Egyetemes rend adatai
Magyarországi szervezet adatai
A 18. század végén ►Magyarországon működő mindhárom ciszterci monostort egy-egy örökös tartományokbeli anyaapátság élesztette és építette újjá, eltérő sikerrel. A sziléziai ►Heinrichau Zircet, a morvaországi ►Velehrad Pásztót (amely egyesült az elenyészett pilisi apátsággal), az alsó-ausztriai ►Heiligenkreuz pedig Szentgotthárdot. A jozefinista egyházi intézkedések során a három magyar apátság sorsa különbözőképpen alakult, de a 19. század során végül mind egyesültek a zirci apátsággal, és tagjaik vállalták, hogy gimnáziumi oktatással foglalkoznak. Utóbbira elsőként Beitler Metód pásztói elöljáró vállalkozott. A konvent tagjai 1778-ban Pásztóról Egerbe költöztek, hogy átvegyék a tanítást a feloszlatott jezsuita rend gimnáziumában. Mégis, II. József mind a ►velehradi, mind a pásztói apátságot fölöslegesnek ítélte, és az elsőt 1784-ben, a másodikat 1787-ban feloszlatta. A másik két magyarországi apátság feloszlatására ekkor nem került sor, mert anyaapátságaik is megmaradtak. (►Heinrichau a Porosz Királyság területén feküdt, ►Heiligenkreuz szerzetesei pedig külső lelkipásztori munkával és tanítással is foglalkoztak). ■ 1802-ben Ferenc király visszaállította a pásztói apátságot, amelynek tagjai Schumann Teofil apát vezetésével folytatták a gimnáziumi tanítást Egerben. Ugyanakkor a király Zircre Dréta Antalt jelölte ki kormányzó perjelnek. Miután 1809-ben Schumann elhunyt, 1812-ben a Helytartótanács Dréta Antal zirci kormányzóperjelt nevezte ki pilis-pásztói apáttá. Eközben 1810-ben a porosz kormány a heinrichaui apátságot feloszlatta, majd 1814-ben meghalt az utolsó heinrichaui-zirci apát is. Ekkor Dréta Antalt lett a zirci apát, és a három apáti cím egy fő kezében egyesült. Zirc ekkor 21, Pásztó (Eger) pedig 12 szerzetespapot számlált. Dréta apát a pásztóiak példáját követve 1813-ban elvállalta a székesfehérvári és pécsi egykori jezsuita gimnáziumok fenntartását és ellátását, 1814-ben pedig a veszprémi népiskola igazgatását. ■ Zirc megmaradt a magyar ciszterciek központjának, de egyre több rendtag lakott ezután a három gimnáziummal egybekötött rendházban, hogy tanári feladatokat teljesítsen. Napirendjüket nagyrészt nem a szerzetesi életrend, hanem az iskola érdeke szabta meg, így nem követelték a zsolozsma közös végzését. Ráadásul a zirci ciszterciek 17 plébánián lelkipásztori munkát is folytattak. Bár a 19. században a német nyelvterületen működő apátságokban is hasonlóképpen a lelkipásztori és az iskolai tanító munka lépett a mezőgazdasági és kézimunka helyébe, a zirci apátságban a rend más részeitől elszigetelten alakították ki szerzetestanári életformájukat. A felvilágosodás hatása alatt álló magyarországi elöljáróknak kevés érzékük volt a szerzetesélet értékei és érdekei iránt. Ennek következtében a korábbi jó szerzetesi szellem Zircen elhalványult, viszont a ciszterci tanárok társadalmi megbecsültsége megnőtt. Az 1848–1849-es szabadságharc idején a ciszterci tanárok és diákjaik a nemzeti érdekek mellé álltak. A politikai megtorlás idején Villax Ferdinánd apát keresztülvitte, hogy maga lehetett szerzetesei bírája. 1856-ban Friedrich von Schwarzenberg prágai bíboros érsek, mint a Szentszék megbízottja, Augustin Hile leitmeritzi püspök által vizitáltatta a zirci apátságot, de rendelkezései és a Ciszterci Rend Osztrák–Magyar Kongregációjának létrehozása 1859-ben gyakorlatilag semmit sem változtattak a magyar ciszterciek elszigetelt életén. A rendi növendékek a teológiai tanulmányokat a 19. század első felében Veszprémben, Pesten, Bécsben vagy Heiligenkreuzban végezték. (Az osztrák monostorok részére 1802-től Heiligenkreuzban zajlott a teológusképzés). Rezutsek Antal apát ezért 1866-ban második emeletet építtetett a zirci monostor déli és keleti szárnyán, és ott hittudományi főiskolát állított fel a rendtagok számára, négyéves tanulmányi idővel. Ezt Supka Jeromos apát 1889-ben a Budapesten alapított tanulmányi házba helyezte. Eközben 1878-ban vált el a szentgotthárdi apátság – elsősorban a magyar kormány szándékából –a heiligenkreuzi apátságtól, és csatlakozott a zirc-pilis-pásztói hármas apátsághoz. Ennek fejében a rend 1881-től a bajai gimnáziumban való tanítást vállalta a magyar kormány felé. A rend másik budapesti tervét Békefi Remig apát váltotta valóra, amikor a Szent Imre-városban Budapesten megalapította az apátság ötödik gimnáziumát. ■ (Hervay Levente 1991, 2005, Koltai András 2025)
