Egyetemes rend adatai

Név (egyetemes rend)
Szent Jozafát Bazilita rend
Latin név (egyetemes rend)
Ordo Basilianus Sancti Josaphat (OSBM)
Névváltozatok (egyetemes rend)
Ordo S. Basilii Magni, Nagy Szent Bazil Rend
Felekezet
görögkatolikus
Férfi rend/női rend
férfi
Típus
pápai jogú monasztikus rend
Alapító
Nagy Szt. Bazil/Vazul (330–379)
Évszámok
1617 egyesítés; 1631.08.20. szentszéki jóváhagyás
Életmód
imádság, tanulmányok és munka, a keleti szakadárok !!! visszatérése a katolikus egységhez

Magyarországi szervezet adatai

Évszámok
1932.04.02 alapítás; 1940 magyarországi kolostorok kiválása; 1991 után újjászervezés Ukrajnában
Székhely
Ungvár / Ужгород, Nagy utca / вулиця Августина Волошина 54.
Rövid történet

A munkácsi Szent Miklós monostor protoigumenje (tartományfőnök) alá tartozó, a Magyarországon működő, a görögkatolikus ►baziliták munkácsi (magyarországi) tartományát alkotó monostorok életében az első világháború jelentős változást hozott: két monostor elpusztult a harcokban (Krasznibród, Bukóc-hegy), majd 1919-től Bikszád Romániához, míg a többi (kárpátaljai) monostor Csehszlovákiához került (Munkács, Ungvár, Misztice, Kisberezna, Husztbaranya), csupán Máriapócs maradt Magyarországon. A határmódosítások ellenére a rendtartomány egyben maradt. ■ A háború után Anastasius Kałyš, a ►bazilita rend rutén (galíciai) kongregácójának protoigumenje, és Homa Joachim munkácsi protoigumen 1920. szeptember 4-én megállapodást kötöttek a rendi reform végrehajtásáról a kárpátaljai monostorokban, melynek értelmében utóbbiak kárpátáljai (Transcarpatica) és romániai viceprovinciaként a galíciai provinciához csatlakoznak. Megegyezésük szerint akkor történhet meg a kárpátaljai rendtartomány kánoni felállítása, ha a reformot legalább három monostor elfogadja és a tagok között legalább húsz pap lesz. (Ezt az egyezséget a Szentszék 1921. ápr. 6-án hagyta jóvá.) A megállapodásnak köszönhetően 1920. nov. 2-án hét szerzetes érkezett Galíciából Munkácsra, s átvették a rendház irányítását. A következő évben itt jelölték ki a reform-noviciátust, ahová a nyolc novícius közül három Máriapócsról érkezett. Az egyes monostorok fokozatosan csatlakoztak a rendi reformhoz: 1923-ban Ungvár és Máriapócs, 1924-ben Kisberezna, 1925-ben Bikszád, 1931-ben Misztice, majd utolsóként, 1938-ban Husztbaranya. A reform kezdetén összesen 19 szerzetes élt a monostorokban. Közülük hatan a változások miatt elhagyták a rendet, négyen pedig nem fogadták el a reformot, de a rendben akartak maradni, őket Husztbaranyára helyezték. Hét rendtag elvégezte a reformált noviciátust, és megújította fogadalmát. Rajtuk kívül még két román szerzetes (Popp és Manu) is elfogadta a reformot Galíciában. Egy évtized múlva a kárpátaljai rendtartománynak már 129 tagja volt (34 szerzetespap, 51 testvér, 44 növendék és 19 jelölt). ■ Magyarországon 1921-ben a baziliták támogatásával megalakult a Magyarországi Görögkatolikusok Országos Szövetsége (MAGOSZ), amely tiltakozott az ellen, hogy a máriapócsi kolostor ukrán befolyás alá kerüljön. 1929-ben a Szentszékhez felterjesztett dokumentumban ennek orvoslását kérték, Máriapócs apátsággá tételével. Azt a választ kapták, hogy ezt csak a megyéspüspök, vagy maga a rend kezdeményezheti. ■ 1931. szept. 24-én a Rómában újonnan megválasztott protoarchimandrita, Dionoszij Tkacsuk kinevezte G. Kinahot, hogy látogassa végig a kárpátaljai monostorokat a rendtartomány felállításának előkészítése céljából. A vizitációs jelentés hatására Tkacsuk valóban kezdeményezte a Keleti Egyházak Kongregációjánál, hogy kánonilag is ismerjék el a rendtartományt, ami 1932. ápr. 2-án meg is történt, hét év „próbaidőre”. Az új Szent Miklós tartományhoz tartoztak a magyar és román területen található kolostorok is. Az adott országok mindegyikében ki kellett nevezni egy elöljárót, aki az ottani összes házra felügyelt. Csak fontosabb ügyekben kellett a munkácsi protoigumenhez fordulni. Az első káptalant 1932 júliusában Munkácson tartották, ahol öt évre tartományfőnökké (protoigumen) választották Bulik Polikárpot, aki székhelyét az ungvári rendházba tette. A rendtagok filozófia-teológiai képzését Kisbereznán és Munkácson próbálták megoldani. Mivel a romániai monostorok dinamikusan fejlődtek, 1937. jún. 8-án megalakult az önálló romániai tartomány, amelyet Szent Józsefről neveztek el. 1937. aug. 8. és 12. között az ungvári kolostorban tartották a második tartományi káptalant, amelyen a rendi elöljárók választása mellett foglalkoztak az ungvári gimnázium alapításával és a rendi növendékek nevelésének kérdéseivel is. ■ Az első bécsi döntés következtében 1938-ban, Ungvár újra Magyarország területére került. Ekkor a galíciai baziliták a tartományfőnökkel együtt a Csehszlovákiában maradt Ruszinföldre, Nagybocskóra telepedtek át. Nyárádi Dénes (1874–1940) kőrösi püspöktől – aki a bécsi döntéstől 1939. márc. 24-ig a munkácsi egyházmegye Csehszlovákiában maradt parókiáinak kormányzója volt –, megkapták a huszti fiú-internátust, majd megreformálták a husztbaranyai monostort is. 1939 márciusában Csehszlovákia összeomlott, ekkor a magyarok elfoglalták Ruszinföldet is. A hatóságok kiutasították a Szent Miklós Tartomány összes galíciai vagy kelet-szlovákiai szerzetesét, a kárpátaljai kolostorok igazgatását a magyar atyák vették át. Bulik tartományfőnök még a magyarok érkezése előtt elhagyta Ruszinföldet, feladatait 1939. ápr 12-től a magyar rész főnöke, Jőcsák Máté vette át. 1940 augusztusában a második bécsi döntés értelmében Észak-Erdélyt is Magyarországhoz csatolták, így három román monostor (Bikszád, Majszin és Füzesmikola) is ide került. Emiatt 1940. november 25-én az Apostoli Szentszék úgy döntött, hogy a magyar területen lévő bazilita kolostorokat a Nagy Szent Bazil Rend ►Magyarországi Tartományában egyesíti. ■ A Szovjetunió megszűnése (1991) után az Ukrajnához tartozó Kárpátalja területén újjászerveződött a Szent Miklós rendtartomány. 2009-től központja a kisbereznai monostor lett. 2020-tól elöljárója egyben a magyarországi Szent István rendtartomány vezetője is. ■ (Terdik Szilveszter, 2025)

