Egyetemes rend adatai
Magyarországi szervezet adatai
A közös életet folytató és egyúttal lelkipásztori munkát végző papi közösségek többnyire Szent Ágoston 400 körül megfogalmazott reguláját követték, amely a vagyonközösséget, a közös imádságot és az aszkézist állította a középpontba. A szabályozott kanonoki életideált legsikerebben az a közösség valósította meg, amelyet Xanteni Szent Norbert alapított 1120-ben az észak-franciaországi Prémontré völgyben. „Szent Ágostonnak a prémontré-i egyház szokásai szerint élő kanonokjait” hamarosan mindenfelé hívták, így a rend már a 12. század első felében elterjedt a rend egész Európában. ■ Magyarországra az első premontreiek egyenesen az anyakolostorból érkeztek valamelyik Árpád-házi király meghívására, és Nagyvárad mellett (Promontorium, Váradelőhegy, Váradhegyfok) telepedtek le a 12. század közepén. 1235-ben Frigyes, a vesztfáliai Hamborn apátja vizitálta a magyarországi premontrei monostorokat (kanóniákat), amelyből összesen 20-at talált. Közülük Váradelőhegy és Lelesz Prémontré közvetlen filiái voltak. Okleveles adatok alapján a tatárjárás előttről még két monostor ismert (Nyulak szigete, Bény), viszont az említett 20-ból négy a tatárjárás során pusztult el. A 13. század végéig még 10 újabb premontrei monostort alapítottak Magyarország előkelői, köztük IV. Béla király (Turóc, 1251; Csútmonostor, 1267). Összességében a monostorok száma 30 és 40 között lehetett. ■ A rend rohamos elterjedése miatt egy-egy ország vagy tartomány monostorait már a 12. században cirkáriákban (circaria) egyesítették. Minden cirkáriába egy vagy két vizitátort (vagy circatort) választottak, hogy végigjárja a monostorokat, ellenőrizze szerzetesi fegyelmüket, és szükség esetén megvédje őket. Később a generális apátok a cirkáriák élére vikáriust állítottak (vicarius abbatis generalis), általában egy-egy nagyobb monostor apátját. Magyarországon ezt a tisztséget a középkor folyamán többnyire a sági vagy a leleszi prépostok töltötték be. Az 1294. évi egyetemes káptalan a magyar apátok hiánya miatt az ottani monostorok feletti felügyeletet öt csehországi apátságra bízza (Strahov, Leitomischl, Hradisch, Klosterbruck/Louka, Obrowitz/Zabrdovice), akikhez egyenként 4-10 monostort rendelt. Azonban úgy látszik, hogy a rendelet a gyakorlatban nem valósult meg. ■ Eredetileg minden apát évente elutazott a Prémontrében tartott egyetemes káptalanra. Az angol premontreieknek 1178-ban sikerült elérniük, hogy a távoli cirkáriákból csak két apát jelenjen meg, majd 1510-tól a káptalan úgy rendelkezett, hogy elég hatévente egy apát jelenléte. Ezzel a joggal éltek a magyar cirkária prépostjai is, akik viszont tartományi káptalanokon találkoztak, a középkor végén többnyire Budán. ■ A premontrei közösségek élén kezdetben mindenhol apátok álltak, a magyar cirkáriában azonban a 12. század végétől lemondtak az apáti címről, és elöljáróikat – egyfajta nemzeti hagyományként – prépostnak nevezték. A magyar premontrei élet további jellegzetessége volt, hogy a szerzetesek többnyire nem teljes jogú, fogadalmas közösséggel rendelkező, nagyobb monostorokban éltek, hanem kisebbekben, amelyeket egy-egy család vagy nemzetség alapított tagjainak eltemetésére és a birtok lelkipásztori szolgálatára. Egy részük nem is volt több, mint szerzetesek által vezetett plébánia, és a család