Adatbázis kezdőlap

Aba

47.02695, 18.52212

A település lakosságát a 18. század elején a székesfehérvári ferences misszió pasztorálta, majd 1746-tól jezsuita lelkészük volt. Ők építették 1749-1755 közt a torony nélküli tem.-ot, különálló haranglábbal.

Abaliget

46.14413, 18.11656

Ősi plébánia, Koller József kutatásai alapján az 1332-es pápai tizedjegyzékben is szerepel Kovácsszénájával, Orfűvel és Mecsekszakállal együtt. A hódoltság alatt folyamatosan lakott hely, a XVII.

Abda

47.6947, 17.54008

A plébánia megszervezése előtt Öttevény filiája volt. Az 1690-es években épült tem.-ot 1845-ben építették újjá. Börcsön az ősi Szent Bertalan tem.-ot 1835-ben építették újjá.

Ács

47.71041, 18.01107

Ősi plébánia, román stílusú tem.-a a 12-13. sz.-ban már állt. A 17. sz. végétől ref. lakosság, ők vették birtokba az épületet.

Acsalag

47.67551, 17.19868

1934-től önálló anyakönyvezésű, de 1931-ben még Beled fíliái közé sorolták.

Adony

47.12177, 18.86233

A tem.-ot -fa toronnyal- 1722-1725-ben építették, 1772-1776-ban, 1833-ban bővítésre került sor. A szőlőhegyen Szent Orbán kápolna, Szent Ferenc szobor. G.k. tem. Iváncsán jelentős ref. lakosság. A 18. sz.

Agárd

47.19487, 18.60528

Korábban Velence filiája volt. A tem. 1814-ben épült, 1855-1856-ban, majd 1865-ben restaurálták, Gárdonyban ref. lakosság, tem.

Ágfalva

47.6901, 16.51941

Ősi plébánia, már 1265-ben is fennállt. A 16-17. sz.-ban ev. lakosság, ők birtokolták a Szent Mihály tem.-ot. A kat. híveket Lépésfalváról látták el, ahová a plébánia is került. A lépésfalvai ősi temp.

Agyagosszergény

47.60825, 16.93953

1927-ben közigazgatásilag egyesítették Fertőszergényt és Agyagost, onnantól kezdve a névtárak Agyagost nem sorolták fel a fíliák között. A plébánia korábbi történetét lásd Fertőszergénynél.

Alap

46.808, 18.68756

Felsőalappal együtt Vajta, majd Szentmiklós filiája volt. 1860-tól oratórium, a tem. 1865-ben épült. A temetőben 1788-tól kápolna.

Albertfalva

47.44791, 19.03537

Alcsútdoboz

47.4285, 18.603

Almás

45.5295, 18.9469

A plébániát 1807-ben alapították, temploma 1850-ben épült.

Alsógalla

47.57188, 18.41882

Felsőgalla filiája volt. A plébánia ház 1790-ben épült. Az iskolakápolnaként működő régi tem.-ot 1831-ben bővítették, ekkor emelték tornyát is, a korábbi harangláb helyett. (Új titulus).

Alsómiholjác

45.76123, 18.16095

A plébániát a ferencesek működtették 1782-ig, a templom már 1754 előtt is megvolt, építési évére nincs adat.

Alsómocsolád

46.31333, 18.24479

Plébánia-alapítás előtt Mágocs filiája.

Alsópulya

47.47447, 16.54252

Ősi plébánia, a filiákon már a 17. sz. közepén voltak tem.-ok. Kezdetben fából, majd szilárd anyagból.

Alsórámóc

47.4553, 16.37815

Ősi plébánia, a tem.-ot a 17. sz. közepén újították fel. Felsőrámócon 1788-tól önálló káplánság, a temp. a 18. sz.

Alsószentiván

47.2925, 18.744

Aparhant

46.33826, 18.45366

A hódoltság után települt újra, részben magyarokkal, részben Schwarzwald környéki németekkel. 1729-ben még csak magyarok élnek a materban és a filiákon is.

Apátszállás

46.9025, 18.8534

Árpás

47.51197, 17.404

Rábaszentmiklóssal együtt Mórichida filiája volt. A 13. sz.-ban emelt plébánia temp. is itt állt. 1696-ban szervezték újjá a plébániát. 1714-ben Árpás önálló volt, majd a 18. sz.

Ászár

47.51217, 18.00459

A plébánia megszervezése előtt Kisbér filiája volt. A temp. -Fellner Jakab munkájaként- 1777-ben épült, 1846-ban renoválták. Ev. és ref. tem.-ok.

Atak

45.14677, 18.8843

Több vizitációja nincs. Szent Rókus kápolna és Páduai Szent Antal kápolna fából. Filián Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére és fa kápolna Szent Márton tiszteletére.

Atya

45.2303, 19.2749

1928: „paroecia antiqua, annus erectionis ignoratur”

Au

47.92518, 16.55624

Babarc

46.00747, 18.54944

A püspökség egyik legrégibb gótikus temploma 1524-ben épült. A török idők alatt református oratóriumként használták, tornyai a XVIII. század elején romokban voltak. 1807-ben újjáépítették.

Babarcszőlős

45.8987, 18.134

A hódoltság alatt és után is zömmel magyarok lakta település. A templom alapítását az 1729-es vizitációban az ariánusoknak tulajdonítják. Tőlük került a templom a katolikusokhoz.

Bábolna

47.6411, 17.97958

Babót

47.57537, 17.07642

Ősi plébánia, a 16. sz.-ban ide tartoztak a környék kat. lakosai. A 17. sz.-ban ev. község. A prédikátor kapta meg a plébánia épületét. A kat. központ 1679-hen Kapuvárra került, a növekvő számú hahóti kat.

Bágyog

47.592, 17.35081

A plébániát már a török kiűzésének évében újjászervezték. A 17. sz. végén Pordány és Bodonhely ev. községek, a kat. lakosság a környező települések tem.-ait kereste fel. Pordányban a temp. ev.

Baj

47.64935, 18.36499

Önálló anyakönyvezést vezető lelkészség.

Bakonya

46.08482, 18.0813

A hódoltság ideje alatt is végig magyarok lakta hely. 1788-ig Kővágószőlős filiája.

Bakonybél

47.25168, 17.72787

A plébánia a monostor alapításával egykorú. Anykönyveit 1721 óta vezetik.

Bakonykúti

47.24577, 18.19614

Isztimér filiája volt. A tem. -kezdetben fa toronnyala- 1795-ben épült. A temetőben 1756-ig kápolna. Az 1799. évi can. vis. még a filiára vonatkozik.

Bakonypéterd

47.46589, 17.79703

1840-ben felállított új plébánia, előtte … filiája volt.

Bakonysárkány

47.4528, 18.09528

A csókakői vár tartozéka, Mór filiája volt. A tem.-ot 1772-1774-ben emelték, 1805-ben lebontották, az új épület 1809-ben készült el. Móri kapucinusok a plébánosok.

Balf

47.6456, 16.667

Már a római korban ismert fürdőhely. Ősi plébánia, melynek tem.-a már a 14. sz.-ban állt. Egykor filia volt Kópháza és Harka is. A 16-17. sz.-tól ev. lakosság, a kat.-ok filiaként Kópházához tartoztak.

Balinka

47.31393, 18.18631

Káplánság 1784-től, 1853-tól lelkészség, Bodajk tartozéka. A tem.-ot romjaiból 1778-ban újjáépítették, 1860-ban restaurálták. A filiák korábban Isztimérhez tartoztak.

Bana

47.65176, 17.92142

Bőnnyel együtt a Győr megyei Mezőőrs filiája volt. Bőnyben ev., ref., zsidó tem.-ok, Bábolnán Nepomuki Szent János kápolna.

Bánhida

47.57546, 18.38321

Ősi plébánia, mely a török korban elpusztult. A török kiűzése után Eszterházy szlovákokat telepített be. A falu tem.-a a hagyomány szerint már Mátyás király idejében is állt. 1777-ben renoválták. Harangláb.

Bár

46.05267, 18.71525

1810-ig Somberek filiája. A hódoltság alatt a népesség kicserélődött. Éltek rácok, majd a XVIII. század elejétől németek és magyarok. A templom 1793-ban épült.

Baracs

46.88017, 18.9067

A helység lakosságát 1746-ig a dunaföldvári ferences misszió pasztorálta, ezután Dunapentele, majd Előszállás filiája volt, Ujbaracs Hercegfalvához, a többi filia Előszálláshoz tartozott. A tem.

Baranyabán

45.80597, 18.6595

A templom 1778-ban épült, 1791-ben részlegesen felújították.

Baranyakisfalud

45.82301, 18.69288

Plébánia-alapítás előtt Baranyabán filiája.

Baranyalőcs

45.78653, 18.53259

Ősi templom, az 1729-es vizitáláskor már restaurálták, a toronyba előtte tettek harangot, 1821-ben restaurálták, Baranyavár filián: Szent Kereszt Felmagasztalása, Pélmonostoron: Szent Márton tiszteletére, 179

Baranyaszentgyörgy

46.24414, 18.01559

A török idők alatt is lakott hely, a XVII. század végén évtizedekig puszta, majd a XVIII. század közepén Lotharingiából német telepesek jöttek. 1810-ig Gödre filiája. A templom 1775-ben épült.

Baranyaszentistván

45.75894, 18.52752

Plébánia-alapítás előtt Baranyalőcs filiája.

Baranyavár

45.79443, 18.61098

A templom 1742 táján épült fából, 1782-ben már nyomorúságos állapotú, Nepomuki Szent János tiszteletére szobor, görög nem egyesült templom.

Barátudvar

47.88074, 16.94201

Ősi plébánia, melyet a filiával együtt a szentkereszti ciszterek adminisztráltak. Az eredeti tem.-ot 1732-ben építették újjá, két titulusa volt. 1851-ben renoválták.

Barbacs

47.64734, 17.29451

A barbacsi plébániát 1701-ben szervezték újjá. A 14. sz.-ban emelt temp. ekkor még romos volt. Maglócán, Bősárkányban csak harangláb, utóbbiban ideiglenes misézőhely.

Barcsaka

47.28097, 18.76097

Bársonyos

47.50852, 17.92182

Rég plébánia, működését 1753 körül újították meg, anyakönyveit is ettől kezdve vezetik.

Báta

46.13099, 18.78703

Báta már a római kor egyik fontos városa (Autianae), majd Magyarország legrégibb mezővárosa, Szent László király bencés apátságot létesített, ami 1526 után elpusztult, a szerzeteseket a törökök megölték, másr

Bátaszék

46.18777, 18.72583

A helység a török háborúk alatt elnéptelenedett, a XVII. században rácok éltek, majd a XVIII. században németeket telepítettek. A templom 1722-ben épült, 1820-ban restaurálták.

Bedegkér

46.65024, 18.06046

A templomot 1729-ben Nagykónyi filiájaként is vizitálták, és hivatkoznak az 1722-es évi vizitálásra. 1754-ig fatemplom volt, ekkor építettek újat.

Beled

47.4667, 17.10255

Ősi plébánia, a 17. sz.-ban ev. lakosság. Ők vették birtokukba a tem.-ot is. A prédikátor Vásárosfalun élt, és eljárt a környező községekbe.

Bellye

45.60392, 18.74293

Az 1738-as vizitációban csak kápolna Mária Mennybevétele tiszteletére, de várkápolnaként működött plébániai jogkörrel, így anyakönyvet is vezetett.

Beremend

45.78521, 18.43543

A plébániát 1722-ben is vizitálták. A község a török háborúk alatt elnéptelenedett, a XVII. század második felétől különböző délszláv népek lakták.

Berkesd

46.07243, 18.4107

A plébánia már az 1332-es pápai tizedjegyzékben is szerepelt. A XIV. században épült templomot többször újjáépítették, 1704-ben a rácok dúlták fel, a lakosokat megölték. 1711-ben, majd 1779-ben restaurálták.

Berzétemonostor

45.33154, 18.84043

A plébániáról egy vizitáció van. Egykor monostor és apátság. A templom a várban található, az építés éve nem ismert. Ferencesek pasztorálták. A Krisztus Szentséges Teste társulat tevékenykedett.

Besnyő

47.1931, 18.8009

Bezenye

47.9629, 17.21643

A plébánia már a 17. sz. közepén működött. A tem.-ot egy ideig a protestáns lakosság birtokolta, de 1663-ra visszakerült. 1812-ben alapjaiból építették újjá.

Biatorbágy-Bia

47.46495, 18.8081

Kistorbágy filiája volt. 1742-1781 közt nyaranta a budai ferencesek miséztek a Szent Kristóf urad. kápolnában. A tem. 1800-ban épült, kőtornyát 1823-ban emelték. Két kápolna.

Biatorbágy-Torbágy

47.47898, 18.83002

A tem. 1724-ben épült. A faluban és a falun kívül Páduai Szent Antal kápolnák, szobor. Bián Szent Anna, Pátyon Szent Imre tem. Utóbbit a telki apátság tartotta fenn. A filiákon zömmel ref. lakosság, tem.-ok.

Bicsérd

46.02566, 18.07943

1782-ig Szabadszentkirálynál van filiaként összeírva, de szerepel Pellérdnél is. A templom titulusa ezekben Szerafikus Szent Ferenc. Az új templomot 1787-ben a régi romjain építették. XVIII.

Bicske

47.49083, 18.63678

A plébánia újjászervezése előtt a lakosságot missziós papok pasztorálták. Az első plébános Padányi Bíró Márton volt, aki 1727-ben a tem.-ot felszentelte.

Bikal

46.32943, 18.2822

Ősi templomos hely, az egyik harangján a XVIII. században is még az 1475-ös évszám szerepelt. A török háborúk alatt elpusztult, elnéptelenedett, a XVII. század végén délszláv lakói voltak.

Bizovac

45.59209, 18.45744

1791-ben vált el Petrijevcitől, a templomot 1802-ben fából építették, temetőben Szent Márton kápolna, filián 1815-ben épült Szent Kereszt Felmagasztalása templom.

Bodajk

47.32153, 18.23695

A török korban a plébánia elpusztult, a lakosság jórésze ref. lett. Mór filiája volt, azonban az újjászervezés után is a móri kapucinusok látták el a katolikus híveket.

