Titulus
Szent Mihály főangyal
Típus
rendház
Felekezeti jelleg
katolikus
Létesítés éve
1220
Cím
Csorna, Soproni út 65.
Története

A csornai prépostságot feltehetően az 1220-as években alapította az Osl nemzetség Szent Mihály tiszteletére. Az első szerzetesei Hatvanból érkeztek. 1230-ban az alapító nemzetség bőségesen megadományozta a prépostságot. A rendház első épülete még a tatárjárást megelőzően épülhetett fel, azonban mára ennek nem maradtak nyomai. Az egyetlen román kori részlet, ami fennmaradt, a barokk prépostsági templom előcsarnokának falában elhelyezett, Szent Mihály arkangyalt ábrázoló dombormű. A csornai prépostság az 1230-as évekre megerősödött, és több filiális prépostságot is létrehozott a Dunántúlon: Türjét, Horpácsot, Rajkot és Mórichidát. A tatárjárás során nem szenvedett károkat. A csornai konvent a 13. századtól kezdve – kisebb megszakításokkal – egészen 1874-ig hiteleshelyi tevékenységet is folytatott. 1321 után az Osl nembeli Kanizsai család lett a konvent kegyura. A Kanizsai család fiúági kihalását követően, 1535-ben Nádasdy Tamás – lett az új kegyúr. A törökök 1529-ben feldúlták a prépostságot. 1551 után a monostort elhagyták a szerzetesek – ekkor már csak két fő élt a rendházban. A török háborúk idején az épületek romossá váltak, a csornai konvent javait kommendátor apátok birtokolták. ■ A Wesselényi-féle rendi szervezkedésben való részvétele miatt kivégzett Nádasdy Ferenc birtokait, köztük a csornai rendházat is, 1671-ben Esterházy Pál – nádor vásárolta meg. ■ 1694-ben a prépostságot az alsó-ausztriai perneggi kolostor szerezte meg, majd 1702-ben az innen érkező szerzetesek népesítették be ismét. 1711-ben a morvaországi hradischi (Hradisko, Morvaország) prépostság fennhatósága alá került, és attól fogva az ottani konventből választották prépostjait. A szerzetesek 1724 és 1727 között renoválták a templomot és a rendházat. A fokozatosan romló állapotú épület helyén, számos tervváltozatot követően, 1779-től kezdve, Haubt morva építőmester tervei alapján, klasszicizáló késő barokk stílusban építették fel a ma is álló épületegyüttest. A reprezentatív kiépítési koncepció jól tükrözte a csornai prépostság önállósodási törekvéseit, a független prépostsághoz méltó székház megteremtésének szándékát. A templomon és a rendházon az 1786. évi feloszlatásig zajlottak a munkálatok, azonban a városban dúló tűzvész során, 1790. jún. 25-én leégett az épületegyüttes. ■ Miután 1802-ben Magyarországon visszaállították a premontrei rendet, a csornai prépostság Türjével és Jánoshidával egyesítve működhetett tovább. A csornai szerzetesek számára a plébániai munka mellett a legnagyobb feladatot a középfokú, gimnáziumi oktatás megszervezése jelentette Szombathelyen és Keszthelyen. A tűzvészben megsérült csornai prépostság épületegyüttesét 1802 és 1808 között építették újra. A templom tornya és toronysisakja 1834-ben átépítésre került. 1910-ben, id. Klemens Antal tervei alapján, a rendház délkeleti végéhez új, szecessziós jellegű szárnyat csatoltak, a premontrei prépostság utolsó épületrésze, az üzletház pedig nem sokkal 1910 után készült el. A 19. század első felétől a 20. század közepéig a Csornai Premontrei Prépostság kiemelkedő vallási és szellemi központként működött, számos jelentős közéleti és tudományos szerepet is vállaló préposttal, tanárral. ■ A második világháború után a csornai premontrei konvent egy helyi gimnázium alapításába is belekezdett. A gimnázium létesítését a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1947 tavaszán engedélyezte, azonban az iskolát egy évvel később, 1948 júniusában a kommunista hatalom a többi egyházi iskolával együtt államosított. Az államosítás után a premontrei tanárok főként lelkipásztori munkát végeztek, több helyen vállalták lelkészségek vezetését (Budapest-Lipótváros, Balatonmáriafürdő, Csorna, Maglóca, Szalapa, Szombathely). ■ A magyarországi szerzetesrendek feloszlatásakor a csornai rendtagokat 1950. júl. 11/12-én az angolkisasszonyok nyíregyházi zárdájába vitték, majd az ottani ferences rendházba internálták őket. Az államosított csornai rendházban a járási hivatalt helyezték el, és magánlakásokat alakítottak ki benne, illetve az 1960-as évek vége óta a Csornai Múzeum is az épületben működik. ■ Hét csornai premontreinek 1950 nyarán sikerült Nyugatra szöknie. Ők Keresztesy-Parker László novíciusmester és magiszter vezetésével 1961-ben egy új rendi közösséget alapítottak az Amerikai Egyesült Államokban, Kalifornia államban. A csornai apátság Orange megyei noviciátusa Silveradóban 1975-ben perjelségi, 1984-ben pedig apátsági rangra emelkedett, és mára 100 fős létszámmal működik. ■ A csornai premontrei közösség 1989-ben éledt újjá. 1990-ben Horváth Lóránt Ödön volt győri teológiai tanárt választották csornai apáttá. 1994-ben Szombathelyen újraalapították a Szent Norbert Gimnáziumot, 2017-ben pedig a korábbi keszthelyi rendházban szakgimnáziumot indítottak, amely főként informatikát tanít. A rend tagjai több plébániát vezetnek Csorna környékén, Szombathelyen, és Türjén. A közösség 2015-ben apátsági rangot kapott. Fazakas Márton addigi kormányzó perjelt aug. 19-én apáttá választották, majd okt. 22-én Várszegi Asztrik pannonhalmi bencés főapát apáttá benedikálta. ■ (Kara Anna, 2022–2026)

