Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány

A Kisebb Testvérek Rendjét Assisi Szent Ferenc (1182–1226) alapította, aki megtérése után, Jézus Krisztus követésében mindenét elhagyva a szegénységet választotta. Hamarosan számos követője akadt. III. Ince pápa (1209) szóbelileg jóváhagyta a „testvériség” életmódját, majd 1223-ban III. Honorius pápa (1216–1227) írásban is megerősítette a regulát. Az Úr hamarosan számos követővel ajándékozta meg a közösséget, ezért az 1217 pünkösdjén tartott káptalanon elhatározták, hogy Az evangéliumot Szent Ferenc példája szerint Itálián kívül is hirdetik. ■ Magyarországon a 13. századtól a rendnek több ágazata és rendtartománya működött. Miután 1897-ben XIII. Leó pápa egyesítette a rend reformált ágait (obszervánsok, reformáltak, sarutlanok, rekollektusok), 1900-ban sor került a magyarországi ferences provinciák átszervezésére. Ennek során négy provincia maradt, amelyek közül a nyugati ►Szűz Mária, a keleti ►Kapisztrán Szent János, az erdélyi ►Szent István király, a horvátországi pedig ►Szent Cirill és Metód nevét viselte. A trianoni határváltozások után ezek közül az első kettő maradt Magyarország határain belül. A kommunista diktatúra 1950-től csak a kapisztrána provinciát engedte – korlátozott módon – nyilvánosan működni, de a diktatúra bukása után, 1989-ben a mariána provincia is újjáéledt. ■ Az újabb rendi irányelvek szerint azonban a ferenceseknek törekedniük kell arra, hogy egy országban egyetlen jogi egységet alkossanak. Ezért 2006-ban José Rodríguez Carballo, a ferences rend generális elöljárója (minister generalis) és tanácsa 2006. jún. 24-én egyesítette a Szűz Máriáról és a Kapisztrán Szt. Jánosról nevezett magyarországi rendtartományokat, úgy, hogy mindkettőt megszüntette, és megalapította helyettük a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartományt. Az egyesülést 2006. július 4-én a pesti ferences templomban hirdették ki. Az új tartományfőnök székhelye a budapest-országúti rendház lett. ■ (Koltai András, 2025)