sajátjaként rendelkezett a monostor birtoka felett. Emellett a 15. században elterjedt a kommenda-rendszer is, tehát a monostorok birtokainak eladományozása papok vagy világiak számára. A magyar cirkáriát ez annyira meggyengítette, hogy több, korábban virágzó monostor teljesen megszűnt vagy más rendeknek (főként pálosoknak) került átadásra. A sajátos magyarországi szokások közé tartozott az is, hogy számos premontrei prépostság hiteleshelyi, tehát közjegyzői tevékenységet végzett. ■ A széthullásnak Fegyverneki Ferenc sági (ipolysági) prépost vetett véget, akit a generális apát rendeletére a magyar cirkária 1510-ben vizitátorának választott. Királyi jóváhagyással fellépett a kegyurakkal szemben, biztosította a prépostok szabad választását, növelte a szerzetesek számát, visszaszerzett és benépesített kiürült monostorokat, ahol sikerült a szerzetesi szellemet összhangba hozni a hiteleshelyi tevékenységgel. ■ Az oszmán hódítás és a protestáns vallások elterjedése miatt a 16. század közepén a premontrei monostorok egész Magyarországon elnéptelenedtek. Birtokaik világiak vagy püspökök, kanonokok kezére jutottak, aki titulusként viselték a préposti címeket. 1657-ben és 1692-ben az egyetemes káptalan úgy rendelkezett, hogy a megszűnt lengyel és magyar cirkáriák továbbra is a ►cseh cirkária generális vikáriusának vezetése alatt maradjanak. ■ A magyarországi premontrei élet újjáélesztését Franz von Schöllingen perneggi prépost (1700-tól apát) kezdte, aki 1694-tól kezdve megszerzett néhány magyar prépostságot, de mivel a háborús időben ezek helyreállítása meghaladta kis prépostsága erejét, eladta azokat morvaországi apátságoknak. Így 1710-re Klosterbruckhoz (Louka, Luca) tartozott Jászó, Lelesz és Váradhegyfok, Hradisch-hoz (Hradisko, Gradicium) Csorna, Obrowitz-hoz (Zabrdovice) pedig Jánoshida. Pernegg egyedül a türjei prépostságot tartotta meg, de 1737-ban az is eladta a Csornát már birtokló Hradisch-nak. Bár a csehországi apátok a magyar prépostságokban elsősorban csak titulust (amelyet vagy maguk vagy konventjük egyik tagja viselt) és jövedelmező birtokot láttak, a 18. század során mégis lassan felépítették azokat, és újraindították a szerzeteséletet. Csupán Jászón sikerült megszereznie Sauberer András prépostnak 1770-re a teljes függetlenséget prépostsága részére. A további fejlődésnek azonban véget vetett, hogy II. József császár 1785 és 1787 között feloszlatott minden magyarországi premontrei prépostságot (és morvaországi atyaapátsagaikat), így a rend másodszorra is eltűnt Magyarországról. ■ Hamarosan a rend központja is megszűnt, miután a francia forradalom során, 1793-ban Prémontrét is szekularizálták, majd a napóleoni háborúk során ugyanerre a sorsra jutott Európa szinte valamennyi premontrei apátsága, kivéve kilencet, amelyek az Osztrák Császárság területén álltak. Közéjük tartozott két magyarországi prépostság is. ■ Ugyanis 1802-ben I. Ferenc király – két másik monasztikus renddel együtt –visszaállította a csornai és a jászói premontrei prépostságokat azzal a feltétellel, hogy birtokaik jövedelméből gimnáziumokat tartsanak fenn. Hogy a birtokok megfelelő méretűek legyenek, Csornához csatolták Türjét és Jánoshidát, Jászóhoz pedig Leleszt és Váradhegyfokot. A következő években a csornaiak Szombathelyen és Keszthelyen, a jászóiak pedig Kassán, Rozsnyón és Nagyváradon