Egyetemes rend adatai
Magyarországi szervezet adatai
A Szent Benedek reguláját követő szerzetesi élet megújítására a 11. században több kezdeményezés indult olyan férfiaktól, akik hátat akartak fordítani a világnak, hogy egyszerűségben, szegénységben, kézi munkát végezve testvéri szeretetben éljenek. Erre vállalkozott az a huszonegy szerzetes is, akik 1098-ban apátjuk Róbert vezetésével elhagyták a molesme-i apátságot, és megalapították Burgundiában, Dijontól nem messze az „Új Monostort”, Cisterciumot, franciául Cîteaux-t, ahová az imádság, a művelődés és a munka páratlan összhangja egyre több derék férfit és ifjút vonzott. A ciszterci reform szülőföldjén, Franciaországban terjedt el leghamarabb és legnagyobb mértékben, de Európa más országaiba is hívták őket. ■ A sziléziai Heinrichau ciszterci apátságát Miklós boroszlói kanonok, Szakállas Henrik boroszlói herceg titkára alapította. Az első szerzetesek 1227-ben a szintén sziléziai Leubus-ból érkeztek. Más ciszterci apátságokhoz hasonlóan ez is fontos szerepet játszott a környék benépesítésében. Mivel Károly münsterbergi herceg halála után fiai 1536-ban a lutheri reformációhoz csatlakoztak, és a környező vidék lakóinak többsége is evangélikus lett, a konvent lassan elnéptelenedett, 1553-ban már csak három szerzetes élt benne. Ezért 1554-ben a lengyelországi Wągrowiec (Wongrowitz) monostorából érkeztek szerzetesek Heinrichau-ba. A harmincéves háború kezdetén, egy tűzvész nyomán 1621-ben a kolostor teljesen kiürült, de a hivatalosan támogatott rekatolizáció során hamarosan sikerült újjáéleszteni. 1650 és 1750 között a heinrichau-i és kamenzi ciszterci apátok felváltva viselték a münsteri hercegség kormányzóságát. Heinrich Kahlert apátsága (1681–1702) alatt megvalósult a templom és a kolostor barokk stílusú újjáépítése. 1699-ben Sigismund Braun ►lilienfeldi apát, aki súlyos anyagi gondokkal küzdött, 31 000 forint lefizetése ellenében átadta a zirci apátságot és pápai házát Heinrich Kahlert apátnak, aki szívesen fordította apátsága fölös jövedelmét egy, a töröktől felszabadult magyarországi apátság felélesztésére. Ehhez 1700 végén nyerte el I. Lipót magyar király hozzájárulását, aki kinevezte őt zirci apátnak. Ettől kezdve a heinrichaui apátok voltak egyben Zirc apátjai is, és tényleg sikerült megvalósítaniuk a zirci apátság újjáépítését. A magyarországi növendékek is Heinrichauban végezték a noviciátust, és teológiai tanulmányaikat. Fogadalmukat mindkét apátságra tették. ■ Az osztrák örökösödési háború során, 1742-ben Heinichau porosz fennhatóság alá került. Emiatt az 1780-as években mind az anyaapátságot, mind a zirci leányapátságot elkerülték II. József kormányzatának feloszlató rendelkezései. Viszont 1802-ben, miután Szabady László, a heinrichaui apát által kinevezett zirci perjel meghalt, a magyar Helytartótanács felfüggesztette Konstantin Gloger heinrichaui apát Zircre vonatkozó jogait, és Dréta Antalt jelölte ki kormányzó perjelnek. A porosz kormányzat 1810-ben magát a heinrichaui monostort is megszüntette, műkincseit Boroszlóba szállították, majd 1814-ben az utolsó apát is elhunyt. Ekkor I. Ferenc magyar király Dréta Antalt nevezte ki zirci apáttá. ■ (Koltai András, 2025)
