III. Béla uralkodása alatt, 1190 körül Domonkos bán a Miskolc nemzetségből fogadalommal vállalt szentföldi zarándoklatát azzal váltotta meg, hogy nyolc birtokát és egyéb javakat (predium) Heiligenkreuz apátjának és szerzeteseinek adta, hogy az általa megjelölt helyen monostort emeljenek Szűz Mária tiszteletére. Az erről készült írás a legrégebbi eredetiben megmaradt oklevél, amely a magyarországi cisztercieket érinti. Az alapítást fia, Bors ispán fejezte be. Az első szerzetesek 1197-ben érkeztek meg Heiligenkreuzból, és a Répce jobb partján, a mai plébániaház helyén építették fel a monostorukat. Az apátság leggyakoribb megnevezése: Mons Sanctae Mariae (Szent Mária hegye), 1268-tól Kedhely, 1360-tól Borsmonostora néven is gyakran előfordul. Német neve 1355-től Marienberg (Klostermarienberg). A monostor kegyúri jogait az alapító fia, Bors comes II. Andrásra hagyta, majd IV. Béla és IV. László eladományozták. A 13. század második felétől a Kőszegi család volt a kegyura. 1480-ban Mátyás király kérésére a szászországi Buch apátság egy teljes konventnyi szerzetest küldött a monostorba, amely azután valószínűleg 1532-ben, Kőszeg török ostroma idején elpusztult. ■ A birtokot a hűtlenségbe esett Nádasdy Ferenc elkobzott vagyonából 1676-ban Eszterházy Pál vásárolta meg, és 1680-ban, máriacelli zarándoklata közben magát Borsmonostor falut, a lilienfeldi apátságnak adományozta, viszonzásul az ott kapott vendéglátásáért, azzal a feltétellel, hogy az apátság lemond többi birtokáról. A ciszterciek 1690-re középkori épületek helyén felépítették a templomot és a rezidenciát, majd 1741 és 1774 között új templomot emeltek. A lilienfeldi apátok eleinte a borsmonostori apáti címet is viselték, míg azt 1817-ben a magyar király megtiltotta, és a címet maga kezdte ismét adományozni. A falu plébániája viszont, amelyet 1680-tól a ciszterciek vezettek, továbbra is Lilienfeldhez tartozik. 1782-ig a superiori címmel egy jószágkormányzó intézte a gazdasági ügyeket, mellette pedig plébániai adminisztrátorként az apátság egy másik tagja működött a lelkipásztorkodás terén. Ezt követően a két hivatalt már egy személy töltötte be, akinek munkáját 1865-ig időnként egy-egy káplán segítette. ■ (Hervay Levente, 2005)
Superiorok és plébánosok: Florian Zeilner (1785–1787); Ignaz Schwingenschögl (1787–1790); Wilhelm Haagen (1790–1791); Matthias Hötzenberger (1791–1797); Szokoly Imre (1797–1799); Matthias Hötzenberger (1800–1812); Stephan Sedlmair (1812–1817); Petrus Täuber (1817–1818); Johannes Krusche (1818–1828); Gundisalv Spranger (1828–1845); Justin Wrkla (1845–1849); Eugen Schnall (1849–1863); Lambert Matzinger (1863–1867); Ignaz Grössmann (1867–1889); Heinrich Inreitter (1889–1904); Bernhard Brandstetter (1904–1911); Bonifaz Neumann (1911–1912); Guido Maurer (1912–1932)
meltematricula@gmail.com
https://melte.hu
https://www.facebook.com/magyaregyhazileveltarosok