Az 1910-es évek elején Takács Menyhért jászóvári prépost – állami felkérésre – katolikus szellemiséget, egyben a premontrei rendi tanárképzés megújítását szolgáló, nyilvános gyakorló főgimnázium felállítását tervezte. Az elgondolás megvalósítását az I. világháború hiúsította meg. ■ Az első világháború, illetve a trianoni békediktátum után a megszüntetett kassai, rozsnyói és nagyváradi premontrei gimnázium Csehszlovákiából és Romániából kiutasított szerzetes tanárait Takács Menyhért jászói prépost az anyaország különböző világi és katolikus oktatási intézményeiben helyezte el. Ekkor, 1922-ben Klebelsberg Kunó kultuszminiszter ismét felvetette egy fővárosi premontrei tanintézet felállítását. A rend súlyos egzisztenciális és anyagi gondokkal küzdött, egy új intézmény felépítése és fenntartása nagy áldozatokkal járt volna. Ezért a prépost tárgyalásokat folytatott egy már létező magyarországi oktatási intézmény átvételéről. De a szakminisztérium egy teljesen új iskola létesítésének támogatása mellett döntött. A gödöllői építési telek három premontrei öregdiák, Strausz István (rozsnyói), Kállay Tibor (kassai) és Bud János (nagyváradi) parlamenti lobbizása eredményeként lett a rendé. Végül, állami és hitelintézeti pénzügyi segítséggel tudott egy gimnáziumot, kollégiumot és rendházat magában foglaló intézményegyüttest felépíttetni. ■ A Jászóváron tartózkodó Takács Menyhért prépost a Gödöllőn fokozatosan kiépülő új rendi közösséggel az általa kinevezett vikáriusokon keresztül tartotta a kapcsolatot. Az 1923–1928 közötti építkezésekre felvett hitelek következményeként a rend több mint két évtizedre eladósodott. Az eredeti tervekben szerepelt templom emiatt sem épülhetett fel. 1929-ben a prépost a jászói növendékeket, illetve a hittudományi főiskolát Gödöllőre költöztette. Takács Ferenc Menyhért halálát (1933) követően Hubert Albert Noots generális apát a gödöllői tagozat élére Kovács Imre Lajost nevezte ki vikáriusnak. ■ 1937. jún. 26-án az Apostoli Szentszék Jászóvártól független, önálló perjelséggé emelte Gödöllőt, kormányzó perjele Gerinczy Pál lett, aki még ugyanebben az évben új rendi gimnáziumot indított Budafokon. ■ Az első bécsi döntést követően, XI. Piusz pápa 1938. nov. 15-i rendelkezése értelmében megszűnt a gödöllői perjelség önállósága, és szerzetesei ismét Jászóhoz tartoztak. A második világháborús harci események idején a premontrei szerzetesek rendházukban maradhattak; sorsuk krónikása Zimándi István Pius volt. ■ Az 1947. nov. 10-i generális káptalani határozat szerint a nagyváradi prépostság különvált Jászótól, s ezzel a Magyarországon élő 59 jászóvári premontrei hivatalosan a váradi prépostsághoz került. ■ 1948-ban, az oktatási intézmények államosításakor a rendház még a szerzetesek tulajdonában maradt; 13 premontrei élt ekkor itt. 1948. dec. 1-jétől 1950. szept. 7-éig Gödöllő-Alvég területű plébániát tartottak fenn. 1950. jún. 19-e hajnalán az ÁVH emberei a szerzeteseket teherautón Máriabesnyőre hurcolták, ahonnan utolsó tagjuk novemberben távozott. A premontrei gimnázium és rendház államosított épületében 1950-től a Gödöllői Agrártudományi Egyetem (2000-től a Szent István Egyetem, 2021-től a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem része) működik benne. ■ A gödöllői perjelséget az Apostoli Szentszék 1989. nov. 30-i leiratával elválasztotta Váradhegyfoktól, és visszaállította korábbi jogaiba. 1990. febr. 15-én Fényi József Ottót nevezték ki első kormányzó perjellé. Fényi tevékenyen részt vett a szerzetesi közösség, a lelkipásztorkodás és a rendi oktatás újjáélesztésében. Új rendházat és kápolnát épített (utóbbit 1998-ban plébánia rangjára emelték). A perjelség 2016-ban új rendházzal, s benne Auditóriummal gyarapodott. A közösség 2018-ban apátsági rangot kapott, Balogh Péter Piusz perjelet 2018 októberében Varga Lajos váci segédpüspök apáttá benedikálta. Ő szentelte fel 2024. okt. 22-én az apátság új, Szent Ágoston tiszteletére szentelt templomát. amelyhez keresztelőkápolna, háromszintes rendház és közösségi ház csatlakozik. Tervezője, Zobay Nagy László a premontrei rend középkori építési hagyományait követte. Az apátság Gödöllőn kívül Zsámbékon, Mányon, Budapest-Belvárosban és Nagykökényesen tart fenn plébániát és lelkészséget. Az apátság működteti az 1992 őszén, premontrei elkötelezettségű, világi tanárok segítségével újra megnyitott nyolcosztályos gödöllői gimnáziumot, és 2006 óta a zsámbéki Keresztelő Szent János Iskolaközpontot. ■ (Kara Anna, 2022–2026)
Vikárius (magyarországi/gödöllői tagozat): Zimányi Mihály (préposti vikárius, 1923–1933); Stuhlmann Patrik (apostoli kormányzói vikárius, 1933–1934); Kovács Imre Lajos (apostoli kormányzó vikárius, perjel, 1934–1937). – Kormányzó perjel: Gerinczy Pál (kormányzó perjel, 1937–1938); Raszlaviczy Iván (perjel 1939–1945; préposti vikárius 1944–1945); Vidákovich Aladár (1945–1961); Zimándi Piusz (1961–1973). – Fényi Ottó (kormányzó perjel, 1990–1997); Ullmann Péter/Ágoston (1997–2015); Balogh Piusz (2015–2018). – Apátok: Balogh Péter Piusz (2018–). – Házfőnök: Stuhlmann Patrik (1924–1933).
meltematricula@gmail.com
https://melte.hu
https://www.facebook.com/magyaregyhazileveltarosok