A ciszterciek Szent Benedek Reguláját követik, amelyet a kolostori közösségben élő szerzeteseknek írt a 6. század elején. Ezzel felállította az Úr szolgálatának iskoláját azok számára, akik biztos úton akarnak eljutni Isten országába, méghozzá elsősorban a közös élet erényeivel, különösen az alázatossággal és az engedelmességgel, továbbá a tisztelettel, szeretettel, állhatatossággal és türelemmel. Szabályzata kitér az apát választására, az elöljárókra, a napirendre, az imádság, az olvasás, a munka és a pihenés szabályozására, az étkezésre és a vendéglátásra. A nyugati monasztikus életben később a testi munkával szemben egyre fontosabb lett a szellemi munka: írás, kódexek másolása, tanítás, iskola. Helyenként lelkipásztori munkát is vállaltak. A sok adomány és birtok lehetővé tette, hogy a testi munkát, alkalmazottakra bízzák, maguk pedig a liturgiának és a tudománynak éljenek. ■ Ezért a ciszterciek által kínált életmód vissza kívánt térni az egyszerűséghez és a szegénységhez, és a kézi munkához. A Regula megtartásának az érdekében azt kívánták, hogy monostoraik a lakott helyektől távol épüljenek, és hogy egyházi meg világi hatalmak ne avatkozzanak be életükbe. A napi zsolozsma – a korábbi monasztikus gyakorlattal szemben rövidebb, egyszerűbb és bensőségesebb lett. ■ (Hervay Levente, 2005)
[Kézikönyvek, az apátságról:] Janauschek 1877, 229-230. – Cistercienserbuch 1881, 40. – [Könyvek, tanulmányok:] Békefi Remig: A cziszterczi rend története Magyarországon (1142–1896), in Emlékkönyv, melyet Magyarország ezeréves fennállásának ünnepén közrebocsát a hazai cziszterczi rend, Budapest, 1896, 27-43. – Horváth Konstantin: Hogyan szerezte meg Heinrichau a zirci apátságot?, in Regnum 5(1942–1943), 423-436. – Grüger, Heinrich: Die Union der Zisterzienserklöster Heinrichau (Schlesien) und Zirc (Ungarn) 1699-1814, in Zeitschrift für Ostforschung 26, 1977, 20-75. – Grüger, Heinrich: Der Konvent von Heinrichau von der Reformation bis zum Säkularization (1810), in Archiv für Schlesische Kirchengeschichte 35(1977), 65-102, 37(1979), 157-183, 39(1981), 189-218. – Grüger, Heinrich: Heinrichau: Geschichte eines schlesischen Zisterzienserklosters 1227-1977, Köln, 1978. – Grüger, Heinrich: Der Beginn der Union von Heinrichau und Zirc (1701-1752), in Analecta Cisterciensia 38(1982), 43-75. – Grüger, Heinrich: Ouellen zur Geschichte von Zirc aus dem ehemaligen Stiftsarchiv von Heinrichau, in Analecta Cisterciensia 38(1982), 100-128. -- Grüger, Heinrich: Visitationen der Äbte von Heinrichau in Ungarn (1701-1810), in Jahrbuch der Schlesischen Friedrichs-Wilhelms-Universität zu Breslau 23, 1982, 179-200. – Grüger, Heinrich: Die Bilder der Äbte von Heinrichau, in Schlesien: Kunst, Wissenschaft, Volkskunde 1985, 139-147. – Siptár Dániel: A ciszterciek XVII-XVIII. századi visszatérése Magyarországra, in A ciszterci rend Magyarországon és Közép-Európában, szerk. Guitman Barnabás, Piliscsaba, 2009 (Művelődéstörténeti Műhely, Rendtörténeti konferenciák 5), 293-316. – [Web:] Wikipedia/de (Kloster Heinrichau).
meltematricula@gmail.com
https://melte.hu
https://www.facebook.com/magyaregyhazileveltarosok