kezdtek tanítani. Gimnáziumaiknak jó hírük volt, a következő másfél évszázad során több is az ország legjelentősebb oktatási intézményei közé tartozott. ■ A két önálló prépostság felállításával tulajdonképpen ismét létrejött a magyar cirkária, valójában azonban a premontrei prépostságok legfeljebb formális kapcsolatban álltak egymással. Ugyan a strahovi apátot 1804-ben kinevezték az birodalom premontrei apátságainak elnökévé (praeses), de 1813-ban ez a funkció is megszűnt. A magyar prépostágok gyakorlatban önálló szerzetesrendként működtek, mint „Csornai” illetve „Jászóvári Premontrei Kanonokrend”. ■ Az 1848-as forradalmak után az osztrák jozefinista egyházpolitika megváltozott. Ezért az 1852-ben Marienbadba összegyűlt cseh, osztrák, és magyar premontrei apátok megtehették, hogy Hieronymus Zeidler strahovi apátot megválasztották elöljárójuknak (praeses), majd 1883-ban, a Bécsben tartott egyetemes káptalanon két cirkáriát állították fel: egyet az ►Osztrák-Magyar a Monarchia minden kanóniája számára (beleértve a magyarokat is), egyet pedig Belgium számára (ahol 1857-től újra kezdődött a premontrei élet). A következő, a belgiumi Tongerloo-ban tartott káptalanon azonban az ►osztrák-magyar cirkáriát szétválasztották, és ismét fölállították a magyar cirkáriát. ■ Az első világháború után, 1918/1919-ben nemcsak a Magyar Királyság, hanem magyar premontrei cirkária is darabjaira hullott. Jászót (és Leleszt) Csehszlovákiához, Nagyváradot Romániához csatolták, és mindkét országban rövid időn belül államosították a rend gimnáziumait. A jászói prépostság három ország területére került házait és birtokait a prépost vikáriusokon keresztül kormányozta. Csorna és a hozzá tartozó prépostságok, gimnáziumok viszont a csonka Magyarország területén maradtak. Ezért az 1924-ben a Teplában tartott generális káptalan a jászói prépostságot (valamint a hozzá tartozó gödöllői és nagyváradi közösségeket) a csehszlovák cirkáriához csatolta, a magyar cirkária pedig megszűnt. Mivel Csorna az országa egyetlen prépostsága maradt, saját jogúként (sui juris) egyenesen a generális apát alá tartozott. Ezen eleinte az sem változtatott, hogy a jászói prépostsághoz tartozó, Magyarországra költözött premontrei tanárok 1924-ben új gimnáziumot és rendházat alapítottak Gödöllőn, amely 1937-ben önálló perjelség rangjára emelkedett. ■ Az első (1938), majd a második bécsi döntés (1940) következtében Jászó és Nagyvárad ismét Magyarországhoz került, így a Szentszék megszüntette a gödöllői és nagyváradi perjelségek önállóságát, és azokat ismét a jászói prépostsághoz csatolta. Az államosított gimnáziumokat is újból megnyitották. ■ A második világháború végén, 1944/1945-ben az államhatárok visszaálltak a korábbi állapotba. 1947-ben Gerinczy Pál jászói prépostot, mivel nem volt állampolgársága, kiutasították Csehszlovákiából, ezért Nagyváradra távozott. Ekkor a generális káptalan a nagyváradi (váradhegyfoki) prépostságot leválasztotta Jászóvárról, és Gerinczy Pál (aki lemondott jászóvári apáti tisztéről) vezetésével önállóvá alakította. Ezzel a döntéssel a gödöllői jászóvári rendtagok hivatalosan a nagyváradi prépostsághoz tartoztak. ■ Ennek azonban inkább elméleti jelentősége volt, mert mindhárom országban kommunista diktatúra épült ki, amely 1945-től elvette a premontreiek birtokait, majd 1948-ban (Csehszlovákiában