Szent Cirill és Metód Horvátországi Ferences Rendtartomány

A Kisebb Testvérek Rendjét Assisi Szent Ferenc (1182–1226) alapította, aki megtérése után, Jézus Krisztus követésében mindenét elhagyva a szegénységet választotta. Hamarosan számos követője akadt. III. Ince pápa (1209) szóbelileg jóváhagyta a „testvériség” életmódját, majd 1223-ban III. Honorius pápa (1216–1227) írásban is megerősítette a regulát. Az Úr hamarosan számos követővel ajándékozta meg a közösséget, ezért az 1217 pünkösdjén tartott káptalanon elhatározták, hogy Az evangéliumot Szent Ferenc példája szerint Itálián kívül is hirdetik. ■ A Magyar Királysághoz tartozó Horvátországban és Szlavóniában a 13. századtól a rendnek több ágazata és rendtartománya működött. Amikor 1897-ben XIII. Leó pápa egyesítette a rend reformált ágait (obszervánsok, reformáltak, sarutlanok, rekollektusok), a területen három rendtartomány osztozott. A kelet-szlavóniai kolostorok a ►Kapisztrán Szent Jánosról nevezett, a horvátországiak (és néhány nyugat-szlavóniai) ►Szent Keresztről nevezett (horvát-krajnai), a közép-szlavóniaiak pedig a ►Szent Lászlóról nevezett rendtartományhoz tartoztak. 1900. jún. 3-án kelt dekrétumával XIII. Leó pápa egy új provinciát hozott létre a horvát bán és parlament alá tartozó szárazföldi (tehát nem tengerparti) területeken Szerémtől Likáig, amely ►Szent Cirill és Metód nevét viselte. ■ Az új rendtartományban, amelynek központja Zágrábban volt, Vendelin Vošnjak provinciális vezetésével a ferences élet ismét virágzásnak indult. A 19. századi katolikus megújulás eszméit követve, a ferencesség iránti megújult lelkesedéssel tartottak népmissziókat, lelkigyakorlatokat, vezettek vallásos társulatokat és tanítottak. 1927-ban a rendtartomány gimnáziumot nyitott Varasdon. A trianoni határváltozások, Jugoszlávia létrejötte után 1923-ban a rendtartományhoz csatlakoztak a magyarországi ►Kapisztrán Szent János rendtartomány bácskai kolostorai is (Szabadka, Bács, Zimony). ■ A kommunista diktatúra a horvát ferencesek munkáját is igyekezett korlátozni, de az 1960-as évektől – kihasználva a szocialista Jugoszlávia viszonylag szabadabb lehetőségeit – a rend tagjai a II. Vatikáni Zsinatot népszerűsítő sajtómunkába kezdtek, újságokat adtak ki, lexikonokat szerkesztettek, új bibliafordítást készítettek (Zagrebačka Biblija, 1968). ■ (Koltai András, 2025)