Egyetemes rend adatai
Magyarországi szervezet adatai
Az Osztrák-Magyar Monarchia 1918. évi felbomlása után a zirci ciszterci apátság kérte kiválását az ►Osztrák-Magyar Kongregációból. Kérésükre XI. Piusz pápa 1923. jan. 27-én kelt Exstat in Hungaria kezdetű brévéjével létrehozta a Zirci Kongregációt, amelynek tagjai a zirc-pilis-pásztó-szentgotthárdi egyesített apátság és függő házai lettek. A kongregáció mindenkori vezetője (elnök apátja) a zirci apát, akadályoztatása, illetve széküresedés esetén pedig vikáriusa, vagy a megújított konstitúció szerint az első asszisztens. Ugyancsak 1923-ban a hittudományi főiskola visszatért Zircre, hogy az egyetemi tanulmányoktól külön, az anyamonostorban végzett teológiai tanulmányok mélyebb lelkiséget biztosítsanak a növendékeknek. Az előszállási uradalom mintaszerű gazdálkodása folytán a Kongregáció anyagilag is megerősödött. Ez tette lehetővé, hogy a magyar közoktatási politikához igazodva a budai Szentimrevárosban (1928), Baján (1931), Pécsett (1935) és Székesfehérváron (1939) modern és kitűnően felszerelt gimnáziumokat építsen. A ciszterciek tanító és nevelő munkája ebben az időben az egész országban megbecsülést és elismerést szerzett a rendnek, öt gimnáziumuk az ország legjobb iskolái közé emelkedett, és a rendtagok száma is folyamatosan növekedett. Ugyanakkor, főként a fiatalabbak körében egyre erősödött a szándék egy elkötelezettebb, mélyebb ciszterci szerzetesi és papi élet megvalósítására. Az 1937-től kezdődő belső reform során a zirci közösség zsolozsmája és konventmiséje a gregorián ének által méltóbb hangot kapott, és a gimnáziumok ifjúsága egyre gazdagabb lelkigondozásban részesült. A Zirci Kongregáció konstitúcióját a Szentszék 1941-ben hagyta jóvá. ■ A második világháború után, 1945-ben a rend kárpótlás nélkül elvesztette birtokait, 1948-ban iskoláit, 1950-ben pedig minden ingatlanát és ingóságát, sőt a kommunista államhatalom működését is megtiltotta. Ekkor a Zirci Kongregációnak 183 örökfogadalmas tagja, 26 teológus növendéke, 18 novíciusa és 3 laikus testvére volt, akiknek mind el kellett hagyniuk az apátságot és a rendházakat. Egy részük egyházmegyei szolgálatban folytathatta papi hivatását, mások civil munkakörben voltak kénytelenek boldogulni. Sokan külföldre távoztak. Endrédy Vendel apátot 1950 őszén letartóztatták, és koholt vádakkal 14 évi fegyházra ítélték. 1956-ban korlátozottan visszanyerte szabadságát. ■ A Magyarországot 1945 után elhagyni kényszerülő rendtagok többsége az Amerikai Egyesült Államokba ment, ahol a kongregáció már 1947-ben átvette Spring Bank (Wisconsin) monostorát is, ami 1977-ig képezte a kongregáció részét. Az ottani magyar ciszterciek – néhány Spring Bank-ban eltöltött év után – 1955-ben Dallasban (Texas) alapítottak új monostort, amely 1961-ben önálló perjelség, 1963-ban pedig apátság lett, szintén mint a zirci kongregáció tagja. Rövid ideig (1967–1971) a kongregáció tagja volt az újonnan alapított New Ringgold nevű monostor is, amely később közvetlenül a generális apát felügyelete alá került. ■ A kommunista diktatúra alatt az első reménykeltő lépés 1982-ben történt, amikor az állam megengedte a zirci apátság alapításának 800 éves évfordulójának megünneplését a zirci apátsági templomban. Újabb lépést jelentett, hogy 