Egyetemes rend adatai
Magyarországi szervezet adatai
A Szent Benedek reguláját követő szerzetesi élet megújítására a 11. században több kezdeményezés indult olyan férfiaktól, akik hátat akartak fordítani a világnak, hogy egyszerűségben, szegénységben, kézi munkát végezve testvéri szeretetben éljenek. Erre vállalkozott az a huszonegy szerzetes is, akik 1098-ban apátjuk Róbert vezetésével elhagyták a molesme-i apátságot, és megalapították Burgundiában, Dijontól nem messze az „Új Monostort”, Cisterciumot, franciául Cîteaux-t, ahová az imádság, a művelődés és a munka páratlan összhangja egyre több derék férfit és ifjút vonzott. A ciszterci reform szülőföldjén, Franciaországban terjedt el leghamarabb és legnagyobb mértékben, de Európa más országaiba is hívták őket. ■ A lilienfeldi ciszterci apátságot 1202-ben alapította Babenberg VI. Lipót, Ausztria és Stájerország hercege, aki a közeli Heiligenkreuzból hívta az első szerzeteseket. A monostor középkori épületegyüttese a 17-18. században további jelentős barokk részekkel bővült. ■ Miután az 1628. évi generális káptalan Christoph Schäfer heiligenkreuzi apátot, a rend ausztriai generális vikáriusát bízta meg a török uralom idején elpusztult magyarországi monostorok birtokainak visszaszerzésével, 1629-ben Ignaz Krafft, majd 1651-ben Matthäus Kollweis lilienfeldi apátok is kaptak hasonló felhatalmazást. Utóbbinak 1659-ben sikerült megszereznie a zirci apátságot, és monostora egyik szerzetesét, a soproni származású Újfalussy Mártont nevezte ki zirci apátnak, aki házat vásárolt Pápán, hogy onnét irányítsák a monostor újjáépítését. Miután Újfalussy 1678-ban gyilkosság áldozata lett, az apáti címet maga Matthäus Kollweis vette föl. Utódja, Sigismund Braun azonban a lilienfeldi építkezések során felgyülemlett adósságok miatt a zirci apátságot és birtokait 1699-ben eladta Heinrich Kalert ►heinrichaui apátnak. ■ Ezzel azonban nem szűnt meg a monostor magyarországi birtoklása. A Sopron megyei Borsmonostor (Klostermarienberg) ciszterci apátság birtokából ugyanis Borsmonostor falut Eszterházy Pál 1680-ban a lilienfeldi apátságnak adományozta, viszonzásul a máriacelli zarándoklata közben kapott vendéglátásáért. Attól fogva a falu plébániáját a rend tagjai vezetik. A lilienfeldi apátok eleinte a borsmonostori apáti címet is viselték, míg azt 1817-ben a magyar király megtiltotta. ■ A lilienfeldi monostort II. József császár 1789-ben feloszlatta, de utóda, II. Lipót már 1790-ben visszaállította. A nemzetiszocialista uralom és Ausztria német megszállása idején (1938–1945) a szerzetesek lakószárnyát a nemzetiszocialista párt (NSDAP) foglalta el, majd 1945-ben, a II. világháború utolsó napjaiban az épületek súlyos károkat szenvedtek. Templomát 1976-ban a II. János Pál pápa basilica minor rangra emelte. ■ (Koltai András, 2025)
A ciszterciek Szent Benedek Reguláját követik, amelyet a kolostori közösségben élő szerzeteseknek írt a 6. század elején. Ezzel felállította az Úr szolgálatának iskoláját azok számára, akik biztos úton akarnak eljutni Isten országába, méghozzá elsősorban a közös élet erényeivel, különösen az alázatossággal és az engedelmességgel, továbbá a tisztelettel, szeretettel, állhatatossággal és türelemmel. Szabályzata kitér az apát választására, az elöljárókra, a napirendre, az imádság, az olvasás, a munka és a pihenés szabályozására, az étkezésre és a vendéglátásra. A nyugati monasztikus életben később a testi munkával szemben egyre fontosabb lett a szellemi munka: írás, kódexek másolása, tanítás, iskola. Helyenként lelkipásztori munkát is vállaltak. A sok adomány és birtok lehetővé tette, hogy a testi munkát, alkalmazottakra bízzák, maguk pedig a liturgiának és a tudománynak éljenek. ■ Ezért a ciszterciek által kínált életmód vissza kívánt térni az egyszerűséghez és a szegénységhez, és a kézi munkához. A Regula megtartásának az érdekében azt kívánták, hogy monostoraik a lakott helyektől távol épüljenek, és hogy egyházi meg világi hatalmak ne avatkozzanak be életükbe. A napi zsolozsma – a korábbi monasztikus gyakorlattal szemben rövidebb, egyszerűbb és bensőségesebb lett. ■ (Hervay Levente, 2005)
[Kézikönyvek, az apátságról:] Janauschek 1877, 212. – Szöllőssy 1878, I, 113. – Cistercienserbuch 1881, 138–205. – Hervay 1984, 72. – Hervay 2005, 28-29. – [Könyvek, tanulmányok:] Kovács Ignác, A borsmonostori apátság története, Sopron, 1910. – Nussbacher, Norbert: Die Bemühungen Lilienfelds um die Wiedererrichtung der Abtei Zirc, 1659–1699, in Analecta Cisterciensia 38(1982), 22-42. –Campililiensia: Geschichte, Kunst und Kultur des Zisterzienserstiftes Lilienfeld. hg. von Pius Maurer–Irene Rabl–Harald Schmid, Lilienfeld, 2015. – Andraschek-Holzer, Ralph: Ansichten der niederösterreichischen Zisterne Lilienfeld: Tradition - Transformation - Innovation, in Die Lebenswelt der Zisterzienser: Neue Studien zur Geschichte eines europäischen Ordens, hg. von Joachim Werz, Regensburg, 2020, 636-652. – Siptár Dániel: A ciszterciek XVII-XVIII. századi visszatérése Magyarországra, in A ciszterci rend Magyarországon és Közép-Európában, szerk. Guitman Barnabás, Piliscsaba, 2009 (Művelődéstörténeti Műhely, Rendtörténeti konferenciák 5), 293-316. – [Web:] – Pius Maurer: Lilienfeld, in Biographia Cisterciensis (Cistercian Biography), 2020, URL: http://www.zisterzienserlexikon.de/wiki/Lilienfeld. – Wikipedia/de (Stift Lilienfeld).
meltematricula@gmail.com
https://melte.hu
https://www.facebook.com/magyaregyhazileveltarosok