Archontológia

Prépost: Franz von Schöllingen (perneggi apát, 1702–1707); Ambros von Schöllingen (perneggi apát, 1707–1710); Robert Sancius (1711–1722); Richard Vraclavsky (1722–1732); Sigismund Bartodeisky (1732–1738); Rafael Nolbeck (1738–1754 ); Thaddäus Schrabel (1754–1766); Arnold Lezak (1767–1774); Augustin Kameniczky (1774–1786). – Harsányi István (1802–1803); Buday Ágoston (1803–1816); Gyöngyösy Pál (1820–1857); Szenczy Imre (1858–1860); Simon Vince (1860–1884); Kunc Adolf (1884–1905); Burány Gergely (1906–1929); Gergye Ipoly (1929–1935); Steiner Miklós (1935–1942); Simonffy Jenő (adminisztrátor 1942–1943, prépost 1943–1954†); Horváth Lóránt Ödön (1990–2009); Fazakas Márton (kormányzó perjel, 2009–2015). – Apát: Fazakas Márton (2015–)

Bibliográfia
Hugo 1734–1736, I, 593. – Rupp 1870–1876, I, 459–464. – Fuxhoffer–Czinár 1869, II, 10–12. – Szöllőssy 1878, I, 22. – Chorherrenbuch 1883, 15-22. – SchemOPraemCsorna 1899, 26-37. – Lakatos Vince, A csornai premontrei kanonokrend tanítórendi működése, in Magyar Középiskola 2(1909), 90-102. – Matics Döme, A csornai premontrei prépostság története 1180–1526-ig, in A Csornai Premontrei Kanonokrend Keszthelyi Gimnáziumának Értesitője 1911/1912. – MKA 1927, 220–221. – MKA 1930– 1931, 221–222. – Belitzky János, A csornai premontrei prépostság alapítása és birtokszerzeményei a nemzetségi kegyuraság korában, in Regnum 1936, 61-92 (korrekció: Horváth Tibor Antal, in Vasi Szemle 1937, 194-197). – Horváth Tibor Antal, A csornai premontrei prépostság commendátorai a XVI-XVII. században, in A Csornai Premontrei Kanonokrend Keszthelyi Gimnáziumának Értesitője 1941/1942, 15–37. – Horváth Tibor Antal, A csornai konvent hiteleshelyi működése, Keszthely, 1943. – Backmund 1949–1956, I, 434-437. – Oszvald 1957, 240-241.– Kozák Károly: A premontreiek építkezései Győr-Sopron megyében a XII–XIII. században, in Arrabona 15 (1973): 125–148. – Backmund 1983, I, 527-530. – Emlékköny Kunc Adolf premontrei prépost születésének 150. évfordulója alkalmából, szerk. Horváth József–Molnár László, Szombathely, 1993. – KMTL 1994, 154-155 (Koszta Lástló). – Kovács Imre, Fejezetek a csornai prépostság történetéből, in Magyar Egyháztörténeti Évkönyv 1(1994), 185-202 = Rábaköz 1996, 3-16. – Kovács Imre Endre: A csornai premontrei prépostság 1802. évi visszaállításának története, in Hermann Egyed emlékkönyv, szerk. Sümegi József és Zombori István, Budapest, 1998, 195–201. – Romhányi 2000, 19. – Székely Zoltán, Egy későbarokk