A csornai prépostságot feltehetően az 1220-as években alapította az Osl nemzetség Szent Mihály tiszteletére. Az első szerzetesei Hatvanból érkeztek. 1230-ban az alapító nemzetség bőségesen megadományozta a prépostságot. A rendház első épülete még a tatárjárást megelőzően épülhetett fel, azonban mára ennek nem maradtak nyomai. Az egyetlen román kori részlet, ami fennmaradt, a barokk prépostsági templom előcsarnokának falában elhelyezett, Szent Mihály arkangyalt ábrázoló dombormű. A csornai prépostság az 1230-as évekre megerősödött, és több filiális prépostságot is létrehozott a Dunántúlon: Türjét, Horpácsot, Rajkot és Mórichidát. A tatárjárás során nem szenvedett károkat. A csornai konvent a 13. századtól kezdve – kisebb megszakításokkal – egészen 1874-ig hiteleshelyi tevékenységet is folytatott. 1321 után az Osl nembeli Kanizsai család lett a konvent kegyura. A Kanizsai család fiúági kihalását követően, 1535-ben Nádasdy Tamás – lett az új kegyúr. A törökök 1529-ben feldúlták a prépostságot. 1551 után a monostort elhagyták a szerzetesek – ekkor már csak két fő élt a rendházban. A török háborúk idején az épületek romossá váltak, a csornai konvent javait kommendátor apátok birtokolták. ■ A Wesselényi-féle rendi szervezkedésben való részvétele miatt kivégzett Nádasdy Ferenc birtokait, köztük a csornai rendházat is, 1671-ben Esterházy Pál – nádor vásárolta meg. ■ 1694-ben a prépostságot az alsó-ausztriai perneggi kolostor szerezte meg, majd 1702-ben az innen érkező szerzetesek népesítették be ismét. 1711-ben a morvaországi hradischi (Hradisko, Morvaország) prépostság fennhatósága alá került, és attól fogva az ottani konventből választották prépostjait. A szerzetesek 1724 és 1727 között renoválták a templomot és a rendházat. A fokozatosan romló állapotú épület helyén, számos tervváltozatot követően, 1779-től kezdve, Haubt morva építőmester tervei alapján, klasszicizáló késő barokk stílusban építették fel a ma is álló épületegyüttest. A reprezentatív kiépítési koncepció jól tükrözte a csornai prépostság önállósodási törekvéseit, a független prépostsághoz méltó székház megteremtésének szándékát. A templomon és a rendházon az 1786. évi feloszlatásig zajlottak a munkálatok, azonban a városban dúló tűzvész során, 1790. jún. 25-én leégett az épületegyüttes. ■ Miután 1802-ben Magyarországon visszaállították a premontrei rendet, a csornai prépostság Türjével és Jánoshidával egyesítve működhetett tovább. A csornai szerzetesek számára a plébániai munka mellett a legnagyobb feladatot a középfokú, gimnáziumi oktatás megszervezése jelentette Szombathelyen és Keszthelyen. A tűzvészben megsérült csornai prépostság épületegyüttesét 1802 és 1808 között építették újra. A templom tornya és toronysisakja 1834-ben átépítésre került. 1910-ben, id. Klemens Antal tervei alapján, a rendház délkeleti végéhez új, szecessziós jellegű szárnyat csatoltak, a premontrei prépostság utolsó épületrésze, az üzletház pedig nem sokkal 1910 után készült el. A 19. század első felétől a 20. század közepéig a Csornai Premontrei Prépostság kiemelkedő vallási és szellemi központként működött, számos jelentős közéleti és tudományos szerepet is vállaló préposttal, tanárral. ■ A második világháború után a csornai premontrei konvent egy helyi gimnázium alapításába is belekezdett. A gimnázium létesítését a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1947 tavaszán engedélyezte, azonban az iskolát egy évvel később, 1948 júniusában a kommunista hatalom a többi egyházi iskolával együtt államosított. Az államosítás után a premontrei tanárok főként lelkipásztori munkát végeztek, több helyen vállalták lelkészségek vezetését (Budapest-Lipótváros, Balatonmáriafürdő, Csorna, Maglóca, Szalapa, Szombathely). ■ A magyarországi szerzetesrendek feloszlatásakor a csornai rendtagokat 1950. júl. 11/12-én az angolkisasszonyok nyíregyházi zárdájába vitték, majd az ottani ferences rendházba internálták őket. Az államosított csornai rendházban a járási hivatalt helyezték el, és magánlakásokat alakítottak ki benne, illetve az 1960-as évek vége óta a Csornai Múzeum is az épületben működik. ■ Hét csornai premontreinek 1950 nyarán sikerült Nyugatra szöknie. Ők Keresztesy-Parker László novíciusmester és magiszter vezetésével 1961-ben egy új rendi közösséget alapítottak az Amerikai Egyesült Államokban, Kalifornia államban. A csornai apátság Orange megyei noviciátusa Silveradóban 1975-ben perjelségi, 1984-ben pedig apátsági rangra emelkedett, és mára 100 fős létszámmal működik. ■ A csornai premontrei közösség 1989-ben éledt újjá. 1990-ben Horváth Lóránt Ödön volt győri teológiai tanárt választották csornai apáttá. 1994-ben Szombathelyen újraalapították a Szent Norbert Gimnáziumot, 2017-ben pedig a korábbi keszthelyi rendházban szakgimnáziumot indítottak, amely főként informatikát tanít. A rend tagjai több plébániát vezetnek Csorna környékén, Szombathelyen, és Türjén. A közösség 2015-ben apátsági rangot kapott. Fazakas Márton addigi kormányzó perjelt aug. 19-én apáttá választották, majd okt. 22-én Várszegi Asztrik pannonhalmi bencés főapát apáttá benedikálta. ■ (Kara Anna, 2022–2026)
Prépost: Franz von Schöllingen (perneggi apát, 1702–1707); Ambros von Schöllingen (perneggi apát, 1707–1710); Robert Sancius (1711–1722); Richard Vraclavsky (1722–1732); Sigismund Bartodeisky (1732–1738); Rafael Nolbeck (1738–1754 ); Thaddäus Schrabel (1754–1766); Arnold Lezak (1767–1774); Augustin Kameniczky (1774–1786). – Harsányi István (1802–1803); Buday Ágoston (1803–1816); Gyöngyösy Pál (1820–1857); Szenczy Imre (1858–1860); Simon Vince (1860–1884); Kunc Adolf (1884–1905); Burány Gergely (1906–1929); Gergye Ipoly (1929–1935); Steiner Miklós (1935–1942); Simonffy Jenő (adminisztrátor 1942–1943, prépost 1943–1954†); Horváth Lóránt Ödön (1990–2009); Fazakas Márton (kormányzó perjel, 2009–2015). – Apát: Fazakas Márton (2015–)
meltematricula@gmail.com
https://melte.hu
https://www.facebook.com/magyaregyhazileveltarosok