Egyetemes rend adatai
Magyarországi szervezet adatai
A Lengyel-Litván Államközösség területén 1596-ban jött létre a Breszt-litovszki unió, amely során a helyi ortodox népesség jelentős hányada egységre lépett a római katolikus egyházzal. Ezt az eseményt tekinthetjük a mai értelemben vett görögkatolikus egyház megszületésének. Az unió hatására az ország területén élő szerzetesi közösségekben is reformok kezdődtek Joszif Ruckij (lengyelül: Józef Welamin Rucki) kijevi metropolita (1614–1637) és barátja, Jozafát Kuncevics szerzetes vezetésével. Ruckij (1574–1637) rutén eredetű családban, de reformátusnak született. Tizenhét éves korától Prágában, a jezsuitáknál tanult, ahol áttért a római katolikus hitre. Würzburgban filozófiát hallgatott, majd Rómában, a Szent Atanáz Görög Kollégiumban folytatta teológiai tanulmányait, ahol pápai engedéllyel rítust váltott. Pappá szentelték, majd 1605-ben Vilniusba küldték. Ott találkozott a szintén rutén származású Jozafát Kunceviccsel, aki 1604-ben lett szerzetes a város Szentháromság monostorában. Három évvel később Ruckij is csatlakozott hozzá. Utóbbit hamarosan kijevi segédpüspökké szentelték majd 1614-ben metropolitává nevezték ki. Jozafátot, aki közben különböző monostorok igumenje volt, 1617-ben a polock-vityebszki érsekség segédpüspökévé szentelték, a következő évben már ő ült az érseki székben, de 1623-ban az ortodoxok Vityebszkben meggyilkolták. Jozafátot 1643-ban boldoggá, 1867-ben szentté avatták (ünnepe november 12). ■ Ruckij és Kuncevics latin mintára – a jezsuitáktól tanácsot kérve – igyekeztek a hozzájuk csatlakozó kolostorokat újjászervezni, központosítani. A metropolita vezetésével 1617-ben Novgorodovicsijben megtartották az első káptalant, amelyen öt monostor egyesült egy kongregációban. Rendi alkotmányuk Nagy Szent Bazil életszabályain (Tipikon) alapult. Elhatározták, hogy négyévente kell káptalant tartaniuk. A metropolita célja volt, hogy a szerzetesrenden keresztül terjessze az egyházi unió eszméjét. A Szentháromság (litván) Kongregáció szabályzatát, amelyhez a kijevi metropólia összes monostora tartozott, a Propaganda Fide római kongregáció 1624. okt. 4-én hagyta jóvá, VIII. Orbán pápa pedig Exponi nobis kezdetű brevéjével erősítette meg 1631. aug. 20-án. Az általános rendfőnök (protoarchimandrita) kezdetben a kijevi metropolita volt, de 1674-től a rendtagok saját elöljárót választottak, a metropolitának csak felülvizsgálati joga maradt. ■ Az 1720-ban tartott zamość-i zsinaton elfogadták, hogy a rutén püspököket a baziliták közül kell választani, de a protoarchimandritának és tanácsadóinak is be kell mutatni őket. 1739-ban a Lengyel-Litván Unió nyugat-ukrán területeinek monostorai az Istenszülő Oltalma (rutén) kongregációba tömörültek. XIV. Benedek pápa hatására 1743-ban, a dubnói káptalanon kimondták a két kongregáció (litván és a rutén) egyesülését Nagy Szent Bazil Rend néven. A Szentháromság Kongregációnak ekkor 66 kolostora és 445 szerzetese, a másiknak 129 kolostora és 700 szerzetese volt. Az új alkotmány szerint a rendi provinciákat a négy évente tartott káptalanokon megválasztott protoigumenek (tartományfőnök) vezették, akiknek kinevezését a protoarchimandrita (rendfőnök) erősítette meg. Ez utóbbit az általános káptalanon nyolcévente választották, székhelyét Rómában, a Szent Szergiosz és Bakkhosz templomhoz tartozó kolostorban tartotta. ■ Ruckij metropolita erőfeszítéseinek köszönhetően a bazilitáknak huszonkét ösztöndíjas helye volt Európa különböző pápai kollégiumaiban, így a rend jól képzett oktatókkal és tanárokkal rendelkezett, ami segített megőrizni a lengyel területeken is a rutén-ukrán nemzeti, vallási és kulturális identitást. A 18. század közepére már 83 iskolával rendelkeztek. A rend hanyatlása Lengyelország 1772-es felosztásával kezdődött, bár a jezsuiták feloszlatása után (1773) több iskolájukat ők kapták meg. Négy kolostorban nyomdájuk is működött, melyek közül a pocsajevié volt a legnagyobb. A szerzetesek soraiban számos festő, faragó és építész is tevékenykedett. ■ 1780-ban négy tartományra osztották a rendet: Szentháromság (litván), az Istenszülő Oltalma (rutén vagy lengyel), Szent Miklós (fehérorosz) és a Legszentebb Üdvözítő (galíciai). Lengyelország 1795. évi újabb felosztásával a rend helyzete egyre nehezebbé vált. Három rendtartománya az Orosz Birodalom területére esett. Sorsuk a folyamatos elsorvasztás lett, a rendtagok egy részét bebörtönözték, száműzték vagy kolostori fogságban tartották. Az utolsó öt bazilita monostort az orosz területeken a chelmi egyházmegyében, 1864 és 1872 között zárták be. Csupán a Habsburg Birodalom területén, a Galíciában és Magyarországon működő monostorok maradtak