Budai irgalmasrendi konvent és kórház

A budai egészségyügyi intézmények siralmas helyzetét látva Marczibányi István (1752–1810) földbirtokos, csanádi alispán 1803-ban 40 000 forintot ajánlott fel a budavári volt ferences kolostor megvásárlására, és ott irgalmasrendi kórház alapítására. A kolostor épületét a Kamara nem adta, de 1806-ban Marczibányi megvásárolta a rend számára a budai Országút városrész északi részén, a Duna-parton fekvő ►Császár-fürdőt. Ezután József nádor javaslatára Buda város úgy döntött, hogy a kórház egy részét a Marczibányi-alapítvány, a másikat pedig a város finanszírozza. Ezért a városi tanács a fürdő közelében (mintegy 400 méterre délre) telket adott a kórház és a rendház felépítésére, a Magyar Kamara pedig a kórháznak adta a Budán feloszlatott konfraternitások pénzvagyonát. Marczibányi 1806. okt. 15-én állította ki alapítólevelét, és ugyanezen a napon került sor a kórház épületének alapkőletételére. Az építkezést Hikiss Kristóf budai építőmester vezette, Heinricher Keresztély rendi építész (egyúttal a Császárfürdő igazgatója) felügyelete alatt. Az építkezés pénzügyi gondok miatt lassan haladt, és az irgalmasrendiek 1815-ben foglalhatták el a kétemeletes (háromszintes) épület Marczibányi-szárnyát (a Vidra utcai oldalon), a városi osztály (a Zsigmond utcai oldalon) pedig 1817-ben készült el. A kórházban az emeleten öt nagy teremben 80 ágy a betegeknek, egy-egy kisebb szoba a lábadozóknak (Reconvalescenten) és a fertőzőknek, négy szoba pedig az elmebetegeknek állt rendelkezésére. Az egyik betegszoba oltárán a Szent Család volt látható. Az első szárny elkészültekor, 1815-ben megnyitották a Gránátalma patikát is, amelynek 1807-ben Marczibányi Istvánné Majthényi Mária 3000 forintot adományozott. A kórházban az 1830-as években évente több mint 1500 beteget ápoltak, többet, mint Buda többi polgári kórházában együttvéve, az itt működő irgalmasrendiek létszáma pedig a 20-at is meghaladta. Az épület átvészelte az 1838. évi árvizet, de felújításra szorult, vaskapcsokkal erősítették meg, 1841-ben pedig kis tornyot kapott. ■ A 19. század utolsó évtizedeiben, miután sorra épültek a nagy budapesti kórházak Thuróczy Mihály Kornél perjel szorgalmazására az irgalmasrend is egy új, nagyobb és korszerűbb kórházépületet tervezett. Erre a célra a főváros 1898-ben átengedte azt a területsávot, amely a régi épület Duna felőli oldalán feküdt. Az építkezés Kiss István építész terve szerint 1901-ben kezdődött, a régi épület bontásával. A konvent szárnya (Vidra utca) 1902-re, a kórházi rész 1903-ra készült el. A kétemeletes, de a korábbinál magasabb épület középső része neogótikus jellegű, a tégladíszítések a szecesszió stílusát idézik. Az épületben fogászati, gyermekgyógyászati, szemészeti, bőrgyógyászati, sebészeti, belgyógyászati osztályok kaptak helyet. A kórtermek nem a forgalmas Zsigmond utcára, hanem a Duna felé néztek. A kápolna a 2. emelet közepén, a gyógyszertár a délnyugati sarkon kapott helyet. (A régi patika fennmaradt tárgyai pedig 1928-ban a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek.) Az új konventi épületrészbe került a magyar tartományfőnökség székhelye is. ■ A kórházban a betegek nagyjából ötödét ingyen ápolták, és naponta 60 rászoruló kapott ingyen ebédet és vacsorát. Mind az első, mind a 2. világháborúban nagy számban fogadtak be sebesült katonákat (1914 és 1918 között több mint 5000-et). 