Bogád

46.08832, 18.32295

Ősi templom, de a török alatt elpusztult, magyar lakói elmenekültek. A XVII. század végén magyar és boszniai jövevények telepedtek meg.

Bogdása

45.87421, 17.79039

A török háborúk alatt is magyarok lakta hely. A XVIII. században települtek be németek és délszlávok. A templom 1749-ben került vissza a katolikusokhoz, előtte a reformátusok használták.

Bogyoszló

47.56345, 17.18413

Ősi plébánia, a 17. sz. végén romos tem., harangláb. Az ekkor még önálló Tamásin Nagyboldogasszony, majd 1703-tól Szent Imre temp. 1714-től ide tartozott Jobaháza, mely korábban Csorna filiája volt.

Bokod

47.49331, 18.243

Dad filiája volt. Ev., ref. többség, tem.-ok. A régi kat. temp. 1749-ben Xavéri Szent Ferenc tiszteletére épült, 1779-ben újat emeltek (T: Keresztelő Szent János). Az erdőben Szent kereszt temp. romjai.

Boldogasszony

47.836, 16.92871

Ősi plébánia. A középkori tem.-ot a törökök 1530-ban feldúlták, a település még az 1660-as években is lakatlan volt. Ferencesek költöztek be, és ők vezették az újjászervezett plébániát.

Bóly

45.96771, 18.51807

A török háború alatt teljesen elpusztult, a XVIII. század elején rácok települtek be, később magyar és német családok is költöztek. 1746-ig Nagynyárád filiája.

Bonyhád

46.29871, 18.5299

A török háborúk után németeket telepítettek, később délszláv és magyar családok is költöztek ide. A városban alakult a környék legnagyobb zsidó közössége.

Bonyhádvarasd

46.37019, 18.47858

1804-ig Apar filiája. A templom 1793-ban épült. Szent Vendel szobor.

Borbolya

47.74084, 16.4202

A 17. sz.-ban zömmel ev. lakosság, a kat.-ok filiaként Marcfalvához tartoztak. A temp. 1674-ben már újra kat. tulajdonban volt. 1683-ban elpusztult, renoválták, majd 1794-1797-ben újat emeltek. Haranglábak.

Borsmonostor

47.42304, 16.56469

Kéthely filiája volt. A temp. már a 17. sz. közepén állt, 1742-benfelújították, tornya 1780-ra készült el. Bencés, majd ciszterci szerzetesek.

Bosnyaci

45.05003, 18.75582

A helységről csak ez az egy összeírás maradt, később elkerült az egyházmegyétől. Mind a materban, mind a filiákon fatemplomok vannak.

47.36536, 16.81766

Ősi plébánia, 1651-ben ev. község. A 17. sz. végétől jezsuita birtok, önálló plébániával, világi pap a plébános. A filián, a Guari kastélyban nyilvános kápolna (T: Szent Kereszt felmagasztalása).

Bölcske

46.74016, 18.96414

A parókia alapításakor nincs temploma, a régi katolikus templomot a reformátusok használták. Kápolna volt, azt később nagyobbították, majd 1792-1796 között épült az új templom kriptával.

Bőny

47.64752, 17.86914

1936-tól önálló anyakönyvet vezető lelkészség.

Börcs

47.68119, 17.50443

Bősárkány

47.69087, 17.24829

Barbacs filiája volt. A 18. sz. közepéig ideiglenes misézőhely és harangláb. A temp. 1754-ben épült. Szentháromság, Flórián és Sebestyén, József, a temetőben Mater Dolorosa szobor.

Brogyance

45.54442, 18.44737

A települést hosszú ideig a boszniai ferencesek pasztorálták, majd a kapuvári rendház adta az adminisztrátort. A kőtemplom 1798-ban épült, előtte fa volt.

Budafok-Belváros

47.42902, 19.03618

A helység 1754-ig az esztergomi főegyházmegyéhez tartozott, a plébániát 1788-ig a kapucinusok vezették.

Budafok-Felsőváros

47.4172, 19.03

Budafok-Kelenvölgy

47.4481, 19.0205

Budakalász

47.61716, 19.05238

Pilisborosjenő, majd Üröm filiája volt. Jelentős g.k. lakosság, tem.

Budakeszi

47.50971, 18.92777

A 18. sz. elejétől a lakosságot a mariánus ferences szerzetesek látták el, akiknek tem.-a a Szépszár nevű mezőn állt. Az ősi tem.-ot 1733-1734-ben renoválták. 1761-1766-ban új épült.

Budatétény

47.41334, 19.01115

Büdöskút

47.83783, 16.40866

Ősi plébánia, 1659-ben újjáépült a temp. A török harcok után 1687-ben, majd 1842-ben renoválták. 1609-től Szent József kápolna. A 17. sz.-ban harangláb.

Bük

47.38594, 16.75255

Ősi plébánia, melynek tem.-a 1408-ban épült. A 17. sz. közepén ev. község volt. Akirály parancsára a temp. visszakerült a kat. lakossághoz és 1697-ben már újra működött a plébánia. Új ev. temp.

Bükkösd

46.10535, 17.98958

A XVIII. század végéig lakatlan puszta, 1746-tól németek és magyarok telepedtek be, 1788-ig Szent Lőrinc filiája. A templom 1791-ben épült.

Cece

46.76929, 18.62859

Cikó

46.25362, 18.56027

1740-es évekig Bonyhád filiája, az 1755-ös vizitáció szerint Mindenszentek tiszteletére volt a templom, amit a helybeliek építettek. Fakápolna Szent Rókus tiszteletére a faluban és a falun kívül is.

Cinfalva

47.77863, 16.54261

Ősi plébánia. A temp. 1620-ban épült, tornya 1627-ben. Egykor filia volt Zárány is. Klempa filián Szent Jakab temp. A cinfalvai tem.-ot 1673-ban renoválták. A 19.

Cirák

47.47853, 17.02898

A 17. sz. végétől licentiatus működött, és a falu ekkor a locsmándi kerülethez tartozott. 1810-ben átépült a temp. Gyórón 1794-től Nagyboldogasszony, Dénesfán a kastélyban Szent Margit kápolna.

Csabdi

47.52005, 18.61184

Csákberény

47.34934, 18.3294

A 18. sz. elején a falu a Hochburgcsalád tulajdona volt, mint a csókakői urad. része, Csákvár filiája. Az urad. megosztásakor a Lamberg családhoz került.

Csákvár

47.39263, 18.46341

1717-ig a mezőváros lakossága ref. volt. Ekkor költöztek be kat.-ok, akik először fa tem.-ot emeltek. A ref. oratórium helyén alapjaiból 1748-ban új kat. tem. épült, míg a ref.

Csanakfalu

47.62737, 17.61668

Csapod

47.51855, 16.92507

A 17. sz. közepén ev. község. 1697-ben viszont újra működött a plébánia. 1724-ben renoválták a tem.-ot. Himódon a 18. sz.

Császár

47.50295, 18.14035

Az 1714. évi vizsgálatban csak az ekkor teljesen ref. Ete szerepel. A 18. sz. elején az anyaegyházban is ref. többség, ők vették át a régi tem.-ot. A kat.

Császárfalu

47.53687, 16.39354

Ősi plébánia. Az 1647. évi can. vis. idején Dörföly is filia volt. Szent Mihály temp. Weingrabenben 1611-től Mária Magdolna kápolna, melyet 1801-ben renováltak.

Császárkőbánya

47.98772, 16.70184

A plébániát a rend megalapítását követően hozták létre, és mindvégig a ciszterek adminisztrálták. A temp. 1647-1652 közt épült, 1857-ben renoválták.

Csáva

47.52956, 16.47732

Ősi plébánia, 1663-ban ev. lakosok, akik a korábban kat. tem.-ot is birtokolták. Ezt 1682-ben vette vissza a kat. lakosság.

Csép

47.57917, 18.06316

1944-től önálló anyakönyvet vezető lelkészség.

Csepel-Belváros

47.4312, 19.06885

A település korábban Tököl filiája volt, majd 1777-ig a lakosságot a budai ferences pasztoráció látta el. 1778-ban ferences adminisztrátort, majd plébánost kapott. Az első tem.

Csepel-Csillagtelep

47.4198, 19.0689

Csepel-Királyerdő

47.40315, 19.09327

1945-től önálló lelkészség.

Csepin

45.53013, 18.58156

Plébánia-alapítás előtt Brođanci filiája.

Csepreg

47.40282, 16.70739

Római eredetű település, a temp. már a középkorban állt. Ősi plébánia. A 17. sz.-ban ev. lakosság, gimnázium, nyomda. A Szent Miklós plébánia temp. a kat. hívek, a Szent Katalin, Nagyboldogasszony temp.

Cserna

45.19168, 18.68816

Csobánka

47.64105, 18.96416

A középkori Borony település új nevét a török kiűzését követő betelepedők adták. Kezdetben a szentendrei szláv bosnyák papok pasztorálták a híveket, majd Pomáz filiája volt. A régi tem.

Csókakő

47.3533, 18.2734

Hajdan jelentős vár és urad. központ, melynek tartozékai: Bodajk, Csákberény, Csurgó, Dinnyés, Gánt, Isztimér, Mór, Veleg, Zámoly stb. Bodajk filiája volt, 1788-tól helyi káplánság, majd plébánia. A tem.

Csór

47.20501, 18.25734

A számban gyarapodó kat. híveket 1752-ig a székesfehérvári ferencesek, majd 1788-ig a karmeliták látták el. 1746-ig urad. kápolnában volt a mise, és a település tem.-a 1747-ig a ref. lakosságé volt.

Csorna

47.61241, 17.25016

Ősi plébánia, mely már 1281-ben fennállt. A temp. titulusa Szent Ilona volt. A középkortól premontrei szerzetesek. 1790-ben tűzvész, a plébánia temp. is károsodott. Ettől kezdve az átépített premontrei temp.

Csóronfalva

47.60407, 16.40789

A mezőváros a Bruckból Kismartonig vezető úton fekszik. A 16. sz.-tól kezdve hovatartozása bizonytalan. Hoff, Mannersdorf, Samorja helységekkel együtt. A 18. sz. elején Ausztriához került.

Csótnémeti

45.13996, 19.0368

A plébániának ez az egy vizitációja van. A templom ősi romokon épült. A temetőben Szent István király tiszteletére kápolna.

Dad

47.51931, 18.22595

Az ősi temp. a 18. sz. elején a ref. lakosság használatában volt. 1747-ben került vissza, a plébánia megszervezése előtt.

Dálya

45.49017, 18.99035

A falu később elkerült az egyházmegyétől, többször nem fordul elő. A vizitáláskor fatemploma van és a ferencesek vannak a plébánián.

Dályok

45.88796, 18.6899

Plébánia-alapítás előtt Izsép filiája.

Darázs

45.8438, 18.78641

1738-ban még működik a plébánia, de utána átkerült Izsépre. 1789-ig filia, majd újra plébániát alapítottak.

Darázsfalu

47.81387, 16.55812

Ősi plébánia. A temp. 1767-ben épült át. Kápolna 1696-ban a temetőben (T: Szent Mihály), újabb kettő a 18. sz. közepétől (1744-től Szent Anna, 1747-től Mária Magdolna).

Dárda

45.62248, 18.68641

A templom 1725 táján épült. Szent Tekla és Nepomuki Szent János szobrok. Laskafalu filián Nepomuki Szent János tiszteletére fatemplom. Görög nem egyesült templom és zsinagóga.

Darufalva

47.74443, 16.48812

A település Kertes filiája volt. A temp. már a 17. sz. elején állt, 1701-ben építették át. Fájdalmas Anya kápolna, Szűz Mária, Szent Antal, Fábián, Flórián, Nepomuki Szent János szobor.

Deáki

48.13435, 17.84713

A 11. században Vág és Sala földe néven ismert település régi plébánia, aminek román kori templomát 1875-ben bővítették. Anyakönyveit 1770 óta vezetik.

Decs

46.2839, 18.75675

Plébánia-alapítás előtt Várdomb filiája.

Dénesfa

47.45438, 17.03681

Diósberény

46.53383, 18.4462

1788-ig Szakadát filiája. A templom 1777-ben épült, 1828-ban restaurálták, és tornyot építettek rá.

Diósd

47.40939, 18.94941

Dombóvár

46.36961, 18.12889

1729-ben is készült külön vizitáció, de ekkor még Vásárosdomb filiájaként szerepel, 1742-ben és 1753-ban Döbrököz filiája.

Döbrököz

46.42329, 18.2476

Török idők előtt is templomos hely, a vár romjait is emlegetik a vizitációkban, 1729-ben önállóan is összeírták. Volt plébánosa, de azt elküldték.

Dör

47.59809, 17.30043

A 17. sz. végén Bágyog filiája volt, 1714-ben a kat. lakosságot a barbacsi plébános látta el. 1759-ben az alakuló pordányi plébániához kívánták csatolni. A temp. 1696-ban romos állapotban volt.

Drenóc

44.91985, 18.90851

A vizitálása csak egyszer fordul elő. Ferencesek pasztorálták. Temploma fa. A filiákon fatemplomok.

Dunaalmás

47.73248, 18.32779

A török korban a település lakossága a ref. hitre tért át. Ők vették birtokba a régi tem.-ot. Az új a növekvő számú kat. lakos részére 1754-1755-ben épült.

Dunabogdány

47.7917, 19.03295

A plébániát 1749-ben minoriták vezették. A tem. középkori romokon 1724-1761 közt épült újjá. Szent Sebestyén és Flórián kápolna, a pestis alatt épült, Szent Donát kápolna.

Dunacsún

48.03241, 17.20025

Oroszvár filiája volt. Az ősi Szent Mihály tem.-ot 1783-ban építették újjá. Ecce Homo, Szűz Mária, Szent János, Flórián szobrok.

Dunaföldvár-Belváros

46.80951, 18.92639

Ősi plébánia, a török alatt elpusztult. A templom 1725-ben épült, 1757-ben felújították. Évtizedekig a boszniai ferencesek pasztorálták a várost. Két ferences rendtartomány is működött.

Dunaföldvár-Külváros

46.80762, 18.92619

1924-től plébánia, leválasztva Dunaföldvár-Belvárostól.

Dunakömlőd

46.66301, 18.87753

1805-ig Paks filiája, németek alapították. A templom 1825-ben épült. Nepomuki Szent János szobor.

