Zirci ciszterci apátság

III. Béla király 1182-ben apátságot alapított Clairvaux-ból hívott ciszterci szerzeteseknek a Bakony szívében, három különböző irányba futó bővizű patak, a Cuha, a Gaja és a Gerence forrásvidékén. Előzménye egy 11. századi királyi udvarház és templom volt, amely a későbbi plébániatemplom (Fájdalmas Szűzanya templom) mellett állt. A ciszterci templom és kolostor ettől egy kilométerre északra épült fel a 12. százaed elején. 1304-ig Bakonyinak (Boccan, Bocon) nevezték, de már 1200-tól Zirc (Cyrch) néven is előfordult. A 13. században egyházi ügyekben a legtöbb pápai megbízást az összes magyarországi ciszterci apát közül Zirc apátja kapta. A generális káptalan is gyakran felkérte más apátságok ügyeinek a kivizsgálására. Ezekből az apátság nagy tekintélyére és jelentőségére következtethetünk. A 15. századtól kezdve azonban fokozatosan hanyatlott a szerzetesi élet, s legkésőbb 1552-ben, amikor a törökök Veszprémet elfoglalták, elnéptelenedett. Írásos emlékei, oklevelei nyomtalanul eltűntek. ■ Ezt követően az apáti cím és az apátság birtokjogai világi papokhoz kerültek. Az utolsó címzetes apát, Héderváry János pozsonyi kanonok 1659-ben lemondott jogairól a lilienfeldi Matthäus Kolweis apát javára. Utóbbi azonban csak a kegyúri jogokat tartotta meg magának, és kérésére I. Lipót 1660-ban a lilienfeldi apátság egyik szerzetesét, a soproni származású Újfalussy Mártont nevezte ki zirci apátnak azzal a kötelezettséggel, hogy vissza kell szereznie az apátság javait. ■ Zirc akkor a török hódoltság közelsége miatt lakatlan puszta volt, ezért Újfalussyt Pápán iktatták be a zirci apátság jogaiba. Lilienfeld 1666-ban a Thury családnak is fizetett zálogvisszaváltás címén 8000 forintot Zirc birtokaiért, és ennek fejében minden birtok és okirat visszaadását ígérték. Ugyanabban az évben Újfalussy egy házat vásárolt Pápán, a pálosok temploma közelében (ma Márton István utca 3.), hogy onnan intézze az apátság ügyeit. Ebben a házban laktak 1667-től 1726-ig azok a ciszterciek, akik Zirc újratelepítésén dolgoztak. 1672/1673-ban Újfalussy két magyar származású novíciust vett fel. 1678 novemberében, amikor a Badacsonyban vásárolt szőlőket akarta felkeresni, Gyulakeszi határában portyázó törökök meggyilkolták. Az apáti címet attól fogva a lilienfeldi apátok viselték. Ráadásul 1686-ban a pápai ház leégett. ■ 1699-ben Sigismund Braun lilienfeldi apát, aki súlyos anyagi gondokkal küzdött, 31 000 forint lefizetése ellenében átadta a zirci apátságot és pápai házát Heinrich Kalert heinrichaui apátnak, aki 1700-ben kapott királyi kinevezést. 1701-ben három szerzetest küldött Magyarországra, akik Pápáról irányították az új monostor és templom felépítését. 1704-ben onnét hurcolták el rabságba, Árva várába Wilhelm Sebastian atyát a kurucok, majd amikor 1707-ben a császári hadak a várost a kurucoktól visszafoglalták, a házat kirabolták, és ismét leégett. 1715-től Gregor Regnard volt a zirci apátság adminisztrátora Pápán, aki magyarul is megtanult. Irányítása alatt épült fel Zircen az az emeletes ház, amely a bakonybéli út torkolatával szemben áll (Kossuth u. 33.). 1725-ben heinrichau-zirci apáttá választották, és mint apát is szívén viselte, hogy Zircen mielőbb megkezdődjön a ciszterci élet. Utasítására 1726-ban a Pápán lakó három ciszterci Zircre költözött. 1727-től 1733-ig Witwer Atanáz tiroli származású győri karmelita tervei szerint felépült az új, emeletes monostor. Az első lakója négy sziléziai ciszterci volt. A régi épületek maradványait lebontották, csak a templom egyetlen pillérkötegét hagyták meg emlékül. 1732-ben letették az új templom alapkövét, de csak 1738-ban láttak hozzá az építéséhez. 