1987-ben, amikor Kerekes Károly szentszéki kinevezést kapott a zirci apátságra, állami engedéllyel külföldön, a stamsi apátságban apáttá benedikáltathatta magát. A rendszerváltozást követően a közösségi élet először 1988-ban a nagyvenyimi rendházban – ahol a noviciátus is helyet kapott –, a budai plébánián és Zircen indulhatott újra, majd fokozatosan a korábbi működési helyek többségén is. A kongregációnak a II. Vatikáni Zsinat szellemében megújított konstitúcióját 1996-ban hagyta jóvá a Szentszék, s ugyancsak ebben az évben lett a kongregáció tagja a kismarosi női apátság is. ■ (Hervay Levente 1991, 2005, Halász Nivárd, 2024)
A ciszterciek Szent Benedek Reguláját követik, amelyet a kolostori közösségben élő szerzeteseknek írt a 6. század elején. Ezzel felállította az Úr szolgálatának iskoláját azok számára, akik biztos úton akarnak eljutni Isten országába, méghozzá elsősorban a közös élet erényeivel, különösen az alázatossággal és az engedelmességgel, továbbá a tisztelettel, szeretettel, állhatatossággal és türelemmel. Szabályzata kitér az apát választására, az elöljárókra, a napirendre, az imádság, az olvasás, a munka és a pihenés szabályozására, az étkezésre és a vendéglátásra. A nyugati monasztikus életben később a testi munkával szemben egyre fontosabb lett a szellemi munka: írás, kódexek másolása, tanítás, iskola. Helyenként lelkipásztori munkát is vállaltak. A sok adomány és birtok lehetővé tette, hogy a testi munkát, alkalmazottakra bízzák, maguk pedig a liturgiának és a tudománynak éljenek. ■ Ezért a ciszterciek által kínált életmód vissza kívánt térni az egyszerűséghez és a szegénységhez, és a kézi munkához. A Regula megtartásának az érdekében azt kívánták, hogy monostoraik a lakott helyektől távol épüljenek, és hogy egyházi meg világi hatalmak ne avatkozzanak be életükbe. A napi zsolozsma – a korábbi monasztikus gyakorlattal szemben rövidebb, egyszerűbb és bensőségesebb lett. ■ (Hervay Levente, 2005)
[Kézikönyvek, a kongregációról:] MKA 1927, 214-217. – MKA 1930-1931, 226-228. – SchemZirc 1942. – Somorjai 2008, 199-201. – Hervay 2005. – [Könyvek, tanulmányok:] Zakar Polikárp: Consuetudines und constitutiones Zircenses (1814–1941), in Analecta Cisterciensia 38(1982), 181–337. – Csizmazia Placid: A magyar ciszterciek és a szerzetestanári hivatás, in Ciszterci lelkiség: Zirc alapításának 800. évfordulójára 1182–1982, Eisenstadt, 1982, 84-100. – Hervay 1991, 488-490. – Hervay Ferenc Levente: Ciszterci lelkiség a mai világban, in Teológia 25(1991) 88-93. – Cúthné Gyóni Eszter: „Nem harcolunk, de nem is búcsúzunk…” A Ciszterci Rend Zirci Apátságának története a második világháború végétől Endrédy Vendel apát haláláig. Bp., 2017. – Halász Tibor: Eszmény és valóság: A magyar ciszterciek megújulási törekvései a 20. században, in Collectanea Sancti Martini 6(2018), 9-49. –Halász Tibor Nivárd: „…Néhányan átmennénk az újhazába”: A magyar ciszterciek külföldi tevékenysége 1945 után, in Szerdahelyi Csongor: Az amerikai Zirc, Budapest, 2021, 94-161. – [Web:] Kongregation von Zirc, in Biographia Cisterciensis (Cistercian Biography), 2020, URL: http://www.zisterzienserlexikon.de/wiki/Kongregation_von_Zirc.
meltematricula@gmail.com
https://melte.hu
https://www.facebook.com/magyaregyhazileveltarosok