már 1945-ben) államosította iskoláit. Ezután a premontrei tanárok lelkipásztori munkát vállaltak, főként a saját rendi plébániákon és lelkészségeken. Végül 1950-ben (Romániában már 1949-ben) megtörtént a szerzetesrendek felszámolása. A rendek tagjait kényszerlakóhelyre deportálták, épületeiket pedig államosították. ■ A szétszóratás idején a premontreiek többsége egyházmegyébe felvette papként végzett lelkipásztori munkát, mások világi foglalkozást, tudományos vagy fizikai munkát végeztek. Néhányan külföldre menekültek, és ottani apátságokhoz csatlakoztak, illetve a csornaiak 1961-ben újat alapítottak a kaliforniai Silveradóban. ■ A diktatúra megszűnésével, 1989-től kezdődően a premontrei közösségek újraéledtek. Megfogyatkozott létszámuk ellenére ahol lehetett, visszatértek rendházaikba Csornán, Gödöllőn és Nagyváradon. Gödöllőn 1992-ben ismét megnyílt a premontrei gimnázium, amely új épületet kapott, és a gödöllői perjelség 2006-ban átvette a zsámbéki Keresztelő Szent János Iskolaközpont fenntartását. A csornaiak 1994-ben újraalapították Szombathelyen egykori gimnáziumukat, és 2017-ben Keszthelyen szakgimnáziumot indítottak. A rend tagjai több plébániát vezetnek, többek között Csornán, Türjén, Gödöllőn, Mányon és Zsámbékon, ahol 1990-ben Gödöllőtől függő rendház is létesült. ■ Mivel az időközben, 1970-ben bevezetett új konstitúciók szerint a cirkáriák már nem politikai földrajzi, hanem nyelvi alapon szerveződtek, 1990-ben újraéledt a magyar cirkária is, amelyhez a csornai és gödöllői apátságok mellett váradhegyfoki prépostság, valamint a Zsámbékon működő premontrei női kanonokrend is hozzá tartozik. ■ (Koltai András, 2026).
A premontreiek a közös életet választó papi közösségek, a szabályozott kanonokok életformáját követik, amely a szemlélődő és az aktív életet ötvözi („vita mixta”), tehát fontos szerepet kap benne egyrészt a közösen, lehetőleg ünnepélyesen végzett zsolozsma és liturgia, másrészről pedig a lelkipásztori és azzal összefüggő művelődési munka, amely magába foglalja akár a hiteleshelyi tevékenységet és az iskolai tanítást is. A rendalapító Xanteni Szent Norbert (1080c–1134) elgondolása szerint a szemlélődő monostori élet során gyűjtött lelki kincseket a lelkipásztori munka során kell átadni másoknak, a lelkek megmentéséért („contemplare et contemplata aliis tradere”). Mindebben a premontreiek Szent Ágoston 400 körül megfogalmazott reguláját követték. Az eredeti célkitűzéseket a devócióval kiegészítve fogalmazták meg a barokk korban a rend öt fő célját (quinque fines ordinis): kórusima, az Oltáriszentség tisztelete, Mária tisztelete, lelkipásztorkodás, önmegtagadás (böjti fegyelem). ■ (Koltai András, 2026).
[Kézikönyvek:] Karcsú 1867, I, 281– 290. – Fuxhoffer–Czinár 1869, II, 22– 32. – Szöllőssy 1878, I, 26– 36. – Tóth Mike 1904, 7–12. – Žák 1911, 45-47. – Balanyi 1933, 157–163. – Heimbucher 1933-1934, I, 432– 448. – LThK 1957–1967, VIII, 688– 694 (N. Backmund). – DIP 1974–2003, VII, 720– 741. – KMTL 1994, 558-559 (Hervay Ferenc Levente). – Puskely 1998, II, 999– 1005. – MKLex 1993–2014, XI, 255– 266. (Kovács Endre Imre OPraem). – MaMűL 2003–2014, IX, 296– 302. (Hervay Ferenc Levente OCist–Mezey Alice). – OKZR 2005–2007, III, 11–38 (Johannes Meier). – Remény 2020, 48–50. – [Névtárak:] SchemOPraemJászó 1891. – SchemOPraemJászó 1916. – MKA 1927, 218– 