1920-ban a kórház nyilvánossági jogot kapott (addig magánkórháznak minősült), és folyamatosan fejlesztették . 1933 előtt röntgengépet, 1934-ben elektrokardiográf készüléket vásároltak. A kórházban kiváló orvosokat alkalmaztak, többen közülük egyetemi katedrára kerültek. ■ Budapest 1944/1945. évi ostroma során a kórház a belövések nyomán súlyosan megsérült. A kápolna sarka már 1944-ben leomlott, a rendházi rész folyosója 1945. jan. 29-én a tetőtől a pincéig beszakadt, és maga alá temetett két testvért, Gonda Fausztin gyógyszerészt és Papp András kórházgondnokot. A Zsigmond király (ma Frankel Leó) út és Üstökös utca sarkán a tető beomlott, a pala mindenfelé erősen megrongálódott. Ráadásul a felrobbantott dunai hidak roncsai által feltorlasztott jeges ár embermagasságig elöntötte a pincében berendezett óvóhelyet, ahol a legsúlyosabb sérülteket és amputált betegeket ápolták, akiket rohamszerűen kellett kimenekíteni. A kórház ekkor pár hétre a ►császárfürdői Szent István-kápolnába költözött. Ott négy másik irgalmasrendi testvér is a háború áldozata lett. Az újjáépítés során Simon Gyula perjel (egyúttal a császárfürdői Szent István kápolna lelkésze) vezetésével a testvérek emberfeletti munkát végeztek. A kommunista államvédelmi hatóság zaklatásai és verései miatt 1949 nyarán Ausztriába próbált menekülni, de a hatóság elfogta, és meggyilkolta. ■ A magyarországi szerzetesség feloszlatásakor, 1950-ben a kommunista hatóság először júl. 28-án a gyógyszertárat államosította, majd szeptemberben, miután a rend működését betiltották, az egész kórházat is. Az irgalmasrend budai épületeiben 1951-ben létrejött az Országos Reuma (később Reumatológiai) és Fürdőügyi (később Fizioterápiás) Intézet (ORFI), amelyhez a „nagykórház” mellett a császárfürdői templom melletti „kiskórház” (az egykori üdülőház) is hozzátartozott, sőt 1966-ban a Fővárosi Fürdőigazgatóság átadta a Császárfürdő déli részét, a „Hild-udvart” valamint a Lukács-fürdő emeleti részeit. ■ A diktatúra megszűnése, a rendszerváltozás után az irgalmasrend vagyonának visszaadását hosszú viták előzték meg. Eközben 1991 decemberében az ORFI egyik épületében (a volt Esplanade szállodában) ismét létrejött az irgalmasrendi konvent két szerzetessel. Végül 2000-ben szétvált az ORFI és a Budai Irgalmasrendi Kórház a rend tulajdonába került, a nagykórházzal (Frankel Leó utca 17-19.), a kiskórházzal (Frankel Leó utca 54.), a Hild-udvarral (Frankel Leó utca 31-33.), valamint a kórházi felszerelés nagy részével együtt. ■ A nagykórház Kozma Imre perjel szorgalmazására 2017 és 2022 között átfogó felújításon és bővítésen esett át, Kiss Zsolt István és társai terve alapján, a Grabarics Építőipari Kft. kivitelezésében. Az építkezés első üzemében a Vidra utcai oldalon új hotelszárnyat építettek (2017–2020), amely csupán híddal kapcsolódik a régi épülethez, majd a második ütem során a belsőleg felújított kórház udvarára egy új központi épületet húztak föl (2019–2022). Az első ütem az irgalmasrend saját beruházása volt, második ütem nagy részét (a 17,7 milliárdos költségvetéséből 13 milliárdot) állami támogatás tette lehetővé. Az új épületrészek formájukban nem, csak színeikkel és arányaikkal reflektálnak a régi főépületre. ■ (Bojtos Anita, Koltai András, 2025)