Dunaszekcső

46.08643, 18.7586

Török idők alatt is folyamatosan lakott hely, 1690-ig csak magyarok, utána rácok, a XVIII. század közepétől németek. Az 1828-as vizitáció szerint „mind jól beszélnek magyarul".

Dunaszentmiklós

47.70392, 18.38037

Dunaújváros

46.97984, 18.9333

A lakosságot 1736-ig a dunaföldvári ferences misszió pasztorálta, majd a település 1736-1745-ben Adony filiája. 1743-ban kápolna épült, melynek szintén ferences lelkésze volt.

Écs

47.5576, 17.7202

Ősi plébánia, prépostsági birtok volt. A temp. a hagyomány szerint már a 11. sz.-ban állt. 1682 k. renoválták. 1698-ban licentiátus. Mater Dolorosa kápolna a Győrbe vezető úton.

Egerág

45.98118, 18.30426

A török idők alatt is folyamatosan magyar lakta hely, a XVIII. században württembergi, evangélikus németek települtek be. Ősi templomos hely, 1729-ben restaurálták a régi templomot.

Egyed

47.52142, 17.33726

1696-ban protestáns földesúr, aki nem engedte meg a vizitációt. A 18. sz. elején romos tem., harangláb.

Egyházasfalu

47.4706, 16.76174

Ősi plébánia, 1651-ben ev. község volt a környező településekkel együtt. 1697-ben már működött a plébánia, Gógánfalva, Dasztifalu, Völcsej, 1714-ben Keresztény filiákkal. Az ev.

Egyházaskesző

47.41607, 17.33038

A plébánia megszervezése előtt Szany filiája volt. A temp. 1753-ban épült, 1786-ban felújították. Páduai Szent Antal kápolna. Várkeszőn romok.

Előszállás

46.8301, 18.81955

A település a zirci apátság birtokrésze. 1750-ben kápolna épült, és a lakosságot 1776-ig a dunaföldvári ferencesek, majd a ciszterek látták el. A tem. 1779-ben épült. Szent Vendel szobor.

Ercsi

47.24782, 18.90593

A plébániát már a 18. sz. első évtizedeiben újjászervezték, és a lakosságot bosnyák ferencesek látták el. A 17. sz. közepén emelt tem.-ot 1698-1699-ben újjá kellett építeni. A plébánia tem.

Érd-Óváros

47.3555, 18.93547

A mezőváros plébániáját 1715-ben az illir kat. lakosság számára: bosnyák ferencesek szervezték újjá, akik azt 1752-ig vezették. A tem.

Érd-Parkváros

47.4126, 18.8853

Érd-Postástelep

47.3902, 18.9174

Érd-Tusculanum

47.3825, 18.90634

Érd-Újtelep

47.3739, 18.8981

Érd-Újváros

47.3732, 18.9229

Érdliget

47.3873, 18.938

Erdőd

45.52495, 19.06199

Vizitálása egyszer volt, utána elkerült az egyházmegyétől. Temploma romokban.

Erdősmecske

46.17842, 18.51007

1775-ig Pécsvárad filiája. A hódoltság alatt magyar lakói elpusztultak, a XVII. század közepére rác lakói lettek, a XVIII. század közepétől németek települtek be.

Értény

46.60935, 18.13463

Alapítás előtt Nagykónyi filiája, a templomot 1749-ben építették.

Erzsébet

46.10144, 18.45656

Folyamatosan magyarok lakta falu, egykor búcsújáró hely. A német lakosság a XVIII. század közepe óta telepedett be. A plébánia XIII. század óta létezik. A templom 1787-ben épült. A temetőben templomrom.

Eszterháza

47.6186, 16.8604

Etyek

47.44516, 18.75124

A faluban a török pusztítás tönkretette a tem.-ot. Ezt a ref.-ok újjáépítették, és 1723-ig használták. Ekkor a kat. lakosság részére a jezsuita rendház vette vissza, majd 1814-1816-ban új kat. majd ref. tem.

Fadd

46.46473, 18.82575

Ősi temploma volt, a háborúk alatt elpusztult, 1726 táján elkezdték renoválni de 1729-ben még romos állapotúnak tartják. 1728-ig Tolna filiája.

Farád

47.60671, 17.20228

Önálló plébánia, majd ev. község és Csorna filiája volt. A 17. sz. közepén tem., melyet 1785-ben építettek újjá. A temetőben Szent Kereszt felmagasztalása kápolna, Flórián szobor. Zsinagóga, ev. temp.

Fehértó

47.67683, 17.34479

Ősi plébánia, mely a 17. sz. végén is működött. A tem.-ot 1733-1742-ben, tornyát 1777-ben építették. A falun kívül és a temp. mellett Mária szobrok. Az ev.

Fehérvárcsurgó

47.28979, 18.26213

Feked

46.16145, 18.5587

Plébánia-alapítás előtt Szebény filiája.

Feketeváros

47.91351, 16.69602

Ősi plébánia, mely a 16-17. sz.-ban is működött. 1673-1677 közt új temp. épült, mely a török háborúban károsodott. 1680-ban Szent Sebestyén, 1742-től a temetőben Szent Anna, az országúton Szűz Mária kápolna.

Felcsút

47.45873, 18.58646

Óbarokkal és Hatvannal együtt Bicske filiája volt, míg Alcsút Acsához tartozott. 1757-ben Szent József titulussal kápolna a kastély udvarán, 1785-től lelkésszel. Harangláb. A plébánia tem.

Felsőgalla

47.54252, 18.4522

Bánhida filiája volt, a plébánia megszervezésekor Alsógallát ide sorolták. Ez 1800-ban önállósult, 1815-től viszont ide tartozott Körtvélyes. A 18. sz.

Felsőkismartonhegy

47.84497, 16.51183

A plébániát Eszterházy alapította. A 18. sz. elejétől ferencesek látták el a lakosságot, majd betelepedtek az irgalmas rend képviselői. Két plébánia temp. volt.

Felsőlászló

47.44635, 16.50599

Kéthely, majd Kőhalom filiája volt. Az ősi, egykori Fábián és Sebestyén tem.-ot a 17. sz. közepén az ev. lakosság használta. Utoljára 1869-ben restaurálták.

Felsőnyék

46.7902, 18.29175

Plébánia-alapítás előtt Magyarkeszi filiája.

Felsőpéterfa

47.61382, 16.37865

Ősi plébánia, Kabold filiával. A 17. sz.-ban zömmel ev. település. 1674-ben a Veperdhez tartozott. A 18. sz. elejétől ismét önálló volt, majd 1755-ben a plébániát végleg Kaboldra helyezték.

Felsőrámóc

47.49324, 16.35407

Alsó-Rámóc filiája volt, Karló pedig Derecskéhez tartozott. 1788-tól káplánság, 1807-től teljes jogú plébánia. A plébánia temp. 1837-ben épült újjá, a karlóit pedig 1834-ben emelték.

Felsőszentmárton

45.85172, 17.70416

1828-ig Lakócsa filiája. Temploma 1727-ben épült, az újabb 1828-ban. A török idők alatt a lakosság többször cserélődött, elsősorban horvátok éltek.

Felsőtárnok

45.1638, 19.15145

A plébánia elkerült az egyházmegyétől. A régi romokból újjáépítették a templomot. Ferencesek pasztoráltak. Krisztus Szentséges Teste társulat működött.

Féltorony

47.8727, 16.97521

A 17. sz. közepén lakatlan. A temp. 1679-ben épült újjá, 1713-ban, 1856-ban restaurálták. A plébánia megszervezéséig a boldogasszonyi ferencesek látták el a lakosságot.

Fertőboz

47.63524, 16.70037

Hidegség filiája volt. A temp. 1739-ben épült. Nepomuki Szent János és Szent Apollónia szobor.

Fertőendréd

47.60705, 16.90553

Süttör filiája volt. A temp. a 18. sz. végén épült. 1866-ban renoválták. Szentháromság szobor.

Fertőfehéregyháza

47.89923, 16.64206

Ősi plébánia, a temp. 1676-ban épült, 1748-ban renoválták. 1781-ben másodikat emeltek Nepomuki Szent János tiszteletére. A 17. sz. végén romos kápolna a temetőben (T: Szűz Mária). A 19.

Fertőmeggyes

47.75331, 16.66766

Kétszáz évig Rákos filiája volt. Ev. többség, tem., prédikátor. A kat. temp. 1730-ban épült, 1834-ben emeltek újat. Szűz Mária és Sebestyén szobrok.

Fertőrákos

47.71901, 16.65081

Ősi plébánia, mely a 17. sz.-ban is működött. A tem.-ot 1662-ben építették újjá. 1641-ben Somfalván Szent Márton, 1674-ben Meggyesen Udalrik tem., mely 1495-ben már állt.

Fertőszentmiklós

47.5857, 16.87883

A plébánia a 17. sz. közepétől működött. Petőházán a 18. sz. elején épült a temp. (Szentháromság), Szergényen oratórium. Agyagos és Szergény egykor Süttör filiája volt.

Fertőszéplak

47.61683, 16.83642

Ősi plébánia, majd a 17. sz. első felében ev. község. 1663-ban volt az első vizitáció, amikor a lakosok megtért kat.-ok voltak. Hegykőn Szent Mihály, Sarródon Szent István vértanú tem.-ok.

Fertőszergény

47.60825, 16.93953

A plébánia megszervezése előtt Süttör, majd Fertőszentmiklós filiája volt, Agyagossal együtt. A temp. 1777-ben épült, Szent Család, Nepomuki Szent János, Immaculata szobor.

Főherceglak

45.84382, 18.64221

Lelkészség 1936-tól, korábban Baranyabán filiája.

Fraknó

47.71147, 16.34422

A településen ősi vár, melyet 1622-ben szerzett meg az Eszterházy család. Szervita szerzetesek a 17-18. sz.-ban. A plébánia -Rétfalu filiával- 1660-ban alakult újjá, előtte néhány évtizedig ev.

Fraknónádasd

47.70877, 16.42881

A település a plébánia újjászervezése előtt Marcfalva filiája volt. A temp. az 1660-as években alapjaiból épült újjá. 1680-ban pestisjárvány pusztított, meg is hiúsult a vizitáció.

Füle

47.05277, 18.24527

A 18. sz. elején zömmel ref. lakosság, Ösi filiája. A kat.-ok a tem.-ot a plébánia szervezésekor kapták vissza, amit 1749-ben, majd 1808-ban renováltak. Új ref. tem. is épült. Mindkét fi.lián zömmel ref.

Füles

47.53486, 16.65722

Ősi plébánia, a temp. 1644-ben épült, 1802-ben leégett, majd újjáépítették. Undon már 1647-ben Szent Márton temp. E település 1663-ban Horpács filiája volt. Malomházán 1731-től Szentháromság temp.

Gálos

47.89686, 16.90708

Ősi plébánia, a 17. sz.-tól ev. község, prédikátor. Ők használták az ősi Szent Jakab tem.-ot. 1680-ban már volt kat. pap is, és újra e hívek birtokába került a temp. Az ev.-ok újat építettek.

Gánt

47.39064, 18.38759

Kápolnával együtt Csákberény filiája volt. A plébániát 1806-ig a ferencesek vezették. A fatornyos tem.-ot 1777-ben átépítették, majd 1838-1841-ben újat emeltek. Harangláb, urad. kápolna.

Gárdony

47.20711, 18.63121

Garé

45.92059, 18.20291

1810-ig Németi filiája. A templom 1784-ben épült.

Geresdlak

46.11117, 18.52036

A török háborúk végére lakói elmenekültek, vagy elpusztultak, rác jövevények, majd németek települtek az ősi magyar településre. Geresden a török idők alatt is magyarok éltek, a XVIII.

Gödre

46.28762, 17.97294

Gödre a török hódoltság után jött létre, németeket telepítettek be. A területén lévő Kiskeresztúr középkori falu volt, de a hódoltság alatt elpusztult, hasonlóan Gödreszentmárton is.

Gönyű

47.73678, 17.82289

Ősi plébánia, melyet a 17. sz. végétől a rend feloszlatásáig a győri ferencesek láttak el. A tem.-ot 1785-ben építették újjá, 1855-ben renoválták. Nagyszentjánoson a névadó tiszteletére kápolna.

Görcsöny

45.97019, 18.13109

A falu a török idők alatt is folyamatosan lakott, csak a XVII. század végén néptelenedik el egy időre, de a lakói egy része visszatért. A településen a középkorban vár és két kis falu volt.

Grábóc

46.28926, 18.60404

1770-ig Szekszárd filiája. A templom 1766-ban épült.

Gyarmat

47.46401, 17.49454

Ősi plébánia, a Rákóczi korban elpusztultak iratai, ezért az anyakönyvek csak 1713-tól vannak meg. Egykor ide tartozott Árpás, Felpéc, Gecse, Gyömöre, Kispéc, Malomsok, Mórichida, Szentkút, Tét is.

Gyirmót

47.63594, 17.58142

Gyarmat, majd Koroncó filiája volt. 1720 k. épült a tem., 1769-ben felújították. II. József korában önálló káplánság, majd 1806-tól teljes jogú plébánia.

Gyirót

47.49457, 16.60855

A 16. sz. közepén az anyaegyházban és a filián egyaránt működő tem.-ok, Szent Katalin illetve Mindenszentek titulussal. A gyiróti temp. titulusa változott, azonban búcsúját már a 17.

Gyömöre

47.50066, 17.56379

Ősi plébánia, a 17. sz. végén részben jezsuita birtok. Romos tem., ev. prédikátor, a kat. temp. 1770-ben épült újjá. Harangláb valamennyi településen. A kat. lakosokat a gyarmati plébános látta el.

Győr-Belváros

47.68904, 17.63142

Ősi plébánia, tem.-a a székesegyház. Ide tartozott a Belváros, Ferencváros, Ferdinándváros. Bencés, karmelita, orsolyita szerzetesek.

Győr-Gyárváros

47.69135, 17.65731

Győr-Győrszentiván

47.69454, 17.73742

Régi plébánia. Anyakönyveit 1735 óta vezetik. 1970 óta Győr egyik városrésze.

