Csáktornyai ferences rendház

A kolostort Zrínyi Miklós horvát bán (költő és hadvezér) alapította, aki 1659-ben Csáktornyán faházat és kápolnát építtetett a Szt. László rendtartományhoz tartozó ferencesek számára, és gondoskodott ellátásukról. A településen ugyanis akkor nem volt katolikus templom (csak Drávaszentmihályon és a közeli Szent Ilona pálos kolostornál). A végleges templom és kolostor csak a Zrínyi család kihalta után, Zrínyi Ádám végrendeleti hagyatékából és más adományokból épült. Miután a fából készült kolostor 1698-ban összedőlt, a templom pedig 1699-ben leégett, 1702-ben Klárics Maximilián provinciális kezdte meg a kolostor építését, amely teljesen 1766-ra készült el. Közben felépült 1707–1728 között a templom, 1753–1757 között pedig a különálló torony. A főoltárt 1750-ben a csáktornyai uradalom birtokosának, Johann Michael von Althann-nak özvegye, Maria Anna Josefa Pignatelli ajándékozta. (Az oltárkép fölött az Althann és a Pignatelli családok egyesített címere látható). A templomban őrzik az 1741. évi tűzvészben csodásan épen maradt feszület-korpuszt, valamint Szt. Vince római vértanú (egy katakombaszent) 1773-ban ide került testét (a Segítő Szűz Máriának szentelt oltáron). A templom 1789-től Csáktornya plébániatemploma lett, de a ferencesek a filiákban, valamint a zágrábi és szombathelyi egyházmegyék környékbeli plébánián is végeztek lelkipásztori munkát, magyarul, horvátul és németül. A kolostor adott otthont 1732–1783 között a ladiszlaita provincia filozófiai stúdiumának és egyes években a morális teológiai stúdiumnak is. ■ A magyarországi ferences rendtartományok 1900. évi átszervezése során a Szent László provinciától a horvátországi Szt. Cirill és Metód rendtartomány vette át, majd 1918-ban a város területileg is elszakadt Magyarországtól. ■ A régi Jugoszlávia megszűnésekor, 1941-ben Csáktornya ismét Magyarország része lett. Ekkor a városba magyar ferencesek érkeztek a mariánus provinciából, akik ketten-hárman magyar lelkipásztori munkát végeztek, prédikáltak és hitoktattak az iskolákban, miközben a rendház továbbra is a Szt. Cirill és Metód rendtartományhoz tartozott. 1943-ban a ferences templom előtt állították fel Gasparich Kilit ferences honvéd tábori lelkész szobrát, boldogfai Farkas Sándor művét. Azonban 1944-ben a magyar ferenceseknek távozniuk kellett. ■ 1997 óta ferencesek vezetik a város második, Szent Antalról nevezett plébániáját is. ■ (Koltai András, 2025)