Titulus
Páduai Szent Antal
Típus
rendház
Felekezeti jelleg
katolikus
Létesítés éve
1925
Cím
Budapest, II. kerület, Pasaréti út 137.
Története

A buda-országúti ferences plébánia pasaréti híveinek könnyebb ellátására a ferencesek 1925-ben megvásárolták a Weineck-villát a Pasaréti út és a Szilfa utca sarkán, amelyet rendháznak és kápolnának rendeztek be. 1929-ben újabb telkeket vásároltak, amelyek egy részét parcellázták, másik részén pedig 1933/1934-ben felépült az új pasaréti templom és kolostor épületegyüttese Rimanóczy Gyula építészmérnök tervei alapján, Páduai Szent Antal tiszteletére, az olasz modernizmus szellemében. A rendtartomány, mint építtető elsősorban anyagi okokból, olcsósága miatt döntött a modern stílus mellett. A templomot 1934. október 14-én Serédi Jusztinián esztergomi érsek szentelte fel. Ekkor a Szilfa utcai kápolnát kultúrházzá alakították. A templom szentélye mellett emeletes rendház (rezidencia) is épült, modern stílusban, lapostetővel. 1940-től ebben működött a Ferences Missziók ügyvezetősége, itt készültek a missziós újságok, kiadványok. Mivel ehhez már kevés volt a hely, Károlyi Bernát prézes kezdeményezésére a templom homlokzata mellé Rimanóczy Gyula 1947-ben egy újabb, földszintes épületszárnyat épített, amely a rendházzal együtt, kolostorudvarként zárja körül a korábbi előkertet. Ennek közepére Szent Ferenc kútját, Borsos Miklós szobrászművész alkotását állították. Akkor a templomigazgatóságon többek között harmadrend, Zita-kör, Ferences Ifjúsági Leánymozgalom és a cserkészet helyi közösségei működtek. Károlyi Bernátot 1949-ben kémkedés (koholt) vádjával letartóztatták, és elítélték. Az embertelen börtönkörülmények következtében hunyt el 1954-ben a budapesti Gyűjtőfogházban. ■ A rendházban és a hozzá tartozó templomban a szerzetesrendek 1950. évi feloszlatása után is megmaradhattak a ferencesek, mert az állam és az egyház közötti megegyezés értelmében megengedett létszámhoz képest a Margit körúti rendházban kevés volt a férőhely. Így ez lett az akkori három magyarországi ferences rendház egyike. 1968-ban ide költözött a Ferences Hittudományi Főiskola, ezért a kolostor épületét emeletráépítéssel bővítették, ekkortól lett rezidenciából teljes jogú konvent. A templom és a rendház felújítása az 1980-as években Harsányi István és Vladár Ágnes építészmérnök tervei alapján történt meg. Ekkor alakították ki a szentély új liturgikus terét, valamint a szentély alatti hittantermet. A templomigazgatóság 1994-ben önálló plébániává vált. 2021-ben a templommal átellenben, a Pasaréti út túloldalán épült fel a plébániai közösségi ház, amelyet a SAGRA Architects építésziroda tervezett, illeszkedve a Rimanóczy Gyula által a templom tervezésénél használt formanyelvhez. ■ (Szuly Rita, 2025)

Archontológia

Prézesek: Bónert Valerián (1934–1936); Kriszten Rafael (1937–1938); Kaizer Ferdinánd (1939–1940); Návay Kap. János (1941–1945); Károlyi Bernát (1946–1948); Réz Marián <1952–1957>. – Gvardiánok: Návay Kapisztrán <1970>; Zatykó László <1984>; Hidász Ferenc <1994–1995>; Varga Kapisztrán <1998>; Szoliva Gábriel <2025>

Bibliográfia
Brestyánszky Tibor: A pasaréti új templom, in Tér és Forma 1934, 345–353. – Szántó Konrád: Ferences templomok a fővárosban, in Vigilia 1966, 91-94: 91. – H. Vladár Ágnes: Budapest, Pasaréti Páduai Szent Antal plébániatemplom. Budapest, 2000 (Tájak–Korok–Múzeumok Kiskönyvtára 636). – Kálmán 2000, 304-305. – Harsányi István–Vladár Ágnes: A pasaréti Páduai Szent Antal-templom, Budapest, 2009. – KatBp I, 237-244 (Vladár Ágnes). – Fabó 2021, 162-168.
Projekt
Szerzetes Magyarország 1918–2036
Név
Budapest-Pasaréti ferences rendház

Az intézménynek otthont adó települések

Település Kapcsolat kezdete Kapcsolat vége
Budapest 1925

Az intézményt befogadó rendtartományok

DMappák