Egyetemes rend adatai
Magyarországi szervezet adatai
A munkácsi Szent Miklós monostor protoigumenje (tartományfőnök) alá tartozó, a Magyarországon működő, a görögkatolikus ►baziliták munkácsi (magyarországi) tartományát alkotó monostorok életében az első világháború jelentős változást hozott: két monostor elpusztult a harcokban (Krasznibród, Bukóc-hegy), majd 1919-től Bikszád Romániához, míg a többi (kárpátaljai) monostor Csehszlovákiához került (Munkács, Ungvár, Misztice, Kisberezna, Husztbaranya), csupán Máriapócs maradt Magyarországon. A határmódosítások ellenére a rendtartomány egyben maradt. ■ A háború után Anastasius Kałyš, a ►bazilita rend rutén (galíciai) kongregácójának protoigumenje, és Homa Joachim munkácsi protoigumen 1920. szeptember 4-én megállapodást kötöttek a rendi reform végrehajtásáról a kárpátaljai monostorokban, melynek értelmében utóbbiak kárpátáljai (Transcarpatica) és romániai viceprovinciaként a galíciai provinciához csatlakoznak. Megegyezésük szerint akkor történhet meg a kárpátaljai rendtartomány kánoni felállítása, ha a reformot legalább három monostor elfogadja és a tagok között legalább húsz pap lesz. (Ezt az egyezséget a Szentszék 1921. ápr. 6-án hagyta jóvá.) A megállapodásnak köszönhetően 1920. nov. 2-án hét szerzetes érkezett Galíciából Munkácsra, s átvették a rendház irányítását. A következő évben itt jelölték ki a reform-noviciátust, ahová a nyolc novícius közül három Máriapócsról érkezett. Az egyes monostorok fokozatosan csatlakoztak a rendi reformhoz: 1923-ban Ungvár és Máriapócs, 1924-ben Kisberezna, 1925-ben Bikszád, 1931-ben Misztice, majd utolsóként, 1938-ban Husztbaranya. A reform kezdetén összesen 19 szerzetes élt a monostorokban. Közülük hatan a változások miatt elhagyták a rendet, négyen pedig nem fogadták el a reformot, de a rendben akartak maradni, őket Husztbaranyára helyezték. Hét rendtag elvégezte a reformált noviciátust, és megújította fogadalmát. Rajtuk kívül még két román szerzetes (Popp és Manu) is elfogadta a reformot Galíciában. Egy évtized múlva a kárpátaljai rendtartománynak már 129 tagja volt (34 szerzetespap, 51 testvér, 44 növendék és 19 jelölt). ■ Magyarországon 1921-ben a baziliták támogatásával megalakult a Magyarországi Görögkatolikusok Országos Szövetsége (MAGOSZ), amely tiltakozott az ellen, hogy a máriapócsi kolostor ukrán befolyás alá kerüljön. 1929-ben a Szentszékhez felterjesztett dokumentumban ennek orvoslását kérték, Máriapócs apátsággá tételével. Azt a választ kapták, hogy ezt csak a megyéspüspök, vagy maga a rend kezdeményezheti. ■ 1931. szept. 24-én a Rómában újonnan megválasztott protoarchimandrita, Dionoszij Tkacsuk kinevezte G. Kinahot, hogy látogassa végig a kárpátaljai monostorokat a rendtartomány felállításának előkészítése céljából. A vizitációs jelentés hatására Tkacsuk valóban kezdeményezte a Keleti Egyházak Kongregációjánál, hogy kánonilag is ismerjék el a rendtartományt, ami 1932. ápr. 2-án meg is történt, hét év „próbaidőre”. Az új Szent Miklós tartományhoz tartoztak a magyar és román területen található kolostorok is. Az adott országok mindegyikében ki kellett nevezni egy elöljárót, aki az ottani összes házra felügyelt. Csak fontosabb ügyekben kellett a munkácsi protoigumenhez fordulni. Az első káptalant 1932 júliusában Munkácson tartották, ahol öt évre tartományfőnökké (protoigumen) választották Bulik Polikárpot, aki székhelyét az ungvári rendházba tette. A rendtagok filozófia-teológiai képzését Kisbereznán és Munkácson próbálták megoldani. Mivel a romániai monostorok dinamikusan fejlődtek, 1937. jún. 8-án megalakult az önálló romániai tartomány, amelyet Szent Józsefről neveztek el. 1937. aug. 8. és 12. között az ungvári kolostorban tartották a második tartományi káptalant, amelyen a rendi elöljárók választása mellett foglalkoztak az ungvári gimnázium alapításával és a rendi növendékek nevelésének kérdéseivel is. ■ Az első bécsi döntés következtében 1938-ban, Ungvár újra Magyarország területére került. Ekkor a galíciai baziliták a tartományfőnökkel együtt a Csehszlovákiában maradt Ruszinföldre, Nagybocskóra telepedtek át. Nyárádi Dénes (1874–1940) kőrösi püspöktől – aki a bécsi döntéstől 1939. márc. 