Titulus
Borgia Szent Ferenc
Típus
rendház
Felekezeti jelleg
katolikus
Létesítés éve
1776
Megszűnés/államosítás éve
2009
Cím
Eger, Széchényi utca 17.
Története

Beitler Metód pásztói ciszterci elöljáró 1776-ban a Helytartótanács kérésére átvette az 1773-ban feloszlatott jezsuita rend egri kollégiumát, valamint a hozzá tartozó templomot és gimnáziumot. Ebben akkor még exjezsuiták és világi papok tanítottak. A tanárnak készülő első ciszterciek 1779 januárjában érkeztek meg Velehradból Plachy Cirill elöljáró vezetésével, de egy részük az első hónapokat Budán, egyetemi tanulással töltötte, és csak a következő tanévtől kezdett Egerben tanítani. ■ Hasznos munkájuk ellenére II. József 1787-ben a pásztói apátságot és annak egri rendházát is feloszlatta. A ciszterciek közül hárman világi papként továbbra Egerben maradtak, és tanítottak. Közülük Schumann Teofil, aki 1786 decemberében lett a gimnázium igazgatója, 1796-ban lemondott hivataláról, a heiligenkreuzi ciszterci konvent tagja lett, majd 1798 januárjától a szombathelyi gimnáziumot és líceumot vezette. Amikor 1802-ben Ferenc király visszaállította a pilis-pásztói apátságot, őt nevezte apátnak, így visszatért Egerbe, ahol rendtársai ismét ciszterciként folytatták a tanítást. Miután 1809-ben Schumann elhunyt, 1812-ben a Helytartótanács Dréta Antal zirci ciszterci kormányzóperjelt nevezte ki pilis-pásztói apáttá, így az egri rendház is a zirci apátság alá került. Viszont a történelmi hagyományokra való tekintettel a későbbiekben a mindenkori egri elöljáró a perjeli címet viselte. A zirci apátság hittudományi főiskolájának megalapítása előtt, 1815 és 1866 között a rendi növendékek egy része is az egri konventben élt, és a helyi egyházmegyei szemináriumban végezte teológiai tanulmányait. 1827-ben az egri gimnáziumot, templomot és rendházat tűzvész pusztította, és azokat az apátság jövedelméből állították helyre. A jezsuiták által épített és Borgia Szent Ferenc tiszteletére szentelt templom elsősorban az ifjúság lelki nevelésére szolgált, de 1945-től egyre intenzívebb lelkipásztori munka színhelye lett. ■ 1950-ben a kommunista hatóság a rendházat államosította, és a szerzeteseknek el kellett hagyniuk. Az egri ciszterci jelenlét azonban nem szűnt meg teljesen, hiszen a városban szétszórva több rendtag is élt, és folytatta a titkos hitoktatást az 1960-as évekig. ■ A rendszerváltást követően a rend által visszakapott épület egyik emeleti részében alakították ki a rendházat, amelyben 2009-ben szűnt meg a szerzetesi jelenlét. ■ (Hervay Levente 2005, Halász Nivárd 2025).

Archontológia

Elöljárók: Beitler Metód (1776–1778); Plachy Cirill (1778–1787). – Apát: Schumann Teofil (1802–1809.11.16†). – Perjelek: Machek Vilmos (1805); Pászty Rajmund (1806–1807); Partly Bertalan (1808); Marsalkó Konstantin (1809–1817.04.17†); Fabó Mihály (1817–1826); Zoffcsák Ödön (1826–1829); Rezutsek Antal (1829–1853); Juhász Norbert (1853–1859); Vagovics Bertalan (1859–1868); Szvorényi József (1868–1892); Kassuba Domonkos (1892–1917); Werner Adolf (1917–1924); Kürti Menyhért (1924–1938); Küzdi Aurél (1938–1941); Palos Bernardin (1941–1943.02.20); Hegyi Kapisztrán (1943–1950). – Házfőnök: Ujfalussy Ottó (1992–1993); Mozsgai Tádé (1993–1998); Nagy Mojzes (1998–2002); Rácz Pelbárt (2002–2009.02.11†).

Bibliográfia
Békefi Remig OCist: A pásztói apátság története, II: 1702-1814, Budapest, 1902 (A zirci, pilisi, pásztói és szent-gotthárdi cziszterczi apátságok története, 4), 400-560. – SchemZirc 1942, 69-72. – Hervay 1984, 226. – Mozsgai József Tádé: Ciszterciek Egerben [életrajzok], Eger, 2000. – Hervay 2005, 36.
Projekt
Szerzetes Magyarország 1918–1993
Név
Egri ciszterci rendház

Az intézménynek otthont adó települések

Település Kapcsolat kezdete Kapcsolat vége
Eger 1776 2009

DMappák