Titulus
Szeplőtelen Fogantatás
Típus
rendház
Felekezeti jelleg
katolikus
Létesítés éve
1231
Megszűnés/államosítás éve
1950
Cím
Eger, Kossuth Lajos u. 14.
Története

A város első ferences kolostorának alapítását hagyományosan Kilit püspöknek tulajdonították, és 1231-re tették. Biztos, hogy már a 13. században létezett (a későbbi szervita templom és kolostor helyén), de oklevélben csak 1300-ban említették. 1326-ban a kolostor épülete régisége miatt már javításra szorult. A konventuális ferenceseké volt, akik többször tartottak itt káptalant, például 1454-ben. 1552-ben a protestánsok elkergették a ferenceseket a városból, majd az elpusztított rendházat 1561-ben a szalvatoriánus ferencesek vették vissza, akiket Eger elestével, 1597-ben a törökök űzték ki. ■ A várost visszafoglaló keresztény csapatokkal 1687-ben minoriták, majd a ferencesek érkeztek Egerbe. Utóbbiak 1688-ban a középkori Szent Demeter-templom helyén álló mecsetet kapták meg, hogy templommá alakítsák. 1701-ben rakták le a torony alapjait. A templom szentélye 1736–1746 között, a hajója 1750–1753 között épült, az épület 1755-re készült el teljesen. A kolostor utcai részét 1714–1716 között építették; az udvari szárnyakat 1749-ben fejezték be. ■ A magyarországi ferences provinciák átszervezésekor, 1900-ban a megszűnő szalvatoriána provinciától a kapisztrána provinciához került. ■ A hitoktatás mellett számos kegyes társulat működött a ferencesek gondozásában a rendház 1950-ben történt feloszlatásáig: Rózsafüzér Társulat, Mária Kongregáció, Kordás Társulat, valamint Szent Antal Egyesület. 1924-ben felépült a Szent Ferenc Otthon lelkigyakorlatos ház, ahol rendszeresen tartottak szociális, pedagógiai, illetve vallási témájú konferenciákat. 1944-ben elfogadták a Nagyboldogasszony lelkészség vezetését. A második világháborúban megsérült épületegyüttest 1946/1947-ben restaurálták. ■ A magyarországi szerzetesrendek 1950. évi feloszlatása során a rendházat államosították. A kommunista diktatúra megszűnése után a ferences rend lemondott róla, jelenleg az Egri Főegyházmegye zarándokházat alakít ki benne. ■ (Szuly Rita, 2025)

Archontológia

Gvardiánok: Oslay Oszvald (1925–1927); Tamás Chrysantus (1928–1929); Roznik Raynerius (1931–1935); Unghváry Antal (1936–1938); Ződi Caesarius (1939–1942); Oslay Oszvald (1943–1950)

Bibliográfia
Fridrich 1759, II, 138-144. – Szőllőssy 1882, 118-119. – Csánki 1890–1913, I 53. – SchemProvCapistOFM 1916, 44. – Szabó 1921, 235-241. – Balanyi György, Az egri ferences kolostor alapítása, in Balanyi György, Anima Franciscana. Összegyűjtött tanulmányok, Budapest, 1930, 151–163. – Karácsonyi 1923–1924, I, 158-161; II, 36–38. – SchemProvCapistOFM 1948, 34. – Györffy 1963–1998, III, 83-89. – Kovács Béla, Az egri egyházmegye története 1596-ig, Eger, 1987, 109–110. – Romhányi 2000, 26. – Kálmán 2000, 141-145. – KMEK 2024, 383.
Projekt
Szerzetes Magyarország 1918–2012
Név
Egri ferences rendház

Az intézménynek otthont adó települések

Település Kapcsolat kezdete Kapcsolat vége
Eger 1231 1950

DMappák