Győr-Káptalandomb

47.68905, 17.63074

Győr-Ménfőcsanak

47.62738, 17.61698

A Csanaki plébánát 1787-ben állították fel, azóta vezetik anyakönyveit. Ménfőcsanak 1934-ben jött létre Csanak, Csanakhegy és Ménfő egyesítésével. 1970-től Győr egyik városrésze.

Győr-Nádorváros

47.67824, 17.63249

A tem.-ot a kamillanus szerzetesek emelték, újjáépült 1772-ben. A rendet II. József feloszlatta, a rendházból plébánia lett. 1865-ben renoválták a tem.-ot, 1713-tól a kálvárián kápolnák.

Győr-Szabadhegy

47.66495, 17.66401

A lakosságot korábban a győri plébánosok látták el. A plébánia II. József reformjai során alakult, a temp. 1787-ben épült. Likócson a határban romok.

Győr-Szent Erzsébet

47.68193, 17.60199

Lelkészség, 1946-tól önálló anyakönyvezéssel.

Győr-Szent Imre

47.67243, 17.64513

Templomát 1943-ban szentelték fel, de önálló anyakönyvezést folytat 1936 óta.

Győr-Sziget

47.68739, 17.62303

A plébánia a pestisjárvány idején alakult, 1710-1712-ben épült a temp. Kórház, Jézus születése kápolna. Ferences szerzetesek, rendház, Szentháromság szobor.

Győr-Újváros

47.68409, 17.62254

Bár a plébániát csak a 19. sz. elején szervezték meg, anyakönyvek már a 17. sz. végétől vannak. Az ősi temp. az 1830-as évek közepére rossz állapotba került, ezért újat emeltek.

Győrasszonyfa

47.4956, 17.80974

Győrság

47.57675, 17.75236

Győrsövényház

47.69128, 17.37082

Ősi plébánia, majd 1698-ban Kóny filiája. A tem.-ot a jezsuiták építették újjá 1701-ben. Szűz Mária kápolna, Nepomuki Szent János szobor.

Győrszemere

47.55161, 17.57044

Gyömöre filiája volt. Felpécen Kisboldogasszony tem., mely 1847-ben újjáépült. Szentpál pusztán kápolna. Mindhárom faluban ev., Győrszemerén ref., Felpécen zsidó tem.-ok.

Győrszentiván

47.69458, 17.73771

A 17. sz. végén elpusztult falu. 1735 után, mint exempt plébánián, nem volt vizitáció.

Gyulaj

46.50786, 18.29407

Az ősi falu a török háborúk alatt elpusztult. A XVIII. században először magyarok, majd németek és délszlávok (részben rácok) is betelepedtek. A templom 1752-ben a falun kívül épült.

Gyúró

47.36908, 18.7357

Vál filiája volt, a 18. században a komáromi jezsuiták birtokához tartozott. A tem. 1804-ben épült, 1838-ban restaurálták. Ev., ref. tem.-ok. A filiákon is zömmel ref. lakosság.

Halászi

47.89104, 17.32838

A plébánia újjászervezése előtt Óvár filiája volt. A 17. sz. elején protestáns többség, ők vették át a Vitus és Vince tiszteletére felszentelt tem.-ot is.

Halásztelek

47.3637, 18.9821

Hantos

46.99679, 18.69488

A plébánia a székesfehérvári ferencesek majd a perkátai jezsuiták vezetésével már 1720-tól működött. A tem.-ot -első formájában torony nélkül- 1765-ben ők emelték, majd 1863-ban új épült.

Haracsony

47.58652, 16.55052

Ősi plébánia, azonban a 16-17. sz.-ban ev. lakosság. A kat. híveket a nyéki plébános látta el. Az újjászervezés után Haracsonyhoz három filiát csatoltak.

Harc

46.40017, 18.62502

Plébánia-alapítás előtt Zomba filiája. 1868-tól lelkészség.

Harka

47.6343, 16.60218

Ősi plébánia, melyhez Hasfalva tartozott filiaként. Az ev. lakosság megjelenésével a plébánia megszűnt, a tem.-ot a protestánsok vették át. A kat.

Harkányfalva

45.59, 18.33302

A templom 1799-ben épült. Plébánia-alapítás előtt Valpó filiája.

Hegyeshalom

47.91518, 17.15531

Ősi plébánia. A Szent Bertalan temp. már a 15. sz.-ban állt. Ezt a 17. sz.-ban az ev. lakosság vette birtokába, majd visszaadták a kat. híveknek és új ev. tem.-ot emeltek. A kat.

Hegykő

47.62238, 16.79508

Hercegszőlős

45.75224, 18.73439

Plébánia-alapítás előtt Vörösmart (Zmajevac) filiája.

Hetvehely

46.13199, 18.0434

Középkori falu volt, a török háborúk alatt elnéptelenedett. A XVIII. század közepén népesedett be. A templom 1760-ban épült.

Hidegség

47.62501, 16.7432

Ősi plébánia, mely a 17. sz. közepén is működött. Egykor filiája volt Pinnye, mely később Lóshoz került. Szécsény viszont csak a 17. sz. végétől tartozott a filiák közé. A hidegségi temp.

Himesháza

46.08323, 18.57313

A középkori falu a pápai tizedjegyzékben is szerepelt. A XVII. századra részben elnéptelenedett, majd rác lakói lettek. A XVIII.

Himod

47.52016, 17.00849

Hövejjel együtt Csapod filiája volt. A romossá vált tem.-ot 1802-1804 közt építették újjá. 1863-ban renoválták. Hövejen Szentháromság tem., 1794-ben szentelték, 1865-ben restaurálták.

Hird

46.11877, 18.33966

Az ősi plébánia már az 1332-es pápai tizedjegyzékben is szerepelt, az 1810-es vizitálásban csak azt tudják, hogy volt régen templom. „Nincs írás és nincs szájhagyomány”. 1800-ig Pécsvárad filiája.

Hof

47.94416, 16.5768

A mezőváros a Bruckból Kismartonba vezető úton feküdt. A 16. sz.-tól közigazgatási hovatartozása bizonytalan volt, szomszédaival Auval, Mannersdoffal, Samorjával együtt. A 18. sz. elején Ausztriához került.

Horvátjárfalu

48.06576, 17.11092

A plébániát a török kiűzése után szervezték újjá. A temp. 1765-ben épült fel. A faluban és a határban 18 állókép.

Horvátkimle

47.8209, 17.37126

Ősi plébánia, a temp. a 17. sz. végén már állt. Magyarkimlén a 17. sz.-ban jórészt ref. lakosság, ők használták a Sarlós Boldogasszony tiszteletére felszentelt tem.-ot is.

Horvátzsidány

47.40869, 16.62808

A plébánia megszervezése előtt Peresznye filiája volt. A temp. a 18. sz. második felében épült. 1788-tól helyi káplánság, 1802-től önálló plébánia.

Hosszúhetény

46.16283, 18.34883

Ősi plébánia, a hódoltság ideje alatt is folyamatosan lakott hely, a háborúk után a legnagyobb lélekszámú magyar közösség itt élt Baranyában. A XIX. század 2. felében költöztek németek a községbe.

Hosszúlovász

45.22395, 19.16959

A plébániáról több adat nincs, a temetőben Szent Márton tiszteletére kápolna, Novak (ma: Bábafalva (horvátul: Bapska)) filián Szent Barbara tiszteletére fatemplom, a temetőben kápolna Kisboldogasszony tisztel

Hőgyész

46.49511, 18.41883

1722-ben alapították a jelenlegi települést német telepesek. A korábbi falvak a török háborúk alatt elpusztultak. Temploma ősi idők óta volt de az 1729-es vizitáláskor „hosszú idő óta romos".

Hövej

47.551, 17.02148

Ibafa

46.15504, 17.91643

A török hódoltság után puszta, 1740-től katolikus horvátokat telepítettek, majd német és magyar családok költöztek. A templom 1760-ban épült. Filiákon harangláb.

Illmic

47.76087, 16.79992

Ősi plébánia és tem., melyet a hagyomány szerint Margit királynő építtetett. Bánfalván Szent Margit tem., előző titulusa Szűz Mária volt.

Inota

47.1935, 18.433

Iregszemcse

46.69228, 18.18495

A templomot 1726 táján építették, ekkor Keresztelő Szent János volt a titulus, és a leírás kiemeli, hogy az oltárkép a bibliai Juditot ábrázolja Holofernész levágott fejével.

Iszkaszentgyörgy

47.24314, 18.29755

A plébánia már a 14. sz.-ban is működött. A település lakói azonban a 18. sz. első évtizedeiben ref.-ok voltak, és az ősi tem.-ot 1728-ig ők használták; majd a kat.-ok számára a kegyúr újjáépíttette.

Isztimér

47.27889, 18.19491

A 18. sz. elején Bodajk filiája. A tem. a plébánia alakulásakor épült, 1810-ben, 1817-ben, 1858-ban renoválták. Két kápolna, szobor.

Iván

47.44377, 16.90571

Ősi plébánia, azonban a 17. sz. közepén már ev. község. A plébánia 1697-ben újra működött. Ide tartozott filiaként a zömmel protestáns Jánosfa kat. lakossága. Jánosfán Szent Imre tem., az ev.

Iváncsa

47.14739, 18.83148

Ivánkaszentgyörgy

45.28984, 18.68435

A plébánia elkerült az egyházmegyétől, történetére nincs adat. Ferences szerzetesek működtek a plébánián.

Izsép

45.86022, 18.75969

Kápolna, majd templom építése 1722 táján volt, az 1729-es vizitáció „nagyszerű építménynek" nevezi.

Kabold

47.59426, 16.39135

Hajdan fontos vár és urad. központ. A plébánia megszervezése előtt Veperd és Péterfa filiája. A temp. 1723-ban épült. A kastélyban Szent Flórián kápolna. Ev. tem., zsinagóga.

Kácsfalu

45.701, 18.591

Lelkészség-alapítás előtt Laskafalu filiája, 1942-től lelkészség (curatia).

Kajár

47.49119, 17.63863

Kajárpéc

47.4912, 17.63858

A bakonybéli apátság Győr vármegyei Kajár birtokán létrejött régi plébánia. Anyakönyveit 1748 óta vezetik.

Kajdacs

46.56318, 18.61598

A templom 1753-ban épült, oltára különösen szép. Református oratórium. 1828-ban már nincs kegyura, exempt plébánia.

Kakasd

46.35256, 18.5871

A XVIII. század elején is volt templom Szentlélek Segítsége tiszteletére, 1746 táján restaurálták, megerősítették, ezután már a Szent Mihály titulus fordul elő. Szent Anna és Mindenszentek kápolnák.

Káloz

46.9547, 18.48191

A plébánia már a középkorban is működött, de a lakosság a 18. sz elején ref. volt. Az 1723-ban helyreállított tem.-ot 1790-ig a ref.-ok használták. 1743-ban urad.

Kánya

46.69574, 18.06841

1729-ben licenciátusként írták össze. Oratórium volt, (az oltár képe Szent István király felajánlja a koronát Szűz Máriának). Ireg majd Bedeg filiája. Templomot 1754-ben építettek, temetőben romtemplom.

Kápolnásnyék

47.24069, 18.67908

Káptalanvis

47.44337, 16.66829

Ősi, középkori plébánia, mely a 17. sz. közepén is működött. Kat. lakosság. 1659-től filia volt Gyalóka is, mely 1730-tól Felső-Szakonyhoz került. A 17. sz. közepén a filiák közül csak Zsirán volt temp.

Kapuvár

47.59396, 17.02471

Ősi település, fontos vár a Rába mellett. Harcok a török korban és a Rákóczi-szabadságharc idején. 1708-ban rommá lett a vár. 1659-ben még Babóton volt a plébánia, 1679-ben került Kapuvárra.

Kapuvár-Garta

47.58494, 17.03519

Kárász

46.26567, 18.32097

A török idők alatt is folyamatosan lakott hely. 1774-ig Szászvár filiája. A romos templomot építették újjá és akkor már Árpád-házi Szent Erzsébet a titulusa. Magyaregregy és Vékény filián fa harangláb.

Kátoly

46.06103, 18.45085

A török idők alatt elnéptelenedett, a XVII. század végén délszlávok, majd németek és magyarok telepedtek be. A XVIII. század közepe után Erzsébet lett plébániás falu és Kátoly annak filiája lett.

Kecskéd

47.52416, 18.30966

Oroszlánnyal együtt Környe filiája volt. A tem.-ot 1760-1764 között Fellner Jakab építette. 1813-tól Szent Vendel, a szőlőhegyen Orbán szobor, a falun kívül Szeplőtelen fogantatás kápolna.

Kelénpatak

47.75401, 16.53907

Az ősi temp. 1501-ben már állt. A 16-17. sz.-ban Cinfalva filiája volt, kis számú kat. lakossal. 1805-ben újjáépült a temp. Szent Kereszt feltalálása kápolna.

Keszü

46.01368, 18.18885

A török hódoltság alatt elnéptelenedett, majd a XVIII. században délszlávok települtek be. A templom 1781-ben épült. Málom filián ősi templom.

Királyegyháza

45.99877, 17.96899

Ősi templomos hely és középkori falu, a török háborúk alatt is lakott hely, a XVIII. század elején pusztásodott. 1813-ig Sumony filiája. A templom 1806-ban épült.

Kisasszonyfa

45.94175, 18.00563

A török háborúk alatt is magyarok lakta hely.

Kisbarátfalu

47.42743, 16.52505

Az exempt plébániává lett Nagybaráti filiája volt. A temp. 1737-ben épült, a plébánia alapítását követően. Csanakon 1740 k. Szent Kereszt, Ménfőn 1680 k. Mária Magdolna temp. épült.

Kisbér

47.50247, 18.02705

Ősi plébánia, melyet a törökök feldúltak. Az újjátelepült falu a Batthyány urad. központja lett. 1714-ben jobbágyházban alakítottak ki plébániát és misézőhelyet. Az új temp.

Kisboldogasszony

47.7734, 16.43849

A plébániát a Fraknó testvérek 1201-ben alapították, a török korban megszűnt, majd Eszterházy állította helyre a 17. század közepén. 1692-től bencések, majd 1742-től világi papok adminisztrálták.

Kisdorog

46.38712, 18.50053

1793-ig Tevel filiája. A templom 1809-ben épült, 4 meg nem nevezett szobor. A török hódoltság után népesült be újra, lakói németek.