fenn, bár II. József (1780–1790) szekularizációs törekvései a rendet is érintették. Galíciában a 44 monostorból mindössze 14 maradt. ■ A rendi hanyatlás a 19. század végére vált súlyossá: Galíciában 1882-ben alig 60 tagjuk volt. Ennek hatására Kliment Szarnickij (1832–1909), a Legszentebb Üdvözítő tartomány protoigumenje felhívással fordult XIII. Leó pápához, hogy engedélyezze a rend reformját a jezsuiták bevonásával. Ezt a Keleti Kongregáció tanácsára a pápa 1882. május 12-én kelt Singulare Praesidium kezdetű apostoli levelével meg is tette. A rendet a kezdeményező kolostor után a „dobromili reform bazilita rendjének” nevezték. A megújított konstitúciókat a Keleti Kongregáció 1886. június 1-jén fogadta el, és X. Piusz pápa 1909. február 29-én hagyta jóvá. Addigra a galíciai házak többsége csatlakozott a reformhoz. A reform során a rendet kivonták a helyi püspökök joghatósága alól, és közvetlenül a Propaganda Fide Kongregáció alá rendelték, elöljárói (tartományfőnök, növendékházak igumenjei) 1904-ig jezsuiták voltak. 1908-tól Nagy Szent Bazil Rendje Legszentebb Üdvözítőről nevezett Rutén Kongregációjának (Ordinis S. Basilii Magni Congregatio Ruthena Ss. Salvatoris) nevezték. Ebben az időben kezdődött az amerikai kontinensen (főképp Argentínában és Braziliában) a bazilita missziós házak alapítása, amelyek ma is léteznek. ■ 1920-tól a galíciai tartományhoz tartoztak a munkácsi tartomány (csehszlovákiai, magyarországi, romániai és jugoszláviai) monostorai is. Ezek közül a jugoszláviai Szt. Cirill és Metód tartomány 1924-ben vált külön, tagjai a kőrösi görögkatolikus egyházmegye zágrábi szeminárumát és plébániáját vezették. A maradék „kárpátaljai” (Transcarpathica) viceprovinciához három monostor (Munkács, Ungvár, Máriapócs), a romániaihoz pedig egyedül a bikszádi tartozott. Ezek számára – megreformálásuk után – a Szentszék 1932-ben állított fel önálló tartományt Szent Miklós néven. A rend az 1931-ben tartott generális káptalanon vette föl Szt. Jozafát nevét (Ordo Basiliani Sancti Josaphat). Ekkor a legfőbb elöljáró (archimandrita) tisztsége különvált a tartományfőnökétől (protoigumen). Dionizije Tkačuk archimandrita Rómába, a Szent Szergiosz és Bakkhosz templom melletti kolostorba (Piazza della Madonna dei Monti) költözött, Stefan Rešetyło protoigumen pedig Lembergben maradt. ■ 1939-től a szovjet előrenyomulással a megszállt területeken a rendtagok üldözötté váltak, a görögkatolikus egyház felszámolásával (1947–1950 között) sokak illegalitásba kényszerültek, másokat bebörtönöztek, kivégeztek. 1950-re a szocialista blokk országaiban – Jugoszlávia és Lengyelország kivételével –, betiltották a baziliták tevékenységét. Eközben XII. Piusz pápa 1952. február 9-én kiadott Postquam Apostolicis kezdetű motu propriójával a monasztikus élet reformját rendelte el, melynek hatása alatt a rendi szabályzatokat újra átdolgozták. Ezeket a pápa 1954. június 14-én kiadott, Divus Basilius Magnus kezdetű brevéjével hagyta jóvá. 1960-ban a rend új római központba költözött, az Aventinus domb lábánál (Via San Giosafat 8.) ■ Az 1989-től induló politikai változásoknak köszönhetően a rend újra szabadon működhet, 2015 végén világszerte 89 monostora és 529 tagja volt, közülük 342 pap. A rend szabályzatát 2000 után újra átdolgozták, a 2009-ben befejezett művet a rendnek 2016-ban kellett volna jóváhagynia. ■ (Terdik Szilveszter, 2025)
Az ortodox szerzetesség, és annak uniált ága a nyugati kereszténységben használt kategóriák szerint monasztikus, szemlélődő életmódot folytat, Nagy Szent Bazil (†379) életszabályai szerint „ha a világtól elvonultan kitartóan imádkozunk és állandóan az Isten akaratáról elmélkedünk, bűneink szennyes foltjai is kitörölhetőek. Ez a fajta elmélkedés és imádság viszont aligha valósulhat meg abban a sokaságban, mely a lelkünket ide-oda ráncigálja, és a földi élet foglalatosságaival köti le” (Életszabályok, Bev., V). Az ukrán területeken a görögkatolikus baziliták a 17. századtól a szemlélődő életmód helyett a lelkipásztorkodásra és az oktatásra helyezték a fő hangsúlyt. A magyarországi rendtartományban csupán Máriapócson működött a 18. század végétől iskola. Az 1882-től kezdődő rendi reform is alapvetően a lelkipásztorkodásra összpontosított. A rendet „a haladó kor igényei […] oda kényszerítették, hogy hovatovább több és több szerepet vállaljon a közéleti tevékenységből az Egyház és a lelkek üdve érdekében. Úgyhogy ma felöleli mindama tevékenységet, ami a latin szertartású szerzetrendekben külön-külön található: népmissziók, lelkigyakorlatok, nevelés, lelkipásztorkodás, irodalom stb.” (MKA 1927, 255). Mindemellett a rend az egyházak közötti unió előmozdítását is fő céljának tekintette.
