Váci irgalmasrendi konvent és kórház

A irgalmasrend váci megtelepedését Migazzi Kristóf váci püspök kezdeményezte 1763-ban. Kezdetben a Fehérek temploma mögötti Krotentaller-házban laktak, majd 1764-ben a Kisvácra vezető úton, a Kőkapu melletti telken építették fel házukat (a későbbi fegyház északkeleti sarkában). Ezt azonban a püspök rendelkezésére 1775-ben átadták a Theresianumnak, és átköltöztek a főtér nyugati oldalán álló régi szemináriumba, ahol a 12 ágyas kórház kiépítése 1780-ban fejeződött be, Kreutzer Abdon perjel vezetésével (akit 1763-ban városi orvosnak is megválasztottak). A konvent jövedelmének tekintélyes részét – más városokhoz hasonlóan – Vácott is a gyógyszertár biztosította. Kezdetben azok a kereskedők, akik addig gyógyszereket árultak, kifogásolták az irgalmasrendiek gyógyszerészi működését, de a város és a püspök utóbbiakat támogatták, mert csak ők rendelkeztek a Helytartótanács engedélyével. A jövedelem másik nagyobb része betegalapítványokból, kisebb része misealapítványokból származott. Ezeket a 19. században különböző kötvényekbe fektették, valamint a Váci Takarékpénztárnál helyezték el. Kisebb bevételük volt boreladásból, valamint a templomi perselyből és a harangozás díjából. Olykor egyes intézmények ápolási díjat fizettek betegeikért, például a váci püspökség alkalmazottaiért. ■ Épületükben az irgalmasrendieknek nyilvános kápolnájuk volt Borromei Szent Károly tiszteletére, amelyhez 1859/1860-ban mellékoltárt állítottak Istenes Szt. János tiszteletére. ■ A Gránátalma gyógyszertár berendezése 1808-ban vásárlás útján került a rend birtokába. Utcai ajtaját 1873-ban nyitották meg. Akkoriban a rendház szerzetes személyzete stabilan 6 főből állt (perjel, alperjel, vikárius, főgyógyszerész, alorvos, gyógyszerészgyakornok), de a 19. század végére a létszám 4-re csökkent. A kórház épülete, amely toronnyal és kápolnával is rendelkezett, 1200 m² területet foglalt el, a kórháza az első emeleten volt, 80 m²-t, a házfőnöki lakosztály pedig 82 m²-t foglalt el. Az 1920-as években a kórház magánjellegű volt, és 30 betegre volt berendezve. 1928-ban gyengeelméjű gyermekek intézetévé alakult át, ekkor fejlesztették az épületet is (bővítés, vízvezetékek bevezetése, mosdók felszerelése a lakószobákba). Ezután a felszerelt ágyak száma 35-re, majd 1939-re 60-ra nőtt. ■ A második világháború után, 1946-ban a rend és a város megegyezett a kórház 100 ágyra bővítéséről, erre azonban, már nem került sor, mert a kommunista diktatúra 1949-ben a kórházat államosította, majd 1950-ben, a magyarországi szerzetesség feloszlatásakor a rendházat is megszüntette. A rend egyik tagja, Jávorszky Ödön Elemér sebészorvos továbbra is az államosított kórházban maradt, laicizált, és idővel a sebészeti osztály főorvosa lett. Megélte, hogy 1970-ben a kórház a régi belvároson kívülre, új épületbe költözött. (Az intézmény 1991 óta az ő nevét viseli). ■ Az eredeti kórházépületet a rend 1995-ben visszakapta. A Váci Irgalmasrendi Kórházat eleinte szerződés alapján a Máltai Szeretetszolgálat működtette, majd a fenntartást 2011-ben a rendtartomány vette át. Eközben folyamatosan megtörtént az épület felújítása (tető, fűtésrendszer, betegszobák, homlokzatok, ablakok, emeletráépítés). A kápolna engedély nélkül végzett, 2017-ben befejezett felújítása során az addigi berendezést és falfestést eltávolították. Ezt az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága 2018-ban Citrom-díjjal értékelte. A kórház 120 ágyán krónikus betegek ellátása folyik. ■ (Bojtos Anita, 2025)