Kisfalud

45.09595, 19.18424

A plébánia csak ekkor fordul elő, később elkerült az egyházmegyétől. A falun kívül régi templom Szent Illés tiszteletére, filián fatemplom Szent Mária Magdolna tiszteletére.

Kishöflány

47.84204, 16.5048

A plébánia megszervezése előtt egyházilag Kismartonhoz tartozott, a híveket az itteni szerzetesek látták el. A temp. 1528-ban épült, 1673-ban renoválták és újra szentelték.

Kiskőszeg

45.85135, 18.8508

A falu a bellyei uradalomhoz tartozott, a katolikus hívek előtte Vörösmarthoz tartoztak. A templom 1758-ban épült, 1807-ben restaurálták. Az Úr Szent Testének társulata működött.

Kisláng

46.9605, 18.3823

Kismarton

47.84519, 16.52494

A település 1649-ben lett szabad királyi város. A plébánia temp. a 15. sz.-ban épült, Szent Fülöp és Jakab tiszteletére szentelték fel. Az ősi temp. 1589-ben a várossal együtt leégett.

Kisszékely

46.6794, 18.54079

Az 1729-es vizitáláskor a simontornyai ferencesek pasztorálták, templom a falun kívül a hegyen volt. 1789-ig Pincehely és Simontornya filiája, 1823-ban épült új templom.

Kisvaszar

46.27424, 18.21484

1789-ig Vásárosdombó filiája. A török hódoltság alatt is magyarok lakta hely. A templom 1790-ben épült.

Kocs

47.60464, 18.21034

A 18. sz. elején zömmel ev. község, a kat. lakosságot -filiaként Igmándról látták el. A tem.-ot a ref. lakosság vette birtokába, 1747-ben kapták vissza a kat.-ok, és új ref. temp. épült.

Kocsola

46.52969, 18.1762

1789-ig Szakcs filiája, szabad rendelkezésű plébánia, a templom 1783-ban épült, a közösség építette és adta a berendezést. Szeplőtelen Fogantatás szobor.

Komárom

47.74674, 18.11307

1924-ben alapított plébánia az I. világháború után kiépült Dél-Komárom (korábban Újszőny, majd Komárom-Újváros) számára. Az önálló anyakönyvvezetés már 1922-ben elindult.

Komáromfüss

47.76857, 17.76898

A főapátság egyházi nemeseinek középkori eredetű plébániája. Anyakönyveit 1788 óta vezetik.

Kóny

47.6274, 17.35764

Ősi plébánia. A tem.-ot 1695-ben állították helyre, 1723-ban új épült, 1755-ben torony. Szűz Mária kápolna, Gyümölcsoltó Boldogasszony, Nepomuki Szent János, Szentháromság szobor.

Kópháza

47.63859, 16.64189

Ősi plébánia, majd a 16. sz. végétől ev. lakosság; a kat. kisebbséget Balf plébánosa látta el. A 17. sz. közepén újra önállósult, de csak 1697-től voltak újra filiái. A plébánia tem.-ot a 17. sz.

Koppányszántó

46.59377, 18.11075

A hódoltság alatt lakói elmenekültek, az 1729-es vizitáció szerint Nagykónyi filiája volt. 1789-ig Bedeg filiája. A templom 1753-ban épült. Szent Szalvator fa szobor.

Koroncó

47.60295, 17.52113

Ősi plébánia, 1395-ben Szent István vértanú tiszteletére temp. A 17. sz. végén elpusztult falu, a határban temp. rom. Egykor Gyarmat filiája volt.

Koska

45.54766, 18.27992

A plébánia a XIX. század közepére elkerült a püspökségtől. A templomot romokból építették újjá részben fából. Plébánia-alapítás előtt Valpó filiája.

Köblény

46.29406, 18.30266

A török idők alatt a lakosság kicserélődött. A XVII. században rácok, késöbb németek lakták. Ősi templom és várfal maradványok. A temetőben romtemplom. A templom 1799-ben épült. 1799-ig Szalatnak filiája.

Köpcsény

48.0934, 17.06491

Ősi plébánia, a 17. sz. közepén ev. többség. Körtvélyes filián Mindenszentek temp. A köpcsényi tem.-nak két titulusa volt. A régi épületet 1548-ban, majd 1668-ban, az újabb 1736-ban épült.

Környe

47.5473, 18.33154

Római kori település, a 13-14. sz.-ban kat. temp. A plébánia megszervezésekor filia volt Gesztes, Kecskéd, Mindszent, Oroszlány, Zsömle.

Kőszárhegy

47.09085, 18.34192

Kőszeg

47.38945, 16.54046

A 13. sz.-ban már működött a plébánia. A Szent Jakab temp. 1407-ben épült, a 16. sz.-ban azonban a protestánsok vették át. 1620-ban a növekvő számú magyar ev. részére emelték a Szent Imre tem.-ot.

Kővágószőlős

46.08332, 18.12832

Az ősi templomot 1512-ben kéttornyú templomnak építették, az újabbat 1763-ban. Folyamatosan lakott hely, mindig magyarok éltek.

Köveskút

47.29567, 16.69439

Középpulya

47.49489, 16.51759

A plébánia a 17. sz. közepén már működött. Ekkor változott meg a temp. titulusa, bár a búcsút már korábban is Simon és Juda napján tartották.

Kunsziget

47.74012, 17.51777

Öttevény filiája volt, a plébániát II. József egyházpolitikai reformjai során szervezték. A 17. sz. végén emelt tem.-ot 1844-ben építették újjá. Páduai Szent Antal kápolna, Nepomuki Szent János szobor.

Kurd

46.44706, 18.31608

1789 előtt Gyulajovánca (ma: Gyulaj) filiája. A templom 1765-ben épült. Csibrák filián ősi templom Szent Anna tiszteletére, 1828-ban restaurálták.

Küke

45.0705, 19.3374

Lajtafalu

48.04606, 16.9426

A plébánia a polgári forradalom után alakult, a kat. közösség a korábbiakban Újfalu filiája volt. Magánkápolna a kastélyban. Mária, Flórián, Szentháromság szobrok.

Lajtakáta

48.01587, 16.98321

A temp. a 17. sz. közepén épült, 1771-ben renoválták. Szent Anna kápolna, zsinagóga.

Lajtakörtvélyes

48.04897, 17.03421

Köpcsény filiája volt. A 17. sz. közepén ev. többség. 1680-ban önállónak írták össze. A kat. tem.-ot 1743-ban építették át. Szűz Mária kápolna.

Lajtapordány

47.93663, 16.47784

A 17. sz.-ban a régi temp. Titulusa Szent István vértanú volt, ez a falun kívül állt. A faluban Mária Magdolna kápolna, mely plébánia temp. lett. A 17-18. sz.-ban temetőkápolna, a 19.

Lajtaszék

47.90479, 16.5476

A plébániát 1610-ben a kegyúr alapította, aki tem.-ot is épített. Az adminisztrálásra szervita szerzeteseket hozott. A temp. és a kolostor 1683-ban, Bécs ostromakor megsérült.

Lajtaszentgyörgy

47.85566, 16.55274

Ősi plébánia és tem., melynek tornyát 1780-ban emelték. 1713-tól Xavéri Szent Ferenc kápolna pestis után a temetőben.

Lajtaszentmiklós

47.79486, 16.29887

Pecsenyéd filiája volt. A plébániát a török kiűzése után szervezték meg. A temp. 1669-ben épült, többször renoválták. Nepomuki Szent János kápolna, Szentháromság, Szent József, Páduai Szent Antal szobor.

Lajtaújfalu

47.86865, 16.37611

Szarvaskő filiája volt. A zsinagógából átépített Szent Mihály temp. már a 17. sz. közepén állt. A 19. sz.-ban Szent Kereszt kápolna. 1696-ban már adminisztrátor.

Lakócsa

45.89479, 17.69308

A templom kezdetben fából volt, 1747-ban épült kőből, 1805-ben teljesen felújították.

Lánycsók

46.00592, 18.62097

A templomot 1769-1773 között építették, 1808-ban restaurálták. A falu a török idők alatt elpusztult, a XVII. század végén rácok lakták, a XVIII.

Lánzsér

47.55827, 16.33141

Császárfalu majd Derecske filiája volt. 1788-tól helyi káplánság, 1805-től teljes jogú plébánia. 1701-ben a kegyúr kamalduliakat telepített be, a rend II. József koráig működött. A plébánia temp.

Lapáncsa

45.82049, 18.502

Plébánia-alapítás előtt Márok filiája.

Laskafalu

45.68617, 18.6673

1789-ig Dárda filiája, 1749-ben épült fatemplom, Nepomuki Szent János szobor. Karancs filián kápolna Szent Donát püspök mártír és Szent Márton tiszteletére.

Lázi

47.46515, 17.83769

Régi plébánia, plébánosa 1362-ből ismert. 1727 körül megújították, anyakönyveit is ettől az évtől vezetik

Lébény

47.73741, 17.3878

Ősi plébánia, a 16. sz. végétől ev. lakosság, ők kapták meg a tem.-ot. 1663-ban elűzték a prédikátort, és az ősi temp. 1674-re újjáépült. A településen 1208-ban bencés kolostort alapítottak, és a 13. sz.

Léka

47.40657, 16.41913

Ősi, középkori plébánia, fontos várkastély. Szent László temp. már 1304-ben állt. A 16–17. sz.-ban a többségben levő ev. lakosság vette birtokba.

Lengyel

46.37539, 18.36589

1768-ig Závod filiája, a templom 1723-ban fából, 1769-ben kőből épült. Szent Flórián szobor. Szárazd filián Loyolai Szent Ignác tiszteletére templom, Mekényesen református oratórium.

Levél

47.89485, 17.19742

A plébánia megszervezése előtt Hegyeshalom filiája volt. Az ősi tem.-ot a 17. sz.-ban az ev. lakosság használta, majd 1673-ban került vissza újra a kat. hívekhez. Ekkor új ev. temp. épült.

Ligvánd

47.51653, 16.56801

A település a plébánia megszervezése előtt Gyirót filiája volt. A temp. 1647-ben már állt, 1797-ben renoválták. 1674-ben a vizitátorok önálló plébániának jelölték, azonban csak 1816-ban vált teljes jogúvá.

Lippó

45.86202, 18.56945

Plébánia-alapítás előtt Márok filiája.

Locsmánd

47.45697, 16.63953

A 17. sz. közepén ev. település, a protestáns lakosság nem is engedte meg az egyházlátogatást. 1674-ben működő plébánia, felújított tem.-mal. A plébános ágostonrendi szerzetes. A 18. sz.

Lók

47.57494, 16.50463

A 17. sz.-ban is kat. község, több filiával. Kápolna a temetőben (T: Szent István, majd Szent Sír).

Lorettom

47.91439, 16.51616

A mezővárosban az 1600-as évek elején az akkori kegyúr kápolnát építtetett, és abba kegyszobrot hozatott. A szolgálatot szervita szerzetesek látták el.

Lovasberény

47.30689, 18.54968

A plébánia már 1488-ban működött. A török korban ref. lakosság költözött a településre, majd 1710-től visszajöttek a kat.-ok is.

Lovászhetény

46.15738, 18.47295

1775-ig Pécsvárad, utána 1814-ig Erdősmecske filiája, a templom 1754-ben épült, 1827-ben a tornyot restaurálták.

Lövő

47.5033, 16.78581

Ősi plébánia, mely a 17. sz. közepén is működött. A környékén ev. települések voltak. Ezek közül Nemeskért és Újkért (korábbi filiáival) ide sorolták. Nemeskéren Szent László, Újkéren Szent Katalin tem.-ok.

Mágocs

46.35153, 18.22889

A török idők alatt a magyar lakosok elmenekültek, helyettük délszlávok jöttek, akik a Rákóczi-szabadságharc alatt elmentek. Németek és magyarok jöttek több hullámban a faluba.

Magyaralmás

47.2956, 18.32381

A gesztesi vár tartozéka és a 18. sz. első felében Isztimér filiája volt. A tem. a török korban is állt, 1725-ben ref. lett, 1760-tól újra kat., harangláb. 1787-től -más titulussal- új tem. épült. Ref. tem.

Magyarhertelend

46.18984, 18.14889

Koller József leírása szerint már az 1300-as években plébánia, templomos hely. A török háborúk alatt éltek magyarok, a XVII. század végére puszta lett. XVIII.

Magyarkeresztúr

47.52184, 17.16535

Ősi plébánia. A 17. sz. végén protestáns lakosság. Tótkeresztúron és Németiben ev. kántor, ők látták el Zsebeháza és Potyond lakosságát is.

Magyarkeszi

46.74833, 18.22503

Ősi templomos hely, a török idők alatt a templom romos lett, a lakói elmenekültek. A XVIII.

Magyarkimle

47.82741, 17.36954

Horvátkimle filiája volt. A 17. sz.-ban protestáns többség. A plébániát -önálló káplánságként- II. József korában szervezték meg, 1806-ban lett teljes jogú.

Magyaróvár

47.87706, 17.27122

A település már a középkorban vásártartási jogot kapott. Ősi plébánia és temp. A 16. sz.-ban a környék vezető plébániája. 1683-ban a török feldúlta. A 17. sz.-ban protestáns többség.

Magyarszék

46.19836, 18.19881

Ősi templomos hely. A hódoltság alatt is magyarok éltek. A XIX. század elején jöttek német telepesek. A templomot a XVIII. század elején restaurálták, 1758-ban újat építettek a régi romjain, új titulussal.

Majs

45.90942, 18.60351

A török háborúk alatt és után 1740-ig többször cserélődött a lakosság, különösen a rác népesség. 1789-ig Nagynyárád filiája. Templom 1752-ben épült, Szentháromság szobor. Görög nem egyesült templom.

Malomháza

47.52611, 16.64528

Füles filiája volt. A temp. 1731-ben épült, 1856-ban renoválták. Szeplőtelen fogantatás kápolna, Szent Család, Szűz Mária szobor.

Mánfa

46.16095, 18.23974

Plébánia-alapítás előtt Magyarszék filiája. A falun kívül álló középkori templomot 1742-ben Vasányi István remete gyűjtéséből restaurálták és Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték.

