Egri ferences rendház

A város első ferences kolostorának alapítását hagyományosan Kilit püspöknek tulajdonították, és 1231-re tették. Biztos, hogy már a 13. században létezett (a későbbi szervita templom és kolostor helyén), de oklevélben csak 1300-ban említették. 1326-ban a kolostor épülete régisége miatt már javításra szorult. A konventuális ferenceseké volt, akik többször tartottak itt káptalant, például 1454-ben. 1552-ben a protestánsok elkergették a ferenceseket a városból, majd az elpusztított rendházat 1561-ben a szalvatoriánus ferencesek vették vissza, akiket Eger elestével, 1597-ben a törökök űzték ki. ■ A várost visszafoglaló keresztény csapatokkal 1687-ben minoriták, majd a ferencesek érkeztek Egerbe. Utóbbiak 1688-ban a középkori Szent Demeter-templom helyén álló mecsetet kapták meg, hogy templommá alakítsák. 1701-ben rakták le a torony alapjait. A templom szentélye 1736–1746 között, a hajója 1750–1753 között épült, az épület 1755-re készült el teljesen. A kolostor utcai részét 1714–1716 között építették; az udvari szárnyakat 1749-ben fejezték be. ■ A magyarországi ferences provinciák átszervezésekor, 1900-ban a megszűnő szalvatoriána provinciától a kapisztrána provinciához került. ■ A hitoktatás mellett számos kegyes társulat működött a ferencesek gondozásában a rendház 1950-ben történt feloszlatásáig: Rózsafüzér Társulat, Mária Kongregáció, Kordás Társulat, valamint Szent Antal Egyesület. 1924-ben felépült a Szent Ferenc Otthon lelkigyakorlatos ház, ahol rendszeresen tartottak szociális, pedagógiai, illetve vallási témájú konferenciákat. 1944-ben elfogadták a Nagyboldogasszony lelkészség vezetését. A második világháborúban megsérült épületegyüttest 1946/1947-ben restaurálták. ■ A magyarországi szerzetesrendek 1950. évi feloszlatása során a rendházat államosították. A kommunista diktatúra megszűnése után a ferences rend lemondott róla, jelenleg az Egri Főegyházmegye zarándokházat alakít ki benne. ■ (Szuly Rita, 2025)