Egyetemes rend adatai
Magyarországi szervezet adatai
A Szent Benedek reguláját követő szerzetesi élet megújítására a 11. században több kezdeményezés indult olyan férfiaktól, akik hátat akartak fordítani a világnak, hogy egyszerűségben, szegénységben, kézi munkát végezve testvéri szeretetben éljenek. Erre vállalkozott az a huszonegy szerzetes is, akik 1098-ban apátjuk Róbert vezetésével elhagyták a molesme-i apátságot, és megalapították Burgundiában, Dijontól nem messze az „Új Monostort”, Cisterciumot, franciául Cîteaux-t, ahová az imádság, a művelődés és a munka páratlan összhangja egyre több derék férfit és ifjút vonzott. A ciszterci reform szülőföldjén, Franciaországban terjedt el leghamarabb és legnagyobb mértékben, de Európa más országaiba is hívták őket. ■ Morvaország legrégebbi ciszterci apátságát Ulászló Henrik morva őrgróf, I. Ottokár cseh király öccse alapította 1205-ben Róbert olmützi püspök javaslatára, aki korábban maga is ciszterci szerzetes volt a bajorországi Ebrachban. Az első apát és a szerzetesek már 1202-ben megérkeztek a csehországi Plaß (Plasy) apátságból, de a konvent csak 1205-ben alakult meg. A huszita háborúk, a reformáció és a harmincéves háború után a 17. század közepétől a velehradi kolostor gyarapodásnak indult, az épületegyüttest Giovanni Pietro Tencalla vezetésével barokk stílusban építették újjá. A magyar származású Salix János velehradi apátot 1653-ban III. Ferdinánd kinevezte a török hódoltságban fekvő Cikádor apátjává, de amikor 1658-ban – szintén hódoltsági, címzetes – pécsi püspöki kinevezést is kapott, mindkét apátságáról lemondott. Bernard Kasparek apát viszont már a töröktől fölszabadult pásztói apátságot vette át 1698-ban Zolnay András kommendátor apáttól, akinek halála után, 1702-ben I. Lipót király Pásztó birtokait is a velehradi apátságra ruházta. A pásztói rezidencián ezek után az apátság 2-5 tagja lakott. Tíz évvel később, 1712-ben Florian Nezorin velehradi apát megszerezte III. Károly királytól az addig Illyés András esztergomi kanonok (címzetes erdélyi püspök) által birtokolt pilisi apátság birtokait is. Mivel azonban az ottani monostor helyét nem sikerült felkutatni, csak a birtokokra (a Pozsony megyei Csákányba és Hont megyei Szántóra) küldött rendtagokat jószágkormányzóként. A két fiókapátság egyikéből sem lett tehát teljes jogú apátság. II. József 1784-ben feloszlatta a velehradi, majd 1787-ben a pilis-pásztói apátságot is. ■ (Koltai András, 2025)
A ciszterciek Szent Benedek Reguláját követik, amelyet a kolostori közösségben élő szerzeteseknek írt a 6. század elején. Ezzel felállította az Úr szolgálatának iskoláját azok számára, akik biztos úton akarnak eljutni Isten országába, méghozzá elsősorban a közös élet erényeivel, különösen az alázatossággal és az engedelmességgel, továbbá a tisztelettel, szeretettel, állhatatossággal és türelemmel. Szabályzata kitér az apát választására, az elöljárókra, a napirendre, az imádság, az olvasás, a munka és a pihenés szabályozására, az étkezésre és a vendéglátásra. A nyugati monasztikus életben később a testi munkával szemben egyre fontosabb lett a szellemi munka: írás, kódexek másolása, tanítás, iskola. Helyenként lelkipásztori munkát is vállaltak. A sok adomány és birtok lehetővé tette, hogy a testi munkát, alkalmazottakra bízzák, maguk pedig a liturgiának és a tudománynak éljenek. ■ Ezért a ciszterciek által kínált életmód vissza kívánt térni az egyszerűséghez és a szegénységhez, és a kézi munkához. A Regula megtartásának az érdekében azt kívánták, hogy monostoraik a lakott helyektől távol épüljenek, és hogy egyházi meg világi hatalmak ne avatkozzanak be életükbe. A napi zsolozsma – a korábbi monasztikus gyakorlattal szemben rövidebb, egyszerűbb és bensőségesebb lett. ■ (Hervay Levente, 2005)
[Kézikönyvek, az apátságról:] Janauschek 1877, 211. – Cisterzienserbuch 1881, 18. – [Könyvek, tanulmányok:] Hurt, Rudolf: Dějiny cisterciáckého kláštera na Velehradě II: 1650–1784, Olomouc, 1938. – Siptár Dániel: A ciszterciek XVII-XVIII. századi visszatérése Magyarországra, in A ciszterci rend Magyarországon és Közép-Európában, szerk. Guitman Barnabás, Piliscsaba, 2009 (Művelődéstörténeti Műhely, Rendtörténeti konferenciák 5), 293-316. – [Hermann Engelbert OCist]: Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével, ford. Hajdú Vera, Hende Fanni, Szádoczky Bálint, szerk. Forgó András, Pannonhalma–Veszprém, 2013. – [Web:] Wikipedia/de (Kloster Velehrad).
meltematricula@gmail.com
https://melte.hu
https://www.facebook.com/magyaregyhazileveltarosok