Mannersdorf

47.97033, 16.6013

A mezőváros a Bruck és Kismarton közt vezető út mellett épült. Hovatartozása -a szomszédos Auhoz, Hoffhoz, Samorjához hasonlóan- a 16. sz.-tól bizonytalan volt. A 18. sz. elején Ausztriához került.

Mány

47.5288, 18.65397

Bicske filiája volt, a 18. sz.-ban többségben ref. lakosság, már 1739-ben gyülekezet tem. Ősi Batthyány birtok, 1849-ben elkobozták. Később visszakapta a család és eladta.A tem.

Márcfalva

47.71867, 16.41632

Ősi plébánia, a temp. már 1077 -ben állt, a hagyomány szerint Villibald püspök építette. Szikrán a 17. sz. közepén Szentháromság temp. Nádasdon kat. horvát és német ev. lakosság.

Máriagyűd

45.87839, 18.27305

A templomot 1148-ban II. Géza alapította, már a kezdetektől búcsújáró helye a környéknek. A török háborúk alatt a törökök használták, 1689-ben került vissza a katolikusokhoz. A kegyszobrot a XVIII.

Máriakálnok

47.85903, 17.32208

Ősi plébánia. A 16-17. sz.-ban ev. lakosság. A régi Szentlélek tem.-ot is ők vették át. A kat. lakosság Óvár majd Moson filiája volt. A Szentháromság temp. 1674-ben épült.

Máriakéménd

46.02803, 18.46406

A török idők alatt elnéptelenedett, a XVIII. század elején németek és horvátok települtek a faluba. 1744 előtt Versend filiája.

Mariánc

45.6671, 18.29245

Ősi templomos hely, az 1810-es vizitáció szerint II. Béla alapította. A török idők alatt valószínűleg világi célokra használták a templomot, a háborúk után újjáépítették és szentelték.

Markotabödöge

47.68463, 17.30784

Fehértó filiája volt, a plébániát II. József idejében szervezték meg. Markotán kívül ide kerültek a 17. sz. végén még önálló, de ev. lakosságú települések is. A temp. 1752-ben épült, 1869-ben renoválták.

Márok

45.87416, 18.50796

A hódoltsági idő alatt a magyar lakosság elmenekült, helyettük rác jövevények lakták a XVIII. század közepéig. Német telepítések.

Marót

45.0095, 19.21556

A plébánia csak ekkor fordul elő, néhány más szlavóniai plébániával együtt elkerült a pécsi egyházmegyétől. Ferences adminisztráció.

Martonvásár

47.31604, 18.78563

Tárnok filiája volt, a híveket azonban már az 1770-es években a ferencesek látták el. A tem.

Mecsekjánosi

46.21156, 18.24224

1786-ig Magyarszék filiája. A templom hosszú ideig romos volt, 1801-1810 között épült új. Komló filián romtemplom Szent István király, Szopok filián romos templom Sarlós Boldogasszony tiszteletére.

Mecseknádasd

46.22586, 18.46544

Ősi templomos hely, templomos lovagok monostora volt itt. A XIII. században a temetőkápolna helyén is templom állt. Építési idejére nincs adat, de az 1729-es vizitáláskor már restaurált.

Mecsér

47.79731, 17.4772

A 17. sz. közepén nem affiliált, protestáns község volt. A tem.-ot 1673-ig az ev. lakosság használta. A kat. lakosság a plébánia megszervezéséig Lébény filiáját képezte. A temp.

Mezőfalva

46.93214, 18.77907

A puszta lakosait a ciszterciek a bakonyi falvakból telepítették át, 1811-től kapott új nevet. A tem. a plébánia megalapításakor épült, 1810-ben földrengés rázta meg, 1857-ben, 1863-ban renoválták.

Mezőörs

47.57015, 17.88311

Ősi plébánia, 1698-ban ref. többség és prédikátor. 1789-1791 közt új temp. épült. Banán Szentháromság tem., 1748-ban a ref. hívek birtokában. Mindszenten 1730 k.

Mihályi

47.51451, 17.0959

Ősi plébánia, a 17. sz. végén romos Szent Mihály temp. A lakosságot a vadosfai prédikátor látta el, és az ev.-ok birtokolták a hajdani Szentháromság tem.-ot. Kisfaludon szintén ev.

Miklóshalma

47.94109, 17.06797

Hegyeshalom, majd Zurány filiája volt. A temp. 1572-ben épült. A lakosság még a 19. sz.-ban is zömmel ev. vallású. Kápolna a földesúr által 1771-ben alapított kórházban (T: Szent István vértanú).

Mindszentgodisa

46.2236, 18.05873

A hódoltság alatt is magyarok lakta hely, a XVIII. század 2. felében németek települtek be. Az ősi templomnak kriptája is volt, mert az 1742-es vizitálás leírja, hogy a templomból a csontokat kidobálták.

Miszla

46.63211, 18.4858

1820-ig Pincehely filiája. Szabad rendelkezésű plébánia. A templomot 1754-ben építették, 1803-ban restaurálták, Szentháromság és Szent Flórián szobrok.

Mocsa

47.6723, 18.1815

A plébánia és temp. Szent István-i alapítású. A régi temp. 1758-ban, majd 1851-ben épült újjá. Billeg és Grébics Tatához került. Billegen Nagyboldogasszony, Tömördön Szent István, Csémen Szent Anna kápolna.

Mohács-Belváros

45.99331, 18.69275

A városnak több temploma és plébániája volt. Ez a plébánia az 1729-es vizitáláskor csak Szent Kereszt néven szerepelt.

Mohács-Külváros

45.99477, 18.68097

A városon kívül lévő templomot 1743-ban építették, 1761-ben egyes részeit restaurálták, 1781-ben tornyot építettek rá. Szent Rókus tiszteletére kápolna 1740-ben. Hétfájdalmú Szűz kápolna.

Mór

47.37313, 18.20781

A plébániát a kapucinusok szervezték újjá, akik 1694-1696-ban tem.ot és kolostort építettek, a Szent Kereszt feltalálása tiszteletére. 1719-től -magyar tem.-ként ez a plébánia tem. A Szentháromság tem.

Mórichida

47.51192, 17.40385

Ősi plébánia, a temp. már 1251-ben állt. Premontrei szerzetesek, akiknek a Rábától elsodort kolostorát 1553-ban újjáépítették.

Moson

47.85488, 17.27793

A településen a középkortól fontos vár. Az ősi temp. 1757-ben épült újjá. A 17. sz. közepén Kálnokkal együtt Óvár filiája volt. Kálnokon a régi, Szentlélek temp. az ev.

Mosonbánfalva

47.74373, 16.83006

Illmicz filiája volt. A temp. 1797-ben épült újjá. Előző titulusa Szűz Mária. Szent Anna, Rozália és kastély-kápolna.

Mosonszentandrás

47.78332, 16.93728

A 17. sz. végén ev. lakosság, a kat. híveket ferencesek látták el. A temp. 1724-ben épült. A 18.

Mosonszentjános

47.78434, 17.13299

Ősi, középkori plébánia, a 16-17. sz.-ban protestáns község. 1650-ben ev. temp. épült. A filiákon is zömmel ev. lakosság. Pusztasomorján 1659-ben nem is engedték meg a vizitációt, bár volt a faluban temp.

Mosonszentmiklós

47.72763, 17.42706

Lébény filiája volt. Az ősi tem.-ot a 17. sz.-ban a protestáns lakosság használta. Az új 1770-1775-ben épült, 1856-ban bővítették.

Mosonszentpéter

47.78897, 17.14425

Szentjános filiája volt. A temp. 1678-ban épült, többször renoválták. Nagyboldogasszony kápolna a ha tárban. Szűz Mária és Szent Rókus szobrok. (Az 1713. évi vizitációban önállóan szerepel.)

Mosonszolnok

47.85294, 17.17475

Ősi plébánia, melynek középkori tem.-át a hagyomány szerint Szent Erzsébet emeltette. A plébánia újjászervezése előtt Óvár filiája volt, Szentháromság, Szent András és egyéb szobrok.

Mosontarcsa

47.77457, 17.03383

Szentjános, majd Tétény filiája volt. A temp. 1653-ban épült, majd 1747-ben újat emeltek. A kápolna formájú épületet 1831-ben és 1854-ben bővítették.

Mosontétény

47.7515, 17.01

Ősi plébánia. A 17. sz.-ban ev. többségű lakosság, a tem.-ban számukra tartanak istentiszteletet. A visszakerült tem.-ot más titulussal szentelték újjá.

Mosonújfalu

48.01706, 16.92859

Ősi plébánia. A temp. 1592 k. épült. A 17. sz. közepén is kat. lakosság, a filián Szent Márk temp. A 19. sz.-ban Újfaluban Nepomuki Szent János, Szent Flórián szobor.

Mozsgó

46.11505, 17.84912

A falu a török idők alatt elnéptelenedett, a XVIII. század 2. felében magyar és horvát telepesek jöttek.

Mözs

46.407, 18.75614

1806 előtt Tolna filiája. A templom 1821-ben épült.

Mucsi

46.42683, 18.38833

Hőgyész, majd Závod filiája volt. A török háborúk után jelentős német telepítés. 1729-ben Hőgyész filiájaként, de önállóan vizitálták. Az ősi templomot akkor restaurálták. 1781-ben újat építettek.

Nadap

47.25778, 18.61727

A néptelenné vált faluba a 18. sz. elején német telepesek költöztek. Lovasberény filiája volt. A tem. 1740-ben épült, 1796-ban renoválták. Sukorón zömmel ref. lakosság, oratórium, kat. tem.

Nagybarátfalu

47.60503, 17.65055

A plébánia már a középkorban működött. 1698-ban romos tem., épülő plébánia ház. 1735-tól Nyúl filiája. Az új temp. 1792-ben épült, 1864-ben renoválták.

Nagybodolya

45.8154, 18.72801

Lelkészség-alapítás előtt Baranyabán filiája. 1943-tól lelkészség.

Nagycenk

47.60202, 16.69768

Ősi plébánia, 1651-ben és 1659-ben ev. község prédikátorral. Ők használták a tem.-ot. 1651-ben meg sem engedték a vizitációt. 1663-ra a lakosság megtért és a plébánia újra működött.

Nagyhöflány

47.83429, 16.48157

Ősi plébánia és tem., mely már Szent István korában állt. Ekkor Radegunda királyné tiszteletére kápolnát is emeltek. A plébánia tem.-ot 1669-ben átépítették és újra szentelték. A 19.

Nagyhörcsök

46.9041, 18.518

Nagyigmánd

47.63476, 18.07597

Középkori tem., a 18. sz. elején Igmándon és a környező településeken ref. lakosság, prédikátorok. Bábolnán a 18. sz. közepén Nepomuki Szent János, Kisigmándon 1824-től Szent Kereszt felmagasztalása kápolna.

Nagykarácsony

46.8664, 18.7746

Nagykónyi

46.59354, 18.19925

A „pogányoktól” visszavett templomnak 30 híve volt a XVII. század végén, 1729-ben már 350 volt a lakosok száma, ebből 100 a gyónóképes, mutatja be a fejlődést az 1729-es vizsitáció.

Nagykovácsi

47.57603, 18.87873

A falu német lakosokkal a 17. sz. végétől települt újjá. A tem. 1743-1746-ban épült, 1813-ban más titulust kapott, majd 1821-től újat emeltek. A régi tem. kápolna lett.

Nagylók

46.9673, 18.634

Nagylózs

47.56543, 16.77157

Ősi plébánia, a 17. sz. közepén két tem.: a faluban Sarlós Boldogasszony, a falun kívül Szent István király tiszteletére. Utóbbi a protestánsok kezén. 1663-ban a plébánia temp. titulusa Szent Lőrinc.

Nagymányok

46.28452, 18.45978

Templom már az 1729-es vizitáláskor állt. (Lásd: Mecseknádasd vizitációját.) 1741-ben restaurálták, az újabb templom 1783-ban épült. Nepomuki Szent János szobor, Szent Flórián és meg nem nevezett kápolna.

Nagymarton

47.73617, 16.4018

Ősi plébánia, melyet 1499-ben szerveztek újjá. A temp. 1404-ben épült. Fraknón a 17. sz. közepén zömmel ev. lakosság, ősi Nagyboldogasszony temp. Neustift település közigazgatásilag ide tartozott.

Nagynyárád

45.94485, 18.58182

Középkori magyar falu, a török hódoltság végére elnéptelenedett, lakói később rácok, majd németek és magyarok.

Nagytétény

47.39293, 18.98463

A tem. 1754-ben épült, 1854-ben renoválták. 1734-től szerzetesek látták el a lakosságot, majd a plébánia adminisztratúraként működött.

Nagytétény-Baross Gábor telep

Nagyvejke

46.37898, 18.44704

Plébánia-alapítás előtt Závod filiája.

Nagyvenyim

46.9573, 18.84545

Nak

46.48312, 18.051

1772-ig Szakcs filiája, a templom 1758-ban épült, 1801-ben restaurálták. Várong filián 1775-ben Nepomuki Szent János tiszteletére templom, Lápafőn református oratórium, Nosztány pusztán ősi templomrom.

Nemesládony

47.39951, 16.87836

Ősi plébánia, a 17. sz. közepén ev. lakosság, mely átvette a kat. tem.-ot. Hasonló volt a helyzet Geresden és Pórládonyban is. A kat. egyház a 18. sz. második harmadában erősödött meg.

Nemesvölgy

48.09869, 16.99002

A 17. sz.-ban ev. többség, a temp. csak 1740 körül került vissza a kat. lakossághoz. Előtte fa kápolnában voltak a misék. Filiaként Köpcsényhez tartozott. A tem.-ot 1780-ban, majd 1834-ben renoválták.

Németi

45.9501, 18.24602

A török háborúk alatt magyar népessége elpusztult, a XVII. század végétől több hullámban délszláv népek jöttek, elsősorban horvátok, majd bosnyákok.

Németjárfalu

48.01068, 17.10509

A 16. sz. végétől ev. lakosság, akik átvették az ősi tem.-ot. A kat. lakosság Rajka filiáját képezte. Az új kat. temp. a 18. sz. elején épült fel. Mater Dolorosa szobor, fallal körülvéve.

Németkér

46.71611, 18.76186

1818-ig Földvár filiája. 1818-ban épült a templom.

Neszmély

47.73443, 18.35156

Az 1771. évi névtárban a plébániák között sorolták fel.

