Mátraházai ferences üdülőrezidencia

Mátraháza kis temploma és a mellette álló vendégház Gajdóczky Dezső terve szerint épült föl 1942-ben azokból az adományokból, amelyeket 1931-től fogva a közeli Kékes-tetőre vagy a Sas-kőre tervezett hatalmas Magyarok Nagyasszonya-szoborra gyűjtöttek. Az eredeti ötlet Zadravecz István ferences tábori püspöktől származott, de mivel a háborús gazdasági viszonyok miatt nem látszott megvalósíthatónak, Karácsonyi Aladár (Eleutherius) gyöngyösi ferences plébános azt javasolta, hogy inkább Mátraháza számára építsenek templomot és ahhoz csatlakozó üdülőrezidenciát, mert az egyre népszerűbb üdülőhelyen addig nem volt misézőhely. Gyöngyösről feljárva ő maga lett a kis templom első lelkésze. Később más rendtársai lelkészkedtek benne, akik részben ott is laktak, a szerzetesrendek 1950. évi feloszlatása után is. ■ A templom belső terét 1973-ban Kákonyi Asztrik ferences terve szerint alakították át az új liturgikus előírásoknak megfelelően. Ő tervezte a Szent Ferenc Naphimnuszának gondolatait közvetítő üvegablakokat is. A két oldalt álló ferences szentek szobrait Posta Benjamin mátraházai lelkész koncepciója szerint helyezték el. Az egyik oldalon olyan ferences szentek láthatók, akik a keleti ideológiák ellen, jobb oldalt pedig olyanok, akik az emberi nyomorúság ellen küzdöttek. Az 1990-es években Soós Ányos gyöngyösi ferences plébános alakította ki diákjai segítségével a templom körüli Naphimnusz-parkot, amelyet 2001-ben avattak föl, és áldottak meg. Ugyanakkor a vendégházat (Diáktanya, később Alverna vendégház) úgy alakították át, hogy abban iskolai osztályok is megszállhassanak kirándulás vagy lelkigyakorlat céljából. ■ (Koltai András, 2025)