1745-ben már a templom elkészült keleti részében tartották a szentmiséket, és ott mondták a zsolozsmát is. 1752-ben megtörtént a templom felszentelése, berendezését és díszítését 1770-ben fejezték be. 1750-ben a szerzetesek száma elérte a tizenkettőt, ezért a heinrichaui apát Peter Schneider adminisztrátort perjelnek nevezte ki. A zirci szerzetesek átvették és folytatták Heinrichau jó szerzetesi fegyelmét és szellemiségét. Az apátsági birtokon templomokat építettek, és ott, valamint Zirc környékének falvaiban (amelyek nem az apátság birtokai voltak) a zirci ciszterciek végezték a nép lelki gondozását. Az apátsági birtokhoz tartozó Pápán, Tevelen, Zircen, Polányban, Olaszfaluban és Akaliban majorokat építettek. A heinrichaui apátok többször ellátogattak Zircre. Konstantin Haschke apát (1763–1778) nyolcszor tette meg a közel 500 km-es utat Sziléziából. ■ II. József uralkodása alatt (1780–1790) a zirci apátság a feloszlatást elkerülte, mert Heinrichau 1742 óta porosz fennhatóság alá tartozott. 1792 végén a zirci konvent 29 szerzetest számlált. Közülük 12 Magyarországról, 11 Csehországból és Ausztriából, 6 pedig Sziléziából származott. A szerzetesek lelkipásztorkodtak Zircen, az apátsági jobbágyfalvakban (Berénd/Tósokberénd, Polány/Magyarpolány, Nagytevel, Koppány/Bakonykoppány és Olaszfalu), illetve más környékbeli falvakban (Lókút, Nagyesztergár, Bakonynána, Borzavár és Porva). Az apátság két tagja 1785 és 1792 között a veszprémi elemi iskolában tanított (majd helyüket világi tanítók vették át). ■ Zircen sokáig békésen éltek együtt a német és magyar nyelvű ciszterciek, de 1793-ban a magyarok azt kívánták, hogy a zirci konvent maga választhassa meg perjelét. Ezt ugyan nem tudták elérni, de Konstantin Gloger apát 1793-ban a magyar Szabady Lászlót nevezte ki perjelnek. A Helytartótanács és a veszprémi püspök ezzel sem volt elégedett, közölték az apáttal, hogy nem kívánatos magyarországi látogatása. 1802-ben, miután Szabady László perjel meghalt, a magyar Helytartótanács felfüggesztette a heinrichaui apát Zircre vonatkozó jogait, és Dréta Antalt jelölte ki kormányzó perjelnek. 1810-ben a porosz kormány a heinrichaui apátságot feloszlatta, majd 1814-ben meghalt az utolsó heinrichaui-zirci apát is. Ekkor I. Ferenc király Dréta Antalt zirci apáttá nevezte ki, aki már két évvel korábban elnyerte a pilis-pásztói apátságot is. Ily módon 1814-től Zirc lett a magyarországi ciszterciek központja. A pásztóiakkal egyesített zirci ciszterciek az egri gimnázium mellett elvállalták a székesfehérvári és pécsi egykori jezsuita gimnázium fenntartását és vezetését. 1844 és 1857 között Dréta utódja, Villax Ferdinánd apát 1846/1847-ben megépítette a zirci apátsági székház második emeletét és nyugati szárnyát a könyvtárral, a reprezentatív Királyteremmel és az apáti lakosztállyal. Rezutsek Antal (1858–1879) apátsága idején emeletráépítéssel és a déli szárny kelet felé történő bővítésével növekedett az épületállomány. 1878-ban Heiligenkreuztól a zirci apátság vette át, birtokaival együtt a szentgotthárdi apátságot, amelyet Ferenc József király egyesített a zirci apátsággal. ■ A magyarországi kommunista diktatúra kibontakozása során a zirci apátság 1945-ben elveszítette birtokainak nagyobbik részét, majd 1948-ban iskoláit is államosították. A rendőrség 1950 nyarán több száz szerzetesnővért deportált a monostorba, majd szeptembertől országszerte betiltotta a szerzetesrendek működését. Ekkor a cisztercieknek is távozniuk kellett Zircről, az apátság épületeit államosították. ■ Az épület nagy részében előbb vájáriskola, majd mezőgazdasági szakiskola működött. A nyugati szárnyban, az apáti lakosztályban előbb óvoda működött, majd a Bakonyi Természettudományi Múzeum költözött be, a könyvtár pedig az Országos Széchényi Könyvtár műemlékkönyvtára lett. Az apátság alapításának 800 éves évfordulóján, 1982-ben a templom basilica minor rangot kapott, és akkor a kommunista hatóság is megengedte az ünneplést a zirci apátsági templomban. A rend tagjai azonban lakóként csak 1990 januárjában térhettek vissza Zircre. Négyen kezdték meg az apátság életre keltését. Folyamatosan kapták vissza az apátság épületeit, így 1993-ban Nagyvenyimből a noviciátus is Zircre költözött, és újra megindult a rendi Szent Bernát Hittudományi Főiskola is (mely azonban a hallgatók csekély létszáma miatt 2004-ben felfüggesztette működését). 1997 szeptemberében 11 örökfogadalmas (közülük ketten a közeli plébániákon), 7 teológus növendék és 4 novícius alkotta a zirci szerzetesközösséget. ■ (Hervay Levente, 2005)