Nezsider

47.94914, 16.84446

Ősi plébánia, a temp. 1464-ben épült. A 17. sz. közepén kat. többség, de ev. lakosok is éltek a mezővárosban. 1686-1689-ben pálosok telepedtek be, akik II.

Nyalka

47.54551, 17.80678

Ősi plébánia, a 17. sz. végén romos, régi tem., harangláb. Ref. lakosság, prédikátorral, az istentiszteleteket sövény imaházban tartották. A plébánia 1817 körül lett megújítva.

Nyúl

47.59019, 17.68905

A település Nagy-, Kis-és Káptalannyúl összeolvadásából jött létre. Ősi plébánia. A 17. sz. végén épült a tem., harangláb. A szőlőhegyen Szent Donát kápolna, Szentháromság és Szűz Mária szobor.

Nyulas

47.96179, 16.79193

Ősi plébánia. A Rákóczi-szabadságharc alatt harcok. A regi tem.-ot Mária Terézia idejében, 1757-ben építették újjá. Szent Kereszt kápolna, Immaculata szobor.

Ójankovác

45.26009, 18.90959

A plébánia elkerült az egyházmegyétől. A temploma régi fából készült volt a temetőben, anyakönyvei léteztek régebbiek is, de a valkóvári konventnél őrizték.

Oka

47.83105, 16.66331

Ősi plébánia, Simon és Juda temp. Ruszt korábban Feketeváros, majd Szentmargit filiája volt. Ruszton ev. lakosság, ők kapták meg a Szentháromság tem.-ot. Kat. kápolna. 1682-ben az okai temp. tornya leégett.

Olasz

46.00847, 18.41711

A hódoltság alatt magyar lakói elmenekültek. Később rácok és németek felváltva éltek. A XVIII. század közepén templom nincs, egy fa magánházban tartották az istentiszteleteket. Temploma 1772-ben épült.

Oroszvár

48.05516, 17.14859

Ősi plébánia, a régi temp. helyett 1668-ban építettek újat. 1758-ban leégett, majd restaurálták. Csún fi.lián Szent Mihály temp.

Osli

47.63508, 17.07692

A temp. már 1390-ben állt, az új tem.-ot 1644-ben építették, 1691-1692-ben felújították. 1760-ban torony épült. Kapuvár filiája volt. Szent Vendel és Őrangyalok kápolna.

Oszlop

47.83386, 16.62123

Ősi plébánia és Gyümölcsoltó Boldogasszony temp. 1663-ban Szentháromság és Nagyboldogasszony kápolnák. A temp. titulusa megváltozott, bár korábban is több Mária ünnepet megültek. A 19.

Ozora

46.75303, 18.4001

Ősi templomos hely, ferencesek kolostora állt itt a török háborúk előtt. A várban Szent Margit kápolna kriptával.

Őcsény

46.31388, 18.75829

Lelkészség-alapítás előtt Szekszárd(-Belváros) filiája, 1932-től lelkészség.

Öttevény

47.72505, 17.49022

Ősi plébánia, a 17. sz. végén az anyaegyházban és a filiákon sok ev. lakos.

Pákozd

47.21725, 18.54069

A plébánia már a 14. sz.-ban működött. A 13. sz.-ban épült tem.-ot 1769-ben, majd 1863-ban renoválták, ősi torony. Pázmánd, majd Pátka filiája volt, a kat. lakosságot a ferencesek látták el. Ref.

Paks

46.62701, 18.86557

Ősi templomos hely, ferences kolostor. A templomot 1722-ben építették újjá kőből. Az 1755-ös vizitáció új templom építéséről ír, az 1749-től épült templomnak Nepomuki Szent János titulust említ.

Pálfa

46.71748, 18.61353

Előzőleg Simontornya filiája, a templom 1789-ben épült, református és evangélikus oratóriumok.

Páli

47.47635, 17.17154

Ősi plébánia, 1642-ben épült a tem., 1659-ben Pápóc is filia volt. A temp. az 1683. évi harcokban tönkrement, 1693-ban építették újjá. Harangláb, majd torony.

Palotabozsok

46.12671, 18.64099

A török hódoltság alatt elnéptelenedett. A településen egykor vár és templom is állt, romjait az új templom építéséhez használták fel. A XVII.

Pándorfalu

48.00006, 16.86

A plébánia már a 16. sz. közepén működött, az ősi tem.-ot 1718-ban építették újjá. A 19. sz.-ban kápolna (T: Fábián, Sebestyén, Rókus és Rozália). Szentháromság szobrok.

Pannonhalma

47.55297, 17.7606

Exempt plébánia, a vizitáció nem is volt lehetséges. 1735-ben Csanak, Kajár, Tényő már filia, Kispéc Győrszemeréhez került. A ravazdi úton és a csanaki határban 1798-ban romos tem.-ok.

Pannonhalma

47.55033, 17.75458

A 19.században a főmonostor Szent Márton temploma a plébániatemplom. A község temploma 1338-ban már megvolt, 1734-ben építették újjá, 1880-ban bővítették.

Pári

46.58023, 18.25731

1789-ig Nagykónyi filiája. A templomot 1763-ban építették.

Pátfalva

47.85747, 16.83237

Ősi plébánia, melyet a ciszterek adminisztráltak. A temp. 1791-ben épült újjá, 1861-ben restaurálták.

Pátka

47.2745, 18.49123

A tem. a plébánia szervezésének évében újjáépült, haranglábbal. 1810-ben földrengés rongálta meg, így 1818-ra újat emeltek. Nepomuki Szent János szobor, ref. tem. Pákozdon zömmel ref. lakosság, tem. Kat.

Páty

47.51888, 18.83083

Pázmánd

47.28963, 18.65176

A helység tem.-a 1719-ben épült, 1782-ben, 1830-ban renoválták. Szent Rozália kápona, Mária oszlop, jezsuita rendház. A filiákon zömmel ref. lakosság, a falvakban tem.-ok. Kat.

Pázmándfalu

47.57095, 17.78174

Ősi plébánia. A 17. sz. végén ref. többség. Fa imaház, prédikátor. A temető közepén elpusztult Szent Imre temp. Pér szintén ref. többségű község, II. József koráig filia. Itt 1735-ben épült a temp.

Pécs-Bányatelep

46.11604, 18.24388

1861-ben alapították a plébániát, amelynek neve latinul: Quinque-Ecclesiae Parochia in Colonia montana (ad S. Florianum)

Pécs-Belváros

46.07705, 18.22766

A templom a török háborúk előtt is létezett, a hódoltság idején egy részét mecsetnek használták. Az 1753-as halotti anyakönyvben lévő bejegyzés szerint a templom Szent Bertalan tiszteletére volt.

Pécs-Gyárváros

46.08313, 18.26331

1927-ben alapították a plébániát.

Pécs-Rácváros

46.06714, 18.18399

1781-ig a székesegyházi plébániához tartozott a filiákkal együtt. A templom 1756-ban épült. A Szent Jakab hegyen volt az első pálos templom, II. András alapította.

Pécs-Székesegyház

46.07859, 18.2233

Pécs plébániái közül a székesegyházi plébánia a legősibb, az első templom, a XI. századra tehető. A századok során többszöri átépítés, a török hódoltság idején jelentős pusztulás, majd a XVIII.

Pécs-Szent Ágoston

46.07946, 18.23522

Az ágostonrendiek ősi temploma. A hódoltság alatt mecset. Idetartozott még a Mindenszentek tiszteletére szentelt templom, a török idők alatt is megvolt.

Pécs-Szent Ferenc

46.07507, 18.22213

Ősi templom, mindig a ferenceseké volt. A hódoltság alatt mecset. 1686-ban került vissza a katolikusokhoz. 1720-ban restaurálták. Nepomuki Szent János, Xavéri Szent Ferenc, Szent Donát kápolnák.

Pecsenyéd

47.8064, 16.37074

Ősi plébánia, a temp. 1641-ben már állt, a filiáival együtt jó állapotban volt. 1651-1663 közt ide tartozott Lajtaszentmiklós is, ahol még nem volt misézőhely. A pecsenyédi temp. 1728-ban épült át. A 19.

Pécsvárad

46.16088, 18.41258

Ősi bencés rendház, 1000 körül alapították, a török háborúk alatt elpusztult a Szent Adalbertről nevezett templommal együtt. Helyén Mindenszentek tiszteletére kápolna épült 1815-ben.

Pellérd

46.0398, 18.15399

Plébánia már a XIV. században is, a hódoltság idején elpusztult a templommal együtt. Az új templom 1700-ban épült, 1837-ben tornyot tettek rá.

Pélmonostor

45.77492, 18.61018

Plébánia-alapítás előtt Baranyavár filiája.

Pér

47.61257, 17.79679

A plébánia II. József idejében alakult, korábban Pázmánd filiája volt. A temp. 1735-ben épült, tornya 1762-ben. A filiákon kápolnák:Söptéren Szent Adalbert, Táplányban Havas Boldogasszony tiszteletére.

Perbál

47.59126, 18.76353

A plébánia már a 14. sz.-ban is működött, majd a 18. sz. első felében Zsámbék filiája volt. A tem. kápolna kibővítésével 1779-ben épült, 1862-ben renoválták.

Peresznye

47.42143, 16.65141

Ősi plébánia, 1647-ben épülő temp. A filiák közül Bleigraben egykor önálló plébánia, Horvát-és Németzsidány filiákkal. A 16. sz.-tól azonban ev. lakosság élt e településeken.

Pereszteg

47.59546, 16.72894

Ősi plébánia, a temp. a 17. sz. közepén már állt, de a lakosság zömében ev. volt. Szécsény korábban Kópházához tartozott, az anyaegyháztól való távolság miatt sorolták át. 1659-ben ide tartozott Pinnye is.

Perkáta

47.0488, 18.79048

A 18. sz. elején újjászervezett plébánián a híveket kezdetben a bosnyák ferencesek, majd részben illir világi papok látták el. A településen a 18. sz. végéig jezsuiták is éltek, ők voltak a kegyurak is.

Pesthidegkút

47.56623, 18.96074

Az 1720-as évek elején Solymár filiája volt. A tem. 1720-1724-ben épült, 1736-ban, 1752-ban építették át. Kő harangláb.

Petárda

45.75546, 18.47018

Plébánia-alapítás előtt Beremend filiája.

Petőháza

47.59927, 16.89826

1943-tól önálló anyakönyvet vezető lelkészség.

Petróc

45.6164, 18.53668

A plébániát a ferencesek pasztorálták. Ősi templom, 1754-ben építették újjá kő alapon fából.

Pilisborosjenő

47.60855, 18.99272

A falu tem.-a eredetileg a klarisszáké volt. Ezt 1755-ben, majd 1809-ben kibővítették. 1831-ben, a pestis után fogadalmi kápolna épült. A filiákon zömmel g.k. lakosság, tem.-ok. Mind a négy faluban van kat.

Piliscsaba

47.63161, 18.82602

Az 1710-es években megszervezett plébániát 1726-ig a ferencesek látták el. A tem. a klarisszák kápolnájából épült át, 1748-1749-ben, 1781-ben renoválták. Nepomuki Szent János szobor, 1834-től kápolna.

Piliscsaba-Klotildliget

47.6386, 18.8345

Pilisszántó

47.66989, 18.88725

A középkorban pálos kolostor. A 18. sz. elején szlovákokkal újratelepülő község Piliscsaba filiája volt. A tem.-ot 1761-ben szentelték fel. 1811-től kápolna. 1865-ben tűzvész pusztított.

Pilisszentiván

47.60987, 18.89713

Pilisszentkereszt

47.69002, 18.89866

A településen IV. Béla óta pálosok éltek. A 18. sz. elején puszta, majd szlovákokkal és németekkel települt be. Piliscsaba, majd Pilisszántó filiája volt. 1757-ben kápolna, majd 1803-ig tem. épült.

Pilisszentlászló

47.72679, 18.98447

A pálosok már a 13. sz.-ban a községben kolostort alapítottak. A 18. sz. folyamán -1791-iga-ők vezették a plébániát, és emelték 1766-ban -fa toronnyal a tem.-ot. Ezt 1803-1805-ben átépítették.

Pilisvörösvár

47.61919, 18.90863

A helységnek már 1692-ben volt tem.-a. 1703-ban a telepesek újat építettek, többször renoválták, 1797-ben az eredeti fa torony helyére kőtorony került.

Pilisvörösvár-Bányatelep

Pincehely

46.68097, 18.43934

Ősi plébánia, az 1729-es vizitáció szerint már „sokszor volt vizitálva”. Bár 1707 óta önálló, 1689 óta a simontornyai ferencesek pasztorálták.

Pinnye

47.58711, 16.76716

1947-től önálló anyakönyvet vezető lelkészség.

Podgajce

45.73219, 18.26409

1805-ben Szentgyörgy (horvátul: Sveti Đurađ) plébániából filia lett, és az addig filia Podgajci Podravski lett plébánia, alapítása előtt Donji-Miholjac filiája. A templomot 1795-ben építették.

Polgárdi

47.05876, 18.29158

Füle filiája volt. 1752-ben kápolna épült, 1814-től állandó udvari lelkésszel. 1833-tól nyilvános kápolna. Helyén 1853-ban új tem.-ot emeltek. Zömmel ref. lakosság, tem., zsinagóga.

Pomáz

47.65041, 19.01931

Borosjenő filiája volt. A tem. 1768-ra épült fel. 1799-től Fogel kápolna. Ref., g.k. tem.-ok. Csobánkán, Kalászon g.k. lakosság. Csobánkán Szent Anna, Kalászon Szent Kereszt feltalálása tem., szobor.

Pomogy

47.70041, 16.90493

Ősi plébánia, a 17. sz. közepén ev. lakosság az anyaegyházban és a filián is. A pomogyi tem.-ot is ők vették birtokukba, majd az új betelepülők és a megtértek miatt nőtt a kat. lakosság száma.

Pörgölény

47.44023, 16.35142

Ősi plébánia, a 17. sz. elején ev. község. A temp. 1661-ben került vissza a kat. lakossághoz. A 17. sz. végén a környék vezető plébániája, több filiával. A szombathelyi egyházmegyéhez került.

Pusztacsalád

47.48713, 16.90438

1947-től önálló anyakönyvet vezető lelkészség.

