A máriapócsi templomot, amely az ottani első kegykép 1696. évi könnyezése óta vált zarándokhellyé, a munkácsi püspökök már a 18. század elején a bazilita atyák lelki gondozására akarták bízni. 1714-ben Hodermárszky János József püspök kezdeményezte a királynál, hogy új templom és bazilita monostor épülhessen Pócson, de a terv akkor nem valósulhatott meg, mert az egri püspök inkább ferenceseket látott volna szívesen. A templom felszentelése évében, 1749. máj. 18-án azonban, amikor a parókiát már bazilita atyák vezették, a falu birtokosának, gróf Károlyi Ferencnek görögkatolikus jószágkormányzója, Rácz Demeter letette egy kolostor alapkövét. A templomtól délre, Liczky Nikodémus tervei alapján indult meg az egyemeletes, négyszögletes alaprajzú, zárt belső udvaros monostor építése, amelyet a templommal árkádívekre helyezett folyosó köt össze. Az egri püspök és a nyírbátori minoriták tiltakozása miatt az építkezés akadozott, de végül Olsavszky püspök elnyerte Mária Terézia hozzájárulását is. A monostor stabilitását gróf Károlyi Ferenc nemes gesztusa tette lehetővé, amellyel 1757-ben szinte az egész községet a bazilitáknak adományozta. A monostorhoz közel magtár épült, kertje a templomhoz hasonlóan kőfallal volt kerítve. A kolostor épületét 1896-ban felújították, déli homlokzatán egy rizalittal bővült, ahol reprezentatívabb bejáratot nyitottak. A szerzetesek elsősorban a kegyhelyre érkező zarándokok lelkipászori szolgálatát végezték: gyóntattak, prédikáltak, és egyúttal a környék görögkatolikus plébániáinak rendszeres helyettesítő lelkészei voltak. ■ A trianoni békeszerződés után, 1920-tól Magyarország egyetlen bazilita rendháza a pócsi maradt. Szerzetesei 1923-ban csatlakoztak a Munkácson kibontakozó rendi reformhoz, növendékeiket Csehszlovákiába, illetve Lengyelországba küldték tanulni. A két háború között számos lelkigyakorlatot, misszót tartottak. Kalendáriumokat, imakönyveket, hitbuzgalmi műveket adtak ki. ■A kolostorba a kommunista hatóságok 1950. jún. 10-én 30-40 jezsuita és szalézi szerzetest deportáltak, a bazilissza nővérek szomszédos kis rendházába pedig körülbelül 80 orsolyitát és kalocsai iskolanővért. Ezt követően, nyár végén a kolostort államosították, épületében a fővárosi önkormányzat pszichiátriai betegekt ápoló szociális otthona működött, csak a templom felé eső szárny földszintje maradt meg egyházi használatban, parókusi lakásként. ■ A baziliták csak 1990 októberében térhettek vissza a korábbi házfőnök, Hegedűs Joákim vezetésével, amikor visszakapták a kolostor öt szobáját. A teljes kolostor csak 2000 szeptemberében került ismét a rend birtokába, igen leromlott állapotban. A rend tagjai közreműködtek a kegyhely lelkipásztori ellátásában, de a parókiát csupán 2009 és 2011 között vezette a rend egyik tagja, Szocska Ábel. 2020 óta, amikor a magyar Szent István rendtartomány és a kárpátaljai Szent Miklós rendtartomány élén közös tartományfőnök áll, a pócsi kolostorba onnét érkeznek rendszeresen ukrán anyanyelvű szerzetesek. ■ (Terdik Szilveszter, 2025)
Házfőnökök: Szkripka Joannicius (1749–1766); Kovejcsák Szilveszter (1766–1769); Kaszper Martinián (1769–1775); Koczák Antal (1775–1778); Andrejkovics Száva (1778–1779); Kovejcsák Szilveszter (1779–1784); Bazilovics Joannicius (1784–1789); Papp Mánuel (1789–1795); Kaszper Ambrus (1795–1804); Kaszper Ambrus (1804–1810); Andrejkovics Manasszesz (1810–1816); Laukai Benjamin (1816–1821); Jelenyák Maxim (1821–1828); Bovánkovics Jakab (1828–1830); Szücs Ábrahám (1830); Fejér Gergely (1830); Teliha Marcia (1830–1833); Fejér Gergely (1833); Demjanovich József (1833–1852); Harmagyi Manasszesz (1852–1856); Mikita Máté (1856–1869); Zelny Irén(eus) (1869); Mikita Máté (1869/1870); Halecskovics Elek (1870–1871); Leukánics Ince (1871–1875); Mikita Máté (1872–1878); Tordai Izaiás435 (1878–1878); Mikita Máté (1879–1882); Tóda Fülöp (1882–1902); Zubriczky Tivadar (1902–1910); Manu Leó (1910–1910); Zubriczky Tivadar (1910–1913); Ruszinkó Emmanuel (1913–1918); Maxim Atanáz (1918–1922); Dolhy Leontin (1922–1924); Maxim Atanáz (1924–1925); Dolhy Leontin (1925–1932); Dudás Miklós (1932–1937); Jőcsák Máté (1937–1941); Dolhy Leontin (1941–1943); Jőcsák Máté (1943–1948); Hegedűs Joákim (1948–1950). – Hegedűs Joákim (1990–1998.04.28†); Szocska Ábel (2002–2004); Szántai Miklós Máté (2008–2012).
meltematricula@gmail.com
https://melte.hu
https://www.facebook.com/magyaregyhazileveltarosok