Pécsi ferences rendház

Az első pécsi ferences kolostor talán az 1230-as években létesült, de oklevelekben csak az 1250-es évektől említik. Akkor Vince gvardiánt bevonták a bajcsi pálos kolostor alapítása körüli vita rendezésébe, 1260-ban pedig egy kusztódia központja volt. Szent Ferenc tiszteletére szentelt templomában tartották 1348-ban, 1356-ban, 1490-ben és 1516-ban a magyarországi konventuális rendtartomány káptalanját. Amikor 1543-ban a törökök elfoglalták a várost, a szerzetesek elmenekültek. Az oszmán sereg egyik vezére, Memi pasa dzsámivá alakította, úgy, hogy szentélyét lebontották, mellé pedig minaretet emeltek. ■ Pécs 1686-ban szabadult fel az oszmán uralom alól. Klárics Maximilianus csáktornyai ladiszlaitus gvardián, aki katonai lelkészként volt jelen, azonnal megszerezte a dzsámivá alakított ferences templom és kolostor romjait, amelyet a ferencesek ismét eredeti céljára használtak. 1704. március végén, a baranyai rácdúlás idején a megvadult szerbek tömegesen gyilkolták le a város katolikus lakosait, köztük azokat is, akik a ferences templomba menekültek. Három ferences atya, Fabiancsics Pál, Krapinai Joachim és Granczin (Mészár) Pál az oltár előtt halt vértanúhalált, a felgyújtott épületekből pedig csak a csupasz falak maradtak. A ferencesek visszatérve, 1715-ben kezdték meg a mai templom építését, mely az egykori gótikus templom helyére épült, építésénél annak falait is felhasználták. 1758-ra épült meg a torony, a templom pedig 1760-ra. 1880 és 1890 között a templom jelentős átalakításon esett át, és eklektikus stílusú homlokzatot kapott. 1773-tól, a jezsuita rend feloszlatása után a ferencesek átvették a Xavéri Szent Ferenc- és a Szent Rókus-kápolnák igazgatását is, majd 1790-től ők vezették a Szigeti-külváros plébániáját. ■ A magyarországi ferences rendtartományok 1900. évi átszervezése során a kolostor a ladiszlaita provinciától a kapisztrána provinciához került. 1925-ben a kolostor és a templom épületegyüttese nagyobb átalakításon esett át. Ekkor a templomot gyóntatókápolnával, szerzetesi karzattal, kórusfeljáróval bővítették, és könyvtárszobát is kialakítottak. A pécsi rendház falain belül működött 1923 és 1941 között működött a Collegium Seraphicum, a gimnazista rendi növendékek nevelőháza, 1930-tól pedig a laikus testvérek asztalos oktató műhelye. A ferencesek gondozásában világi harmadrend, Rózsafüzér Társulat, gyermekek Mária kongregációja, Kordás Társulat, valamint Szülők Vallásos Szövetsége is működött. ■ A magyarországi szerzetesrendek 1950. évi fölszámolása során 1950. jún. 9/10-én a ferenceseket a kecskeméti piarista rendházba deportálták, épületüket pedig államosították. A rend tagjai 1990-ben költözhettek vissza régi rendházukba, ahol Collegium Seraphicum diákotthont indítottak, mely egy ideig a püspökség alá tartozott, de 1998-ban végleg a rend kezelésébe került. ■ (Szuly Rita, 2025)