Titulus
Szent Mihály főangyal
Típus
rendház
Felekezeti jelleg
görögkatolikus
Létesítés éve
1654
Cím
Misztice / Імстичево
Története

A mizticei monostort 1654-ben Zejkány (Zékány) Joannik (János), az utolsó (még protestáns kegyurak által kinevezett) munkácsi ortodox püspök alapította saját birtokán, az azonos nevű település fölé magasodó dombon, de csak 1661-ben költözött ide. Ekkor még a monostor minden épülete fából volt, monumentális fatemplomának három tornyát gazdagon tagolt sisakok fedték. A különös formájú fatemplom ábrázolása egy 18. századi festményen (stílusa alapján Spalinszky Mihály művének tarthatjuk) fennmaradt: a kép felső kétharmadát az Istenszülő születésének jelenete tölti ki, alatta egy keskeny sávban látható a kolostor látképe. A kép feltehetően a régi fatemplom egyik mellékoltárát díszítette, amelynek egyező témájú képét az 1780-as leltárban újonnan festettnek mondják. ■ 1773-ban szilárd anyagból új monostort emeltek, de a következő évtized elején még nem volt teljesen kész. Az új templomot a régi templom közelében kezdték építeni, 1780-ban a falai még különböző magasságig voltak készen, 1798-ban fejezték be. Az új templom tömegalakításában, részleteiben korszak a parokiális templomaihoz hasonlít. 1843-ban cselédlakásokat és gazdasági épületeket is építettek a monostor közelében. A század végére a monostor hanyatlásnak indult, 1899-re jelentős adóságok halmozódtak fel, így 1900-ben a birtokait eladták. ■ Az első világháború utáni határváltozások során (amelyet a trianoni békeszerződés rögzített) Misztice 1918-tól Csehszlovákia területére került. A rendi reformot csak ezután, 1931-ben fogadták el. ■ 1939-ben a terület újra Magyarországhoz került, 1945-ben a Szovjetunió része lett. 1944-ben hat szerzetese volt, majd 1947-ben a szovjetek a Kárpátalja területén lévő bazilita monostorok 47 szerzetesét deportálták ide, végül 1950. április 9-én bezárták. A kolostorban a kommunizmus alatt iskola, később kollégium is működött. A templomban szeszfőzdét, majd géplakatos műhelyt rendeztek be, így berendezése elpusztult. A politikai változások után a baziliták visszatértek, 1990-ben megkapták a monostor egyik szárnyát. A templom új berendezését 1990 és 1992 között Sepa Miklós igumen és testvére, Sepa Antal festőművész készítette. Az egész monostort a baziliták csak 2009 után tudták birtokba venni. ■ (Terdik Szilveszter, 2025)

Archontológia

Elöljárók: Králiczky Metód (1912– ?); Kotovics Péter (1931–1939); Zsatkovics Dénes I. (1939–1943); Szidej Tódor János (1943–1949). – Sepa Miklós (1990–1992.08.12†).

Bibliográfia
Шематизмъ иноковъ Чина Св: Василія Великаго Угорскія Области, на годъ 1870. Унгваръ, 1869, 8–9. – Szöllőssy 1878, I, 138. – Ismét működik a miszticei görögkatolikus bazilita monostor, in Görögkatolikus Szemle 1992:8, 5. – Dudás 1993, 22. – MKLex 1993–2014, VIII, 700 (máriapócsi bazilita monostor könyvtára Ojtozi Eszter) . – Сирохман, Михайло/Syrokhman, Mykhailo: Церкви україні Закарпaття/Churches of Ukraine Zakarpathia, Львів/L’viv 2000. – Фенич, В. І., Заснування Імстичівського монастиря та його діяльнить в Австрійські і Австро-Угорські часи: Carpatica – Карпатика, 2001. № 12, 11–21. – Пpиймич, Mиxaйлo: Пeрeд лицeм твоїм: Закарпатський Iконостас, Ужгород 2007. – Puskás Bernadett: A görög katolikus egyház művészete a történelmi Magyarországon, Nyíregyháza, 2008. – Пpиймич, Mиxaйлo: Iконостаси Закарпаття, Ужгород 2014. – Terdik Szilveszter: Monastierové chrámy baziliánov v Uhorsku v 18. storočí, in História Rádu baziliánov sv. Jozafáta, ed. Jaroslav Coranič, Prešov, 2017, 133–148. – Moroz, Volodymyr, The Ukrainian Basilians under the oppression of the Soviet totalitarian system (Liquidation of the monasteries in the Zakarpattia region in 1945–1950), in Jahrbuch für Kirchen- und Kulturgeschichte der Deutschen in Ostmittel und Südosteuropa 78(2020), 51–62. – Terdik 2023. – Marosi 2024.
Projekt
Szerzetes Magyarország 1918–1991
Név
Miszticei bazilita monostor

Az intézménynek otthont adó települések

Település Kapcsolat kezdete Kapcsolat vége
Misztice 1654

DMappák