Jászberényi ferences rendház

A konventuális ferencesek templomának és rendházának építése 1472-ben fejeződött be, és Szűz Mária tiszteletére szentelték fel. Ebben az évben kelt IV. Sixtus pápa bullája az épületegyüttes birtokbavételének engedélyezéséről. A kolostort 1492 körül az obszervánsok vették át. 1535-ben 16 szerzetes lakott benne, 1537-ben pedig tartományi káptalan színhelye volt. Egy fanatikus protestáns 1560-ban a szerzetesekre gyújtotta kolostorukat, majd 1567-ben a törökök űzték ki a ferenceseket a városból, mivel a kolostort erődítménnyé alakították. Azonban 1586-ig egy-egy ferences állandóan Jászberényben tartózkodott. ■ A gyöngyösi ferencesek lelkipásztori útjaik során 1623-tól rendszeresen megjelentek a város plébániatemplomában, majd 1661-től a ferences plébános, Nagy Lukács már állandóan a városban lakott, végül 1694-től a rendházat hoztak létre a romos kolostorban. Annak helyén 1723-tól újat építettek Giovanni Battista Carlone egri építész vezetésével. Az udvart körülölelő szárnyak építési munkálatai az 1770-es évekre fejeződtek be. A romos templomot már 1699 előtt befedték, és 1701-ben Jézus Legszentebb Neve titulusára szentelték fel, majd barokk stílusban történő átépítése évtizedeken keresztül tartott. Az épület 1723-ra állt, de berendezése teljesen csak 1765-re készült el. 1767 és 1769 között a templomot mai alakjára bővítették ki. Újjáépítése után Jézus Neve titulusára szentelték. 1758-tól itt volt a szalvatoriánusok egyik noviciátusa. 1820 és 1896 között a helyi gimnáziumot a ferencesek vezették. ■ A magyarországi ferences provinciák átszervezésekor, 1900-ban a megszűnő szalvatoriána provinciától a kapisztrána provinciához került. Az itteni ferencesek fő feladata a jászberényi és a tanyai lakosság (Homok, Borsóhalma, Csikos, Hajta, Meggyespele, Peres, Négyszállás) lelkipásztori ellátása volt. Lajos és Mizse környékének lelki gondozását 1854-től 1879-ig egy-egy Lajoson élő ferences atya végezte. 1928-tól tanulmányi ház működött a rendházban, melyet 1941-ben Pécsre helyeztek. Ezután a kolostor adott helyet a rendtartomány Szeráfi Kollégiumának (kisszeminárium), amelynek lakói a városi József nádor gimnáziumban tanultak. Az egri érsekség a ferences templom körzetéből 1944-ben külön plébániát alakított ki, amely azonban véglegesen csak 1948. március 22-ével jött létre. A ferencesek vezetésével harmadrend, Rózsafüzér Társulat, valamint Jézus Szíve Leányszövetség, továbbá kultúrház és filmszínház („Kultur”) is működött. ■ A magyarországi szerzetesrendek 1950. évi fölszámolása során a rendházba június 10. és augusztus 1. között hét ferences rendház lakóit, valamint jezsuitákat, domonkosokat, szaléziakat, piaristákat és verbitákat deportáltak, majd szeptemberben államosították. Azután az épületben szociális otthon működött, amely kezdetben csak idős női szerzetesek számára nyújtott ellátást, az 1989. évi rendszerváltás után pedig világi híveket is befogad. ■ (Szuly Rita, 2025)