Nyitrabajnán Boll János plébános és Tóth Károly uradalmi orvos megvásárolták az elhagyott méntelepet, és annak épületeit 1901-ben átadták az iskolatestvéreknek, hogy azt átépítve és kibővítve magyar népiskolát és gazdasági ismétlő iskolát indítsanak fiúk számára. Az intézet ünnepélyes megnyitójára 1901. szept. 8-án került sor szentmise keretében. 1902-től a testvérek internátust is nyitottak, és a rend gyakorlata szerint a szegényebbek számára a bentlakást és az ellátást is biztosították. A tanítás 1918-ig magyarul folyt, csak hittant tanítottak szlovákul. Az iskola fenntartásához szükséges anyagi hátteret számos adomány biztosította, közöttük a legjelentősebbek Blümelhuber Ferenc esztergomi kanonoktól és Hunyady Imre helyi földesúrtól származtak. Ez lett az iskolatestvérek magyarországi anyaháza, ahol a szerzetességre készülő növendékek számára juniorátust nyitottak. ■ Miután Nyitrabajna az első világháború után, a trianoni békeszerződés következtében Csehszlovákia része lett, a tanítási nyelv 1918-tól szlovák lett, majd a házat és iskolát 1920-ban az akkor létrejött csehszlovák rendtartományhoz csatolták. A csehszlovák kommunista hatóság a szerzetesség felszámolása során, 1950. máj. 3-áról 4-re virradó éjszakán az iskolatestvéreket a közeli Mocsonokra deportálta, ahol gyűjtőtábort létesítettek szerzetesek számára. Helyüket Bajnán a nyitrai Nemzeti Népművelési Intézet tanárai foglalták el. Később az épületek egy részét lebontották. ■ (Békefi Marcell, Koltai András, 2025)
Igazgató (director): Weber Bonaventúra <1903–1912>; Rusznyák István <1913–1915>; Rada Dezső <1916–1918>. – Rob Jaromír; Hanuska József Jeromos (–1950)
meltematricula@gmail.com
https://melte.hu
https://www.facebook.com/magyaregyhazileveltarosok