A ciszterciek Szent Benedek Reguláját követik, amelyet a kolostori közösségben élő szerzeteseknek írt a 6. század elején. Ezzel felállította az Úr szolgálatának iskoláját azok számára, akik biztos úton akarnak eljutni Isten országába, méghozzá elsősorban a közös élet erényeivel, különösen az alázatossággal és az engedelmességgel, továbbá a tisztelettel, szeretettel, állhatatossággal és türelemmel. Szabályzata kitér az apát választására, az elöljárókra, a napirendre, az imádság, az olvasás, a munka és a pihenés szabályozására, az étkezésre és a vendéglátásra. A nyugati monasztikus életben később a testi munkával szemben egyre fontosabb lett a szellemi munka: írás, kódexek másolása, tanítás, iskola. Helyenként lelkipásztori munkát is vállaltak. A sok adomány és birtok lehetővé tette, hogy a testi munkát, alkalmazottakra bízzák, maguk pedig a liturgiának és a tudománynak éljenek. ■ Ezért a ciszterciek által kínált életmód vissza kívánt térni az egyszerűséghez és a szegénységhez, és a kézi munkához. A Regula megtartásának az érdekében azt kívánták, hogy monostoraik a lakott helyektől távol épüljenek, és hogy egyházi meg világi hatalmak ne avatkozzanak be életükbe. A napi zsolozsma – a korábbi monasztikus gyakorlattal szemben rövidebb, egyszerűbb és bensőségesebb lett. ■ (Hervay Levente, 2005)
[Kézikönyvek, az apátságról:] Szöllőssy 1878, I, 118-121. – Cisterzienserbuch 1881, 522–541. – Hervay 1991, 486-488. – Hervay 2005. – [Könyvek, tanulmányok:] Takács, Henricus: Historia abbatiarum de Zircz, Pilis et Pásztó unitarum, in Status personalis religiosorum abbatiarum de Zircz, Pilis et Pásztó unitarum, Albae Regiae, 1848, 5-26. – Békefi Remig: A cziszterci rend története Magyarországban 1142–1896, in Emlékkönyv melyet Magyarország ezeréves fennállása ünnepén közrebocsát a hazai cziszterczi rend, szerk. Békefi Remig, Budapest, 1896, 47-89. – Békefi Remig: Hogyan lettek a czisztercziek tanítórenddé Magyarországon? Budapest, 1902. – Horváth Konstantin: Schwarzenberg Frigyes bíboros, prágai érsek vizitációja Zircen, 1854, in Szent István Akadémia Értesítője, 1939. – Alpár Lucián: A zirci apátság függetlenítésének kérdése, Budapest, 1942. – Hajnóczi Gábor: Adalékok a zirci apátság könyv- és műgyűjtő tevékenységének történetéhez, in Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13(1978) 189–205. – Lékai Lajos: Zirc 800 éve, in Ciszterci lelkiség: Zirc alapításának 800. évfordulójára 1182–1982, Eisenstadt, 1982, 1-17. – Zakar Polikárp: Consuetudines und constitutiones Zircenses (1814–1941), in Analecta Cisterciensia 38(1982), 181–337. – Csizmazia Placid: A magyar ciszterciek és a szerzetestanári hivatás, in Ciszterci lelkiség: Zirc alapításának 800. évfordulójára 1182–1982, Eisenstadt, 1982, 84-100. – Zakar Polikárp: A ciszterciek lelkipásztorkodása, in Ciszterci lelkiség: Zirc alapításának 800. évfordulójára 1182–1982, Eisenstadt, 1982, 118-126. – Schneider, Hans Bruno: Die „Schwarzenberg-Visitation” in der Zisterzienserabtei Zirc 1852–1859, in Analecta Cisterciensia 43(1987), 233-312. – Hajnóczi Gábor: A zirci ciszterci apátság (1750–1950): Egy műgyűjtemény kialakulása és sorsa, in A Katolikus Egyház Magyarországon, szerk. Somorjai Ádám–Zombori István, Budapest, 1991 (Ecclesia Sancta, 1), 143-–150.
meltematricula@gmail.com
https://melte.hu
https://www.facebook.com/magyaregyhazileveltarosok