kolostor élete a tárgyak tükrében: A csornai premontrei prépostság 1786-ban, in Soproni Szemle 55(2001), 383-410. – Kovács–Legeza 2002, 35–36. – Inzsöl Richárd Péter: A Csornai Premontrei Kanonokrend belső élete a 19. század második felében, in Egyháztörténeti Szemle 5(2004):2, 34–39. – Vajk Ádám: A csornai premontrei monostor alapítása, in Soproni Szemle 58(2004): 386–395. – Vajk Ádám: A csornai premontrei monostor a 13–14. században, in Soproni Szemle 64(2010): 139–152. – Somorjai 2008, 204–205. – Winkler Gábor: A csornai premontrei prépostság épületének megújulása, in Soproni Szemle 64 (2010): 185–188. – Horváth Lóránt Ödön: „Ecce vivimus..!” Dr. Horváth Lóránt Ödön premontrei apát ny. csornai prépost-prelátus visszaemlékezései 1988–2012, Szombathely, 2012. – Horváth Lóránt Ödön: A Csornai Premontrei Prépostság története 1940–2016: A Préposti Hivatal Iktatókönyve, aktái és a naplóm alapján, Csorna, 2016. – Vajlk Ádám: A levéltárak titkos élete: A Csornai Premontrei Apátság levéltárainak évszázadai, in Soproni Szemle 72(2018):2, 187–197. – Boldvai Márton Bertalan OPraem: Élet az újrakezdés után: A Csornai Premontrei Prépostság jelenkori történelme, in Handgrätinger, Thomas OPraem: Szent Norbert érsek és rendalapító, ford. Ullmann Péter, Gödöllő 2019, 125–132. – Csornai Premontrei Apátság Látogatóközpont: Apátságtörténet, kiállításvezető, érdekességek, szerk. Virág Zsolt, Csorna, 2019. – Szalay Balázs: A premontreiek szerepe Csorna polgárosodásában, in Premontrei tanulmányok 2022, 135–146. – Szigeti Krisztina: Rend és rendszer: A csornai premontrei prépostság budapesti kápolnájának alapítása 1950-ben, in Premontrei tanulmányok 2022, 189–206. – Perger Gyula: Fleck Sebő ismeretlen rendtörténeti munkája, in Premontrei tanulmányok 2022, 207–218. – Virág Zsolt: A csornai premontrei prépostság (apátság) újkori építéstörténete, in Premontrei tanulmányok 2022, 395–411. – Premontreiek 900 2022, 52–56. – KMEK 2024, I, 531– 533. – Wikipedia/hu (Csornai Premontrei Prépostság). – A Praemonstratensian Atlas, 2025. URL: https://yvonneseale.org/atlas/items/show/149.
Projekt
Szerzetes Magyarország 1918–1989

Az intézménynek otthont adó települések

Település Kapcsolat kezdete Kapcsolat vége
Csorna 1220

Az intézményt befogadó rendtartományok

Rendtartomány Kapcsolat kezdete Kapcsolat vége
Magyar Premontrei Cirkária 1551
Cseh Premontrei Cirkária 1694 1786
Magyar Premontrei Cirkária 1802 1852
Cseh Premontrei Cirkária 1852 1889
Magyar Premontrei Cirkária 1889