[Kézikönyvek, a rendről:] Karcsú 1867 I, 35-42. –Tóth Mike 1904, 25-29. – Balanyi 1923 52-75. – Heimbucher 1934–1934, I, 103-105. – LthK 1957–1967, II, 38-38 (P. Joannou). – DIP, I, 1082–1088 (Wawryk, M.). – Puskely 1998, I, 127-129. – MKLex 1993–2014, I, 673-674 (Pirigyi István). – MaMűL 2003–2014, I, 318-319 (Berki Feriz). – [Kézikönyvek, a rendtartományról:] Catalogus Ordinis S. Basilii Magni congregationis Rutheneae SS. Salvatoris, 1922–1930. – Catalogus Ordinis Basiliani Sti Josaphat Provinciae SS. Salvatoris, 1935, 1938. – Catalogus Ordinis Basiliani Sancti Josaphat, Romae 1949, 1950, 1962, 1964–1965, 1968–1969, 2011. – [Könyvek, tanulmányok:] Lutskay, Michael, Historia Carpatho-Ruthenorum, in Annales Musei Culturae Ukrainiensis Svidniciensis 11(1983), 41–183, 13(1988), 109–243, 14(1986), 93–261. – Шематизмъ иноковъ Чина Св. Василія Великаго Угорскія Области, на годъ 1870, Унгваръ 1869. – Nilles, Nikolaus, Symbolae ad illustrandam Historiae Ecclesiae Orientalis in Terris Coronae S. Stephani I–II, Oeniponte 1885. – A Szt. Bazil Rendről, in Görög Katholikus Szemle 4 (1903):40-42. –Каровець, Макарій, Велика Реформа Чина св. Василія В. 1882 р. 1–4, Жовква; Львів 1933; 1938. – Wojnar, Meletius M. OSBM, De regimine Basilianorum Ruthenorum a Metropolita Josepho Velamin Rutskyj Instauratorum, Roma 1949. – Welykyj, A. G. OSBM, Joannes Velamin Rutskyj in „Exitu Viarum” (1603–1608), in Analecta OSBM 1(1949), 9–38. – Welykyj, A. OSBM, Documenta Pontificum Romanorum historiam Ucrainae illustrantia (1075-1953) I-II, Romae 1953. – Welykyj, A. OSBM. Acta S. C. de Propaganda Fide Ecclesiam catholicam Ucrainae et Bielarusjae spectantia I. 1622–1667, Romae 1953. – Wojnar, Meletius M. OSBM, De Capitulis Basilianorum, Roma 1954. – Патрило, I., Нарис історії Василіян від 1743 до 1839 р., in Analecta OSBM 13(1988), 183–283. Pekar, Athanasius OSBM, The Origin of Monastic Life in Rus’-Ukraine, in Analecta OSBM 13(1988), 357–370. – Підручний, П. ЧСВВ, Василіянський Чин від Берестейського З'єднання (1596) до 1743 року, in Analecta OSBM 14(1992), 92–182. – Molnár István: Vallási kisebbség és kisebbségi vallás: Görögkatolikusok a régi és mai Lengyelországban, Budapest 1995. – Пекар, В. А., Нариси історії церкві Закарпаття I–II, Pим – Львів 1997. – Himka, John-Paul, Religion and Nationality in Western Ukraine: the Greek Catholic Church and the Ruthenian National Movement in Galicia, 1867-1900, Montreal 1998. – Fortună, Marius-Grigore: Il risveglio della vita monastica basiliana unita romena all’inizio del sec. XX-mo. Uomini, fatti e circostanze, in Studia Universitatis Babes Bolyai - Theologia Catholica 61(2016), 85–104. – Hren, Roman (Teodosio) OSBM, La potestà del superiore maggiore tra diritto comune e dirotto proprio, Dissertatio ad Doctoratum, Roma–Lviv, 2017. – Ювілей 400-ліття Василіянського Чину Святого Йосафата 1617 – 2017. Документи, події, матеріали. Місіонер, Жовква, 2019. – Terdik 2023.
meltematricula@gmail.com
https://melte.hu
https://www.facebook.com/magyaregyhazileveltarosok