24-ig a munkácsi egyházmegye Csehszlovákiában maradt parókiáinak kormányzója volt –, megkapták a huszti fiú-internátust, majd megreformálták a husztbaranyai monostort is. 1939 márciusában Csehszlovákia összeomlott, ekkor a magyarok elfoglalták Ruszinföldet is. A hatóságok kiutasították a Szent Miklós Tartomány összes galíciai vagy kelet-szlovákiai szerzetesét, a kárpátaljai kolostorok igazgatását a magyar atyák vették át. Bulik tartományfőnök még a magyarok érkezése előtt elhagyta Ruszinföldet, feladatait 1939. ápr 12-től a magyar rész főnöke, Jőcsák Máté vette át. 1940 augusztusában a második bécsi döntés értelmében Észak-Erdélyt is Magyarországhoz csatolták, így három román monostor (Bikszád, Majszin és Füzesmikola) is ide került. Emiatt 1940. november 25-én az Apostoli Szentszék úgy döntött, hogy a magyar területen lévő bazilita kolostorokat a Nagy Szent Bazil Rend ►Magyarországi Tartományában egyesíti. ■ A Szovjetunió megszűnése (1991) után az Ukrajnához tartozó Kárpátalja területén újjászerveződött a Szent Miklós rendtartomány. 2009-től központja a kisbereznai monostor lett. 2020-tól elöljárója egyben a magyarországi Szent István rendtartomány vezetője is. ■ (Terdik Szilveszter, 2025)
Az ortodox szerzetesség, és annak uniált ága a nyugati kereszténységben használt kategóriák szerint monasztikus, szemlélődő életmódot folytat, Nagy Szent Bazil (†379) életszabályai szerint „ha a világtól elvonultan kitartóan imádkozunk és állandóan az Isten akaratáról elmélkedünk, bűneink szennyes foltjai is kitörölhetőek. Ez a fajta elmélkedés és imádság viszont aligha valósulhat meg abban a sokaságban, mely a lelkünket ide-oda ráncigálja, és a földi élet foglalatosságaival köti le” (Életszabályok, Bev., V). Az ukrán területeken a görögkatolikus baziliták a 17. századtól a szemlélődő életmód helyett a lelkipásztorkodásra és az oktatásra helyezték a fő hangsúlyt. A magyarországi rendtartományban csupán Máriapócson működött a 18. század végétől iskola. Az 1882-től kezdődő rendi reform is alapvetően a lelkipásztorkodásra összpontosított. A rendet „a haladó kor igényei […] oda kényszerítették, hogy hovatovább több és több szerepet vállaljon a közéleti tevékenységből az Egyház és a lelkek üdve érdekében. Úgyhogy ma felöleli mindama tevékenységet, ami a latin szertartású szerzetrendekben külön-külön található: népmissziók, lelkigyakorlatok, nevelés, lelkipásztorkodás, irodalom stb.” (MKA 1927, 255). Mindemellett a rend az egyházak közötti unió előmozdítását is fő céljának tekintette.
[Kézikönyvek, a rendről:] Karcsú 1867 I, 35-42. –Tóth Mike 1904, 25-29. – Balanyi 1923 52-75. – Heimbucher 1934–1934, I, 103-105. – LthK 1957–1967, II, 38-38 (P. Joannou). – DIP, I, 1082–1088 (Wawryk, M.). – Puskely 1998, I, 127-129. – MKLex 1993–2014, I, 673-674 (Pirigyi István). – MaMűL 2003–2014, I, 318-319 (Berki Feriz). – [Kézikönyvek, a rendtartományról:] MKA 1927, 255-256. – MKA 1930-1931, 229. – Catalogus Provinciae Sancti Nicolai Ordinis Basiliani S. Josaphat, 1933[–1944], Užhorod 1933–1944. – MKLex 1993–2014, XII, 900 (Szent Miklós Bazilita Rendtartomány). – [Könyvek, tanulmányok:] Пекар, A. Чсвв, Василіянська Провінція Св. Миколая на Закарпатті, in Analecta OSBM 11(1982), 131–164. – Dudás Bertalan: A baziliták szerepe a Hajdúdorogi Egyházmegye történetében, in A Hajdúdorogi Bizánci Katolikus Egyházmegye jubileumi emlékkönyve 1912-1987, szerk. Timkó Imre, Nyíregyháza, 1987, 103–115. – Dudás Bertalan (OSBM): „Közös örökségünk”. Németh Péter interjúja, Szabolcs-Szatmári Szemle 25 (1990), 407–428. – Dudás Bertalan: A Szent Bazil rend máriapócsi monostorának levéltára, Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 1992, 263–267. – Dudás–Legeza–Szacsvay 1993. –Pirigyi István: A magyarországi bazilita kolostorok egyházjogi helyzetének alakulása a XX. században, in Posztbizánci Közlemények 2(1995), 1–9. – Majchricsné Ujteleki Zsuzsanna – Nyirán János (szerk.), „Mindnyájunk közös kincse”. Források a máriapócsi kegytemplom és a bazilita rend történetéhez a 20. század első feléből, Debrecen 2019. – Terdik 2023. – Marosi 2024.
meltematricula@gmail.com
https://melte.hu
https://www.facebook.com/magyaregyhazileveltarosok