Titulus
Sarlós Boldogasszony
Típus
rendház
Felekezeti jelleg
katolikus
Létesítés éve
1641
Cím
Németújvár / Güssing
Története

Batthyány Ádám (1610–1659), miután katolizált, és 1634-ben uradalmaiból kiutasította a protestáns lelkészeket, több szerzetesrenddel is tárgyalt arról, hogy tagjai letelepedjenek birtokán, és részt vállaljanak a rekatolizációs lelkipásztori munkában. Végül a mariánus ferencesekkel egyezett meg, akiknek felajánlotta a németújvári vár alatti romos templomot, amely a 15. század végén az ágostonos remeték kolostorához tartozott. Az első három ferences 1641 nyarán érkezett Németújvárra. Eleinte a várban kaptak szállást, miközben megkezdődött a templom és a kolostor felújítása, amelyet bécsi olasz mesterek végeztek. A tervező Filiberto Lucchese, a kivitelező Carlo Retacco volt. Az építkezés során a kicsiny gótikus templom nyugat felé méretes hajóval, toronnyal és emeletes kolostorral egészült ki. 1643-ban a ferencesek már ebben laktak, és 1647-ben a közösség konventi rangra emelkedett, de ünnepélyes beiktatásukra csak 1648. április 26-án került sor. Az alapítólevelet Batthyány Ádám 1649-ben állította ki. A templom főoltárát 1649/1650-ben a grazi Matheus Kern készítette, majd 1652-ben szentelte föl Püsky János győri püspök Sarlós Boldogasszony (Szűz Mária látogatása) tiszteletére. A kolostorban szobái voltak Batthyány Ádámnak és feleségének, és a ferencesek egyike udvari lelkészként állandóan mellette tartózkodott. Jelenlétében az udvar tagjai közül az 1650-es években évente 10–12 ember tért katolikus hitre. A németújvári ferencesek 1643-től adminisztrálták a városi magyar plébániát, majd 1647-től a Szent Jakab templomot, tehát a német plébániát, és 1649-től a szentmiklósi (külvárosi) horvát plébániát. Koldulási területük felölelte Vas megye egész nyugati részét, északon Pinkafő felé („mendicatio Germanica”) és délen a Rába völgyéig („mendicatio Hungarica”). Utóbbi területről a plébánosok (Rábakethely, Rábagyarmat, Pinkamindszent, Egyházasrádoc, Magyarszecsőd) a 18. században Szt. Antal, Szt. Ferenc és Porciunkula ünnepén híveikkel rendszeresen Németújvárra mentek misét hallgatni, és 1756-ban azt kérték, hogy olyankor magyar nyelvű prédikáció is legyen. 1848-ban 8 pap (magyar, horvát és német ajkú) és 3 laikus testvér élt Németújváron. ■ A rend 1897. évi reformja után is a „fekete barátok” közé tartoztak, míg 1912-ben Batthyány Iván (a kegyúri család képviselője) kívánságára reformált ferencesek vették át a kolostort. A templom alatti kriptát többször bővítették, 1830-ban pedig külső bejáratot kapott a templom déli oldalán. Oda temették a 16. századtól a Batthyány család tagjait, köztük Batthyány-Strattmann Lászlót (1870–1930), a szegények orvosát, akinek koporsója 2003. évi boldoggá avatása óta a templom bejárata mellett található. A kolostor máig eredeti helyén megőrzött könyvtárának különlegessége, hogy Batthyány Ádám őseitől, főként Batthyány Boldizsártól (1537–1590) örökölt családi könyvtárát, illetve az általa elűzött protestáns prédikátorok könyveit is a ferenceseknek adta. ■ A trianoni határváltozások következtében 1921-ben a város Ausztria része lett, ezt követve 1939-ben a rendház az osztrák Szent Bernardin Provinciához került. A Németújváron élő utolsó magyar mariánus ferences Józsa Remig atya (1913–1993) volt. (Koltai András–Rácz Piusz, 2025)

Archontológia

Gvardiánok (elöljárók): Leser Grácián (1912–1915); Lantos Angelus (1915–1920). – Prézesek: Leser Grácián (1920–1924); Pfeiffer Alfonz (1924–1930); Bajor Asztrik (1930–1936); Pfeiffer Alfonz (1936–1939); Theodos Schachermeier (1939–1947); Odorich Bihl (1947/1948); Eduard Styblo (1948–1951). – Gvardiánok: Gilbert Haas (1951–1960); Roman Hasenhütl (1960–1966); Alfons Pögl (1966–1969); Anton Bruck (1969–1978);

Bibliográfia
Nyűrő 1850, II, 394-395. – Balázsovits 1869, 87-89. – Szabó 1921, 306-307. – Karácsonyi 1923–1924 I, 212-213.– SchemProvMarOFM 1926, 27-28. – Magyar, Arnold OFM, 340 Jahre Franziskaner in Güssing, Güssing, 1980. – Anton Bruck–Remigius Józsa OFM, Kirche Maria Heimsuchung und Franziskanerkloster Güssing, Güssing, [1980/1990]. – Rácz 2004, 134-136. – Romhányi Beatrix, Ágostonrendi remeték a középkori Magyarországon, in Aetas 16(2005), 87–98. – Puskely Mária, Mozaikok a németújvári ferences kolostor történetéből, in A ferences lelkiség hatása az újkori Közép-Európa történetére és kultúrájára, I-II, szerk. Őze Sándor–Medgyesy-Schmikli Norbert, Piliscsaba–Budapest, 2005 (Művelődéstörténeti Műhely, Rendtörténeti konferenciák, 1/1), 227-235. – Koltai András, Batthyány Ádám: Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén, Győr, 2012 (Győri Egyházmegyei Levéltár kiadványai, 14), 437-446. – Zvara, Edina, Nyugat-dunántúli protestáns lelkészek könyvei a késő humanizmus korában, Szeged–Budapest, 2013 (A Kárpát-medence koraújkori könyvtárai, 9). – Waltraut Hauk, Güssing, Basilika Maria Heimsuchung mit Franziskanerkloster, Passau, 2014.
Projekt
Szerzetes Magyarország 1918–2002
Név
Németújvári ferences rendház

Az intézménynek otthont adó települések

Település Kapcsolat kezdete Kapcsolat vége
Németújvár 1641

Az intézményt befogadó rendtartományok

DMappák