Titulus
Szent Ferenc Sebei
Típus
rendház
Felekezeti jelleg
katolikus
Létesítés éve
1235
Megszűnés/államosítás éve
1950
Cím
Pécs, Ferencesek utcája 35.
Története

Az első pécsi ferences kolostor talán az 1230-as években létesült, de oklevelekben csak az 1250-es évektől említik. Akkor Vince gvardiánt bevonták a bajcsi pálos kolostor alapítása körüli vita rendezésébe, 1260-ban pedig egy kusztódia központja volt. Szent Ferenc tiszteletére szentelt templomában tartották 1348-ban, 1356-ban, 1490-ben és 1516-ban a magyarországi konventuális rendtartomány káptalanját. Amikor 1543-ban a törökök elfoglalták a várost, a szerzetesek elmenekültek. Az oszmán sereg egyik vezére, Memi pasa dzsámivá alakította, úgy, hogy szentélyét lebontották, mellé pedig minaretet emeltek. ■ Pécs 1686-ban szabadult fel az oszmán uralom alól. Klárics Maximilianus csáktornyai ladiszlaitus gvardián, aki katonai lelkészként volt jelen, azonnal megszerezte a dzsámivá alakított ferences templom és kolostor romjait, amelyet a ferencesek ismét eredeti céljára használtak. 1704. március végén, a baranyai rácdúlás idején a megvadult szerbek tömegesen gyilkolták le a város katolikus lakosait, köztük azokat is, akik a ferences templomba menekültek. Három ferences atya, Fabiancsics Pál, Krapinai Joachim és Granczin (Mészár) Pál az oltár előtt halt vértanúhalált, a felgyújtott épületekből pedig csak a csupasz falak maradtak. A ferencesek visszatérve, 1715-ben kezdték meg a mai templom építését, mely az egykori gótikus templom helyére épült, építésénél annak falait is felhasználták. 1758-ra épült meg a torony, a templom pedig 1760-ra. 1880 és 1890 között a templom jelentős átalakításon esett át, és eklektikus stílusú homlokzatot kapott. 1773-tól, a jezsuita rend feloszlatása után a ferencesek átvették a Xavéri Szent Ferenc- és a Szent Rókus-kápolnák igazgatását is, majd 1790-től ők vezették a Szigeti-külváros plébániáját. ■ A magyarországi ferences rendtartományok 1900. évi átszervezése során a kolostor a ladiszlaita provinciától a kapisztrána provinciához került. 1925-ben a kolostor és a templom épületegyüttese nagyobb átalakításon esett át. Ekkor a templomot gyóntatókápolnával, szerzetesi karzattal, kórusfeljáróval bővítették, és könyvtárszobát is kialakítottak. A pécsi rendház falain belül működött 1923 és 1941 között működött a Collegium Seraphicum, a gimnazista rendi növendékek nevelőháza, 1930-tól pedig a laikus testvérek asztalos oktató műhelye. A ferencesek gondozásában világi harmadrend, Rózsafüzér Társulat, gyermekek Mária kongregációja, Kordás Társulat, valamint Szülők Vallásos Szövetsége is működött. ■ A magyarországi szerzetesrendek 1950. évi fölszámolása során 1950. jún. 9/10-én a ferenceseket a kecskeméti piarista rendházba deportálták, épületüket pedig államosították. A rend tagjai 1990-ben költözhettek vissza régi rendházukba, ahol Collegium Seraphicum diákotthont indítottak, mely egy ideig a püspökség alá tartozott, de 1998-ban végleg a rend kezelésébe került. ■ (Szuly Rita, 2025)

Archontológia

Gvardiánok: Óberten Odilio <1925>; Jagicza Juvenalis (1928–1929, 1931); Kaizer Ferdinánd (1932); Óberten Odilio (1933); Kaizer Ferdinánd (1934); Jagicza Juvenalis (1935–1938); Ördögh Alfonsus (1939–1942); Csiszár Theodosius (1943–1945); Jagicza Juvenalis (1946–1948);

Bibliográfia
Brüsztle 1874–1880, I, 320–368 (a gvardiánok életrajzaival). – Szőllőssy 1882, 129. – SchemProvCapistOFM 1916, 38. – Szabó 1921, 319-320. – Karácsonyi 1923–1924 I, 226-228; II, 321-322. – SchemProvCapistOFM 1948, 28. – Györffy 1963–1998, I 356–362. – Vándor Gotfrid OFM, Az oltárépítő ferencesek munkálkodása a Kapisztrán Szent Jánosról nevezett rendtartományban (1928-1950), Budapest, 1985. – Kárpáti Gábor: Szerzetesrendek megtelepülése a középkori Pécsen, in Régészet és várostörténet, szerk. Uherkovich Ákos, Pécs 1991, 165–176. – Hervay F. Levente OCist: Szerzetesházak a középkori Baranyában, in Baranya 4(1991):1–2, 39–54. – Sršan, Stjepan: Horvát bevándorlás és a boszniai ferencesek szerepe Baranyában a 18. század elejéig. Baranya (4.) 1991, 1–2. 152–164. – Kárpáti Gábor–Szekér György: A pécsi ferences és domonkos kolostorok kutatása, in Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon, szerk. Haris Andrea, Budapest, 1994, 235–254. – Romhányi 2000, 51. – Kálmán 2000, 121-137. – Horváth István: A pécsi szerzetesség társadalma 1782-ben. I: Ferencesek, in Pécsi Szemle 9(2006):2, 22–27. – PEmT 2009, I, 300-304, 377-379. – Szakály Ferenc–Vonyó József: Pécs a hódoltság korában: Tanulmányok, Pécs, 2012 (Pécsi Mozaik, 2). – Siptár Dániel, A felszabadító háborúk után megtelepedett szerzetesi közösségek a Dél-Dunántúlon, in Katolikus megújulás és a barokk Magyarországon különös tekintettel a Dél-Dunántúlra (1700–1740), szerk. Gőzsy Zoltán, Varga Szabolcs, Vértesi Lázár, Pécs, 2009 (Seria Historiae Dioecesis Quinqueecclesiensis VII), 155-196.– –Koszta László: A ferencesek kolostora, in Pécs története II, szerk. Font Márta, Pécs, 2015. 123–126.– KMEK 2024, 716.
Projekt
Szerzetes Magyarország 1918–2067
Név
Pécsi ferences rendház

Az intézménynek otthont adó települések

Település Kapcsolat kezdete Kapcsolat vége
Pécs 1235 1950

Az intézményt befogadó rendtartományok

DMappák