Lelkiség

Az ortodox szerzetesség, és annak uniált ága a nyugati kereszténységben használt kategóriák szerint monasztikus, szemlélődő életmódot folytat, Nagy Szent Bazil (†379) életszabályai szerint „ha a világtól elvonultan kitartóan imádkozunk és állandóan az Isten akaratáról elmélkedünk, bűneink szennyes foltjai is kitörölhetőek. Ez a fajta elmélkedés és imádság viszont aligha valósulhat meg abban a sokaságban, mely a lelkünket ide-oda ráncigálja, és a földi élet foglalatosságaival köti le” (Életszabályok, Bev., V). Az ukrán területeken a görögkatolikus baziliták a 17. századtól a szemlélődő életmód helyett a lelkipásztorkodásra és az oktatásra helyezték a fő hangsúlyt. A magyarországi rendtartományban csupán Máriapócson működött a 18. század végétől iskola. Az 1882-től kezdődő rendi reform is alapvetően a lelkipásztorkodásra összpontosított. A rendet „a haladó kor igényei […] oda kényszerítették, hogy hovatovább több és több szerepet vállaljon a közéleti tevékenységből az Egyház és a lelkek üdve érdekében. Úgyhogy ma felöleli mindama tevékenységet, ami a latin szertartású szerzetrendekben külön-külön található: népmissziók, lelkigyakorlatok, nevelés, lelkipásztorkodás, irodalom stb.” (MKA 1927, 255). Mindemellett a rend az egyházak közötti unió előmozdítását is fő céljának tekintette.

Elöljárók
Protoigumenek (tartományfőnökök): Bulik Polikárp (1932–1939). – Belekanych Andriy Jaroslav <(–2020>; Francisk Onysko (2020–).
Bibliográfia

[Kézikönyvek, a rendről:] Karcsú 1867 I, 35-42. –Tóth Mike 1904, 25-29. – Balanyi 1923 52-75. – Heimbucher 1934–1934, I, 103-105. – LthK 1957–1967, II, 38-38 (P. Joannou). – DIP, I, 1082–1088 (Wawryk, M.). – Puskely 1998, I, 127-129. – MKLex 1993–2014, I, 673-674 (Pirigyi István). – MaMűL 2003–2014, I, 318-319 (Berki Feriz). – [Kézikönyvek, a rendtartományról:] MKA 1927, 255-256. – MKA 1930-1931, 229. – Catalogus Provinciae Sancti Nicolai Ordinis Basiliani S. Josaphat, 1933[–1944], Užhorod 1933–1944. – MKLex 1993–2014, XII, 900 (Szent Miklós Bazilita Rendtartomány). – [Könyvek, tanulmányok:] Пекар, A. Чсвв, Василіянська Провінція Св. Миколая на Закарпатті, in Analecta OSBM 11(1982), 131–164. – Dudás Bertalan: A baziliták szerepe a Hajdúdorogi Egyházmegye történetében, in A Hajdúdorogi Bizánci Katolikus Egyházmegye jubileumi emlékkönyve 1912-1987, szerk. Timkó Imre, Nyíregyháza, 1987, 103–115. – Dudás Bertalan (OSBM): „Közös örökségünk”. Németh Péter interjúja, Szabolcs-Szatmári Szemle 25 (1990), 407–428. – Dudás Bertalan: A Szent Bazil rend máriapócsi monostorának levéltára, Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 1992, 263–267. – Dudás–Legeza–Szacsvay 1993. –Pirigyi István: A magyarországi bazilita kolostorok egyházjogi helyzetének alakulása a XX. században, in Posztbizánci Közlemények 2(1995), 1–9. – Majchricsné Ujteleki Zsuzsanna – Nyirán János (szerk.), „Mindnyájunk közös kincse”. Források a máriapócsi kegytemplom és a bazilita rend történetéhez a 20. század első feléből, Debrecen 2019. – Terdik 2023. – Marosi 2024.