Pásztói ciszterci apátság

Az apátság első említése 1138-ból származik, amikor a bencés szerzetesek lakták. 1191-ben III. Béla király a pilisi apátságból érkezett cisztercieknek adta át. A középkor folyamán a kisebb jelentőségű monostorok közé tartozott, melyet 4-6 szerzetes lakhatott, de apátja a tatájárásig megjelent a ciszterci rend generális káptalanjain. 1265-ben István ifjabb király Rátót nembeli (Porc) Istvánnak adományozta. A szerzetesi élt hanyatlásának ideiglenes megállítására 1480-ban Mátyás király kérésére a frankföldi Ebrach küldött apátot és szerzeteseket. A török hódítás azonban megpecsételte az apátságok sorsát. A rendi hagyomány szerint Pásztó utolsó szerzetesei 1544 körül, miután Hatvan török kézre került, az alsó-ausztriai Heiligenkreuzba menekültek. ■ A monostor újralapítására úgy került sor, hogy Zolnay András kommendátor apát, egyben nagyzellői (felsőzellői) plébános 1698-ban királyi engedéllyel átadta a birtokot Bernard Kasparek velehradi (Morvaország) apátnak, sőt ő maga is belépett a ciszterci rendbe. 1699-től a velehradi monostor egy-két tagja, először Method Zborka, majd Engelbert Hermann és később mások Pásztóra költöztek, és próbálták visszaszerezni a birtokokat. Miután 1702-ben Zolnay elhunyt, I. Lipót Pásztó birtokait a velehrádi apátságra ruházta. 1715 és 1717 között, részben a középkori romokon új, barokk rezidencia épült, ahol általában 2-5 szerzetes élt. A birtokigazgatás és a gazdálkodás mellett a ciszterciek a környék lelkipásztori szolgálatába is bekapcsolódtak. Többek között az ő nevükhöz fűződik a mátraverebély–szentkúti kegyhely újraszervezésének megkezdése is. ■ Miután Beitler Metód pásztói elöljáró 1776-ban az apátság nevében elvállalta az egri gimnázium vezetését, a rendtagok 1778-ban Pásztóról Egerbe költöztek. II. József azonban 1784-ben feloszlatta a velehradi, majd 1787-ben a pilis-pásztói apátságot is. ■ 1802-ben Ferenc király visszaállította a pilis-pásztói apátságot, és Schumann Teofil személyében saját apátot is állított az élére. A szerzetesi közösség Egerben működött, azonban 1803 és 1828 között a jószágkormányzó személyében Pásztón is jelen volt az apátság egyik szerzetese. Schumann halála után, 1812-ben a Helytartótanács Dréta Antal zirci kormányzóperjelt nevezte ki pilis-pásztói apáttá, s ezzel a három apáti cím egy fő kezében egyesült. 1828 után a pásztói birtokot bérlők kezelték, de azt 1945-ben államosították. Mivel a rend tagjai 100 holdat megtarthattak, ezért Rajeczky Benjámin perjel vezetésével három ciszterci beköltözött a pásztói rezidenciába, amit azonban a szerzetesek működési engedélyének megvonása után, 1950 őszén el kellett hagyniuk. ■ Viszont Rajeczky Benjamin (1901–1989) perjel egészen 1989-ben bekövetkezett haláláig a településen, szüleitől örökölt házában maradhatott. A rezidenciában eközben óvoda, ipari iskola, gépállomás, állami birtokok igazgatósága, zeneiskola és könyvtár működött , 1997-től pedig a Pásztói Múzeum birtokolja. ■ (Halász Nivárd, 2025)