Egyetemes rend adatai
Magyarországi szervezet adatai
A Kárpátalján, Észak-Erdélyben és az Alföld keleti részén működő görögkatolikus monostorok, amelyek 1932-től az ungvári székhelyű ►Szent Miklós Tartományhoz tartoztak, Csehszlovákia 1939. évi felosztásával, majd a második bécsi döntéssel ismét Magyarország területére kerültek. Ezért 1940. november 25-én az Apostoli Szentszék úgy döntött, hogy a magyar területen lévő bazilita kolostorokat újra egy tartományban egyesíti, Máriapócs központtal. Ugyanakkor a román területen maradt kolostorok is külön rendtartományt alkottak. Ahogy korábban a Szent Miklós Tartományban, úgy az új Magyarországi Tartományban is az egyes nemzetiségi csoportnak (coetus) külön elöljárói voltak. Miután az első tartományfőnök, Dolhy Leontin 1942. szept. 9-én váratlanul elhunyt, a tartományt ideiglenesen Dudás Bertalan vezette „háborús körülmények miatt”, majd az Apostoli Szentszék 1943. február 15-én új testületet nevezett ki, a tartományfőnök Dudás Bertalan maradt. ■ 1945 elejére Magyarországot megszállták a szovjetek. 1945. június 29-én egész Kárpátalját Szovjet-Ukrajnához csatolták, így az ottani monostorok újra más határok közé kerültek. A bolsevikok hamarosan, 1947 márciusában erőszakkal felszámolták Kárpátalja összes bazilita kolostorát, a szerzeteseket nagyrészt büntetőtáborokba hurcolták. Ugyanakkor a román monostorok (Bikszád, Majszin és Füzesmikola) újra Romániához kerültek, 1949-re a kommunisták azokat is felszámolták. A Magyarországon maradt házak számára a Szentszék 1947. március 7-én létrehozta a ►Szent István Rendtartományt. ■ (Terdik Szilveszter, 2025)
Az ortodox szerzetesség, és annak uniált ága a nyugati kereszténységben használt kategóriák szerint monasztikus, szemlélődő életmódot folytat, Nagy Szent Bazil (†379) életszabályai szerint „ha a világtól elvonultan kitartóan imádkozunk és állandóan az Isten akaratáról elmélkedünk, bűneink szennyes foltjai is kitörölhetőek. Ez a fajta elmélkedés és imádság viszont aligha valósulhat meg abban a sokaságban, mely a lelkünket ide-oda ráncigálja, és a földi élet foglalatosságaival köti le” (Életszabályok, Bev., V). Az ukrán területeken a görögkatolikus baziliták a 17. századtól a szemlélődő életmód helyett a lelkipásztorkodásra és az oktatásra helyezték a fő hangsúlyt. A magyarországi rendtartományban csupán Máriapócson működött a 18. század végétől iskola. Az 1882-től kezdődő rendi reform is alapvetően a lelkipásztorkodásra összpontosított. A rendet „a haladó kor igényei […] oda kényszerítették, hogy hovatovább több és több szerepet vállaljon a közéleti tevékenységből az Egyház és a lelkek üdve érdekében. Úgyhogy ma felöleli mindama tevékenységet, ami a latin szertartású szerzetrendekben külön-külön található: népmissziók, lelkigyakorlatok, nevelés, lelkipásztorkodás, irodalom stb.” (MKA 1927, 255). Mindemellett a rend az egyházak közötti unió előmozdítását is fő céljának tekintette.
[Kézikönyvek, a rendről:] Karcsú 1867 I, 35-42. –Tóth Mike 1904, 25-29. – Balanyi 1923 52-75. – Heimbucher 1934–1934, I, 103-105. – LthK 1957–1967, II, 38-38 (P. Joannou). – DIP, I, 1082–1088 (Wawryk, M.). – Puskely 1998, I, 127-129. – MKLex 1993–2014, I, 673-674 (Pirigyi István). – MaMűL 2003–2014, I, 318-319 (Berki Feriz). – [Kézikönyvek, a rendtartományról:]. Catalogus Provinciae Romenae Ordinis Sancti Basilii Magni ineunte anno 1940, Bixad 1940. – Catalogus Provinciae Ordinis Basiliani Sancti Josaphat in Hungaria ineunte anno 1944, Ungvár, 1944. –MKLex 1993–2014, XII, 900 (Szent Miklós Bazilita Rendtartomány). – [Könyvek, tanulmányok:] Dudás Bertalan: A baziliták szerepe a Hajdúdorogi Egyházmegye történetében, in A Hajdúdorogi Bizánci Katolikus Egyházmegye jubileumi emlékkönyve 1912-1987, szerk. Timkó Imre, Nyíregyháza, 1987, 103–115. – Dudás Bertalan (OSBM): „Közös örökségünk”. Németh Péter interjúja, Szabolcs-Szatmári Szemle 25 (1990), 407–428. – Dudás Bertalan: A Szent Bazil rend máriapócsi monostorának levéltára, Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 1992, 263–267. – Dudás–Legeza–Szacsvay, 1993. – Pirigyi István, A magyarországi bazilita kolostorok egyházjogi helyzetének alakulása a XX. században, Posztbizánci Közlemények 2(1995), 1–9. – Földvári Katalin, Sorsfordító bazilita szerzetesek a kommunista diktatúrában, Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 2019, 190–205. – Majchricsné Ujteleki Zsuzsanna – Nyirán János (szerk.), „Mindnyájunk közös kincse”. Források a máriapócsi kegytemplom és a bazilita rend történetéhez a 20. század első feléből, Debrecen 2019.
meltematricula@gmail.com
https://melte.hu
https://www.facebook.com/magyaregyhazileveltarosok