221. – Catalogus generalis Ordinis Praemonstratensis in anno jubilaeo 1928, Averbode, 1928. – MKA 1930–1931, 219– 220. – Somorjai 2008, 205– 208. – SchemOPraemJászó 1944. – OKN 2000-2001, 370-378. – [Könyvek, tanulmányok:] Le Paige, Joannes: Bibliotheca Praemonstratensis ordinis, I-II, Parisiis, 1633. – Hugo 1734–1736. – Danielik János: A premontreiek: A prémontreiek: Korrajz a keresztény műveltség középkori munkásai méltánylásául, Eger 1866. – Lakatos Vince, A csornai premontrei kanonokrend tanítórendi működése, in Magyar Középiskola 2(1909), 90-102. – Takács Menyhért, A jászóvári premontrei kanonokrend, in Magyar Középiskola 2(1909), 273-284. – Karácsonyi János: Ki építette az elsó premontrei monostort Magyarországon? [Mikodin győri püspök Garábon], in Turul 1927, 1-3. – Horváth Antal: Praemonstratensia Hungarica, in Analecta Praemonstratensia 8(1932), 253-255. – Meszlényi Antal: A tanító szerzetesrendek visszaállítása, in Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve 1933, 303-329. – Oszvald Arisztid: Fegyverneky Ferenc, sági prépost, rendi visitator 1506–1535; in Emlékkönyv Szent Norbert halálának 800 éves jubileumára 1134-1934, Gödöllő 1934, 51-108. – Horváth Tibor Antal: A magyar premontrei rendtartomány megalakulása, in Csornai premontrei kanonokrendi Szent Norbert-gimnázium értesítője (Szombathely), 1934/1935, 94–101. – Horváth Antal: De primordiis Circariae Hungaricae Ordinis Praemonstratensis, in Analecta Praemonstratensia 13(1937): 54-62. – Horváth Antal: Lex contra statutum: Adalék a premontrei rend tórténetéhez Magyarországon (Szerzetesi élet és hiteleshelyi tevékenysélg) in Csornai premontrei kanonokrendi Szent Norbert-gimnázium értesítője [Szombathely], 1933/1934, 16-27. – Oszvald Arisztid, A magyarországi középkori premontrei prépostságok, in Jászóvári Premontrei Kanonokrend Gödöllői Gimnáziumának értesítője 1938/1939, 3-38 – Oszvald Arisztid: Fejezetek a magyar premontreiek 800 éves múltjából, in Jászóvári Premontrei Kanonokrend Gödöllői Gimnáziumának értesítője 1939/1940, 142-167; 1940/1941, 155-174; 1941/1942, 265-283. – Backmund 1949–1956, I, 415-424; III, 613-614. – Oszvald 1957. – Backmund 1983, I, 511-522. – Norbert Backmund: Geschichte des Prämonstratenserordens, Grafenau 1986. – Kara Anna: Szerzetes tanítórendek a magyar parlamentben 1867–1944, in Jogtörténeti Szemle 2012:1, 43–57. – Körmendi Tamás, A 13. századi premontrei monostorjegyzékek magyar vonatkozásairól, in Történelmi Szemle 43(2001):1-2, 61-72. – Körmendi Tamás, A Premontrei Rend megtelepedése a középkori Magyarországon. A rend korai hazai története a kezdetektől az 1235-i Catalogus Ninivensisig I–II, Turul, 2001, 103-111; 2002, 45-55. – Kovács Imre Endre–Legeza László, Premontreiek, Budapest, 2002 (Szerzetesrendek a Kárpát-medencében). –Mezey Alice, Die Prämonstratenser im mittelalterlichen Königreich Ungarn, in Netzwerk des Glaubens. Prämonstratenser in Mitteleuropa, Brandenburg, 2003. – Oszvald Petra: A Diploma restitutionale (1802) országos előzményei és következmnényei a középfokú premontrei oktatásban, in Premontrei tanulmányok 2022, 413-431. – Wikipedia/hu (Premontrei rend). – http://premontre.info/. – Praemonstratensian Atlas, 2025. URL: https://yvonneseale.org/atlas/
meltematricula@gmail.com
https://melte.hu
https://www.facebook.com/magyaregyhazileveltarosok