Pusztaegres

46.766, 18.609

Pusztasomorja

47.7773, 17.1098

Pusztaszabolcs

47.13632, 18.76895

Pusztavám

47.43122, 18.2278

Mór filiája volt, a lakosságot a kapucinusok látták el. A tem. 1743-1760 közt épült. 1730-ból Szentháromság szobor. Ev. tem. Árkin Nepomuki Szent János tem., Szent Rókus kápolna.

Pusztazámor

47.40323, 18.78047

Püspökpuszta

46.00426, 18.89847

1898-tól lelkészség, 1918-tól plébánia. 1951-től világi közigazgatásilag Dávodhoz tartozik, 1993-tól egyházi közigazgatásilag pedig a Kalocsa-Kecskeméti Érsekséghez.

Püspökszentlászló

46.19052, 18.36558

A török háborúk alatt elnéptelenedett a középkori magyar falu. 1760 körül német telepesek jöttek. 1797-ig Hosszúhetény filiája. Az ősi kápolnát 1797-ben kibővítették. Fájdalmas Szűz szobor.

Rábacsanak

47.52605, 17.28972

Szany, majd Szilsárkány filiája volt. A 17. sz. végén romos tem., melyet újjáépítettek. 1787-től káplánság, 1806-tól teljes jogú plébánia.

Rábakecöl

47.4306, 17.11057

1919-től önálló anyakönyvezésű, de 1931-ben még Beled fíliái közé sorolták.

Rábapatona

47.62522, 17.48697

Ősi plébánia. A temp. 1650-ben épült. A titulus többször változott (Mindenszentek, Szűz Mária, Keresztelő Szent János), harangláb. A 17. sz. végén gyér lakosság, licentiátus. A tem.-ot 1828-ban restaurálták.

Rábapordány

47.55891, 17.32893

Bágyog, majd Egyed filiája volt. A temp. 1870-ben épült újjá.

Rábaszentmihály

47.57894, 17.42826

A plébánia 1624-ben alakult, majd a településre ev. lakosok költöztek. A kat. népességet a mérgesiekkel együtt 1698-ban a kónyi plébános látta el. A temp. 1722-ben épült, majd újjászervezték a plébániát.

Rábaszovát

47.58429, 17.36848

1947-től önálló anyakönyvet vezető lelkészség.

Rábatamási

47.58618, 17.17127

A 17. sz. végén önálló plébánia működött, majd Bogyoszló filiája lett, részben ev. lakossággal. 1703-ban a romos Nagyboldog asszony temp. helyett Szent István tiszteletére új épült, 1865-ben renoválták.

Rácalmás

47.02643, 18.93741

Adony, majd Dunapentele filiája volt. A tem. 1745-ben kápolnaként épült, a Hétfájdalmú Szűz tiszteletére, 1805-ben, majd 1826-ban bővítették, szentély, sekrestye, oratórium épült hozzá.

Ráckeresztúr

47.26696, 18.83471

A helység Tárnok filiája volt. A tem. 1723-ban épült, 1765-ben, 1835-ben renoválták. Nepomuki Szent János kápolna, 1775-ben Szentháromság szobor.

Ráckeve

47.15838, 18.94566

A középkori plébániát már 1700-ban újjászervezték. Az ősi tem.-ot a domonkosok tették használhatóvá, majd azt a Keresztelő Szent János plébánia tem. elkészültével 1791-1792 lebontottak.

Racsa

44.9187, 19.2812

1928: Morović/Моровић filiája

Radikovce

45.69415, 18.21554

A templom 1760 táján épült, ferences adminisztrátor, korábban a ferencesek pasztorálták. 1823-ban összedőlt. Átmenetileg egy kápolnát építettek. Plébánia-alapítás előtt Valpó filiája.

Rajka

47.99933, 17.2011

Ősi plébánia, a temp. a 14. sz.-ban épült, 1650 körül felújították. Németjárfaluban Szent Bertalan tem., a protestánsok használatában. A 17. sz.-ban Rajkán is sok ev. lakos. A 19.

Ravazd

47.51175, 17.75183

Plébániáját a 11. században alapították. A 17. sz. végén romos tem., harangláb. A 18. század elején a templóm patrónusa Szent Apollónia. A török kiűzése előtt a lakosságot a nyalkai plébános látta el.

Récény

47.60575, 16.49513

Ősi plébánia és temp. majd a 17. sz. közepén Lakompakkal együtt Lók filiája. 1663-ban újra működött a plébánia. A Szent Jakab tiszteletére felszentelt temp.

Regöly

46.57815, 18.39205

Az első templom 1742 előtt a „legegyszerűbb anyagokból épült”, 1761-ben új templom. Az 1780-as évek végén a templom nagy része leégett a plébánia épülettel együtt.

Répcebónya

47.44779, 16.41553

Léka filiája volt, illetve az itteni ágostonrendiek látták el a kat. lakosságot a plébánia megszervezése előtt. A temp. 1745-ben épült, 1836-ban renoválták. Szentháromság szobor.

Répcekethely

47.42743, 16.52505

Ősi plébánia, a temp. már 1239-ben állt. A 17. sz. közepén kat. lakosság, működő plébánia, filiákkal. Klastrom faluban egykor bencés monostor, majd ciszterciek.

Répcekőhalom

47.47415, 16.48739

A 16. sz. közepén protestáns község, a kápolna formában épített Szent Vencel temp. is e lakosság használatában volt. 1660-ban már újra működött a plébánia, a szolgálatot ágostonrendi szerzetesek látták el.

Répcesarud

47.44646, 16.61085

Ősi lébánia, a temp. már 1400 körül állt. Micske filián már 1647-ben Szent Kereszt temp. E település később Locsmándhoz került. 1777-ben restaurálták a plébánia tem.-ot.

Répceszemere

47.42919, 16.97341

Ősi plébánia, a 17. sz. közepén ev. község. 1733-ban Szemere, Csáford, Csér, Jánosfa Iván filiája volt. A temp. újjáépítését 18081809-ben kezdték, de a francia háborúk miatt csak 1821-ben fejezték be.

Rétalap

47.60493, 17.91065

1946-tól önálló anyakönyvet vezető lelkészség.

Rétfalu

47.73748, 16.33916

Nagymarton majd Fraknó filiája volt. A temp. a 17. sz. közepén már állt. 1683 után renoválták. Nepomuki Szent János kápolnák.

Rétfalu

45.5613, 18.6414

Később Eszék filiája.

Röjtök

47.55841, 16.83502

Ősi plébánia, a 17. sz. közepén azonban zömmel ev. lakosság a filián is. 1663-ban már újra a kat. többség. A tem.-ot Röjtökön 1761-ben építették át.

Rőtfalva

47.40874, 16.49903

Ősi plébánia, a temp. már 1207-ben állt, a 17. sz. közepén zömmel ev. lakosok. Ők vették át a temp.-ot, mely később visszakerült. Már 1663-ban javasolta a vizitátor, hogy Lékához kellene csatolni filiaként.

Ruszt

47.80076, 16.6762

Ősi plébánia, a régi temp. Szent Egyed és Pongrác tiszteletére már a 11. sz.-ban épült. 1550 k. új tem.-ot emeltek, más titulussal. Ez az ev. többség tulajdonában volt 1658-ig. A kat.

Sajtoskál

47.40113, 16.85997

Ősi plébánia, azonban a 17. sz. közepén a későbbi filiákkal együtt ev. többség. A 18. sz. elején Sajtoskálon már működő plébánia, Szent Damján vértanúnak szentelt temp.

Sárbogárd

46.88325, 18.62595

Bogárd és Tinód összeolvadásából keletkezett. A község lakosságát 1770-ig az abai ferences misszió pasztorálta, majd Sárszentmiklós filiája volt. A tem. 1862-ben épült. Többségben ref.

Sárhatvan

46.8704, 18.5439

Sárkeresztúr

47.00653, 18.54338

Aba filiája volt. 1788-ig kápolna szolgált tem.-ként. Ekkor új tem.-ot szenteltek. Szentágota maradt a 19. sz. második felében egyetlen filia, ahol a község névadója tiszteletére tem. állt.

Sárosd

47.04382, 18.64195

Perkáta filiája volt. A tem. 1751-ben épült, majd 1824-1827-ben újat emeltek. A plébánia épülete későbbi, mint a tem. Kezdetben a székesfehérvári ferencesek jártak ki, majd a plébános a mezővárosban lakott.

Sárpentele

47.16293, 18.36226

A kis létszámú település Szabadbattyán filiája volt. A tem. -családi kápolnaként -1757-ben épült, 1770-es években és 1861-ben bővítették. A titulus az 1800-as évek elején változott meg.

Sárszentágota

46.9716, 18.5662

Sárszentmihály

47.15283, 18.33575

Sárszentmiklós

46.85798, 18.62952

Az ősi plébániát 1770-ben szervezték újjá. A régi tem.-ot 1770-ben felújították, majd 1793-ban újat emeltek. A titulus is megváltozott. Bogárdon, Tinódon zömmel ref.

Sásd

46.25243, 18.11146

A török idők alatt elnéptelenedett, a XVIII. század elején települt újra magyarokkal. Plébánia és templom már a XIV. században is volt. 1795-ig Vázsnok filiája. A templom 1796-ban épült.

Sásony

47.94758, 16.75849

Ősi, középkori plébánia, melyet a szentkereszti ciszterek adminisztráltak. A tem.-ot 1725-ben építették újjá. Szent Anna és Szent Antal kápolnák. Szentháromság, Immaculata szobrok.

Selegszántó

47.77282, 16.47674

Ősi plébánia. 1641-ben az anyaegyházban és a filián egyaránt működő tem.-ok (Szent András ill. Keresztelő Szent János), sőt ideiglenesen az itteni plébános látta el Darázsfalva és Kertes kat. lakosait is.

Sérc

47.85034, 16.62474

Ősi plébánia, a török háborúk idején (1680-as évek) ev. lakosság. 1696-ban két harangláb. A temp. 1720-ban épült át.

Seregélyes

47.10777, 18.58362

A település lakossága a 18. sz. utolsó harmadáig jórészt ref. volt, ezért a plébániát csak 1788-ban szervezték meg. Korábban a kat. hívek ellátásáról a jezsuita és ferences szerzetesek gondoskodtak.

Siklós

45.85054, 18.29642

A hódoltság alatt a város jelentős közigazgatási központ, ennek ellenére lakossága megfogyatkozott. Az elmenekült és elpusztult magyar népesség helyét rácok foglalták el.

Siklósbodony

45.91198, 18.12241

A török hódoltság alatt is folyamatosan lakott hely, 1757-ig Babarcszőlős filiája, a templom 1756 táján épült (kriptával).

Siklósd

47.77658, 16.39705

Kisboldogasszony, majd Tormafalu filiája volt. A temp. már a 17. sz. közepén állt, 1753-ban, 1868-ban renoválták. 1787-től helyi káplánság, 1807-től teljes jogú plébánia.

Simontornya

46.75305, 18.55361

A templom és kolostor már XV. század közepén létezett, a ferenceseké volt. A hódoltság ideje alatt is pasztorálták nemcsak a várost, hanem a környékbeli lakosokat is.

Sióagárd

46.38987, 18.65083

A hódoltság után alakult ki. 1783-ig Szekszárd filiája. A schematizmus 1807-t jelöli a plébánia alapítás éveként, a vizitáció szerint 1789 óta működik önállóan. A templom 1747-ben épült. Szekszárd 1776.

Sljivosevce

45.65756, 18.21526

Ősi templomos hely. A hódoltság alatt a templom romos lett, a háborúk után renoválták. 1819-ben leégett, 1822-től kezdtek újat építeni. Az anyakönyvet 1770-ig a ferencesek vezették.

Sokorópátka

47.49078, 17.69541

Solymár

47.59127, 18.92827

A török korban elpusztult településre a 18. sz. elején német lakosság költözött. A régi tem.-ot 1724-ben újították fel, majd -új titulussal- 1777-1784 közt újat emeltek. Ezt 1803-ban, 1838-ban renoválták.

Somberek

46.08171, 18.65772

A hódoltság alatt magyar lakói elpusztultak, elmenekültek, helyükre rác jövevények jöttek. A XVIII. századtól vegyes népesség élt. Területén van a Csele patak.

Somfalva

47.70861, 16.51434

A 17. sz. elején a temp. az ev. lakosság birtokában volt, 1654-ben vették vissza az időközben betelepedett kat. -ok. Egyházilag Rákos filiáját képezték.

Somorja

47.99207, 16.65775

A mezőváros a Bruckból Kismartonba vezető úton feküdt. A 16. sz.-tól hovatartozása bizonytalan volt. A 18. sz. elején Ausztriához került.

Soponya (Nagyláng)

47.0079, 18.4549

Nagyláng település 1760-tól Káloz filiája volt, 1769-tõl plébánia. A község 1936-ban egyesült Soponyával, utóbbi nevét tartva meg. A lakosságot kezdetben a székesfehérvári ferencesek pasztorálták.

Sopron-Árpádházi Szent Margit

47.67623, 16.57636

1945-től önálló anyakönyvet vezető lelkészség.

Sopron-Brennbergbánya

47.65479, 16.48977

1938-tól önálló anyakönyvet vezető lelkészség.

Sopron-Isteni Megváltó

47.67862, 16.55073

1945-től önálló anyakönyvet vezető lelkészség.

Sopron-Szent György

47.6852, 16.59194

Sopron-Szent István

47.67977, 16.59626

1943-tól önálló anyakönyvet vezető lelkészség.

Sopron-Városplébánia

47.6876, 16.59385

Sopron első plébániája a 15. sz.-ra felépült Szent Mihály és Szentlélek temp. mellett szerveződött. A Szent Mihály temp. egy ideig ev. volt. Visszavételét követően átépítették, az ev.

Sopronbánfalva

47.67861, 16.55073

Lelkészség.

Sopronhorpács

47.48316, 16.73776

Ősi plébánia, a középkortól premontrei szerzetesek és papok. 1651-ben protestáns község. 1663-ban már önálló plébánia, a Fülestől ide került Und filiával, ahol Szent Márton temp. A horpácsi tem.-ot az ev.

Sopronkeresztúr

47.60031, 16.62472

Ősi plébánia, melynek tem.-a 1647-ben is működött. A település a 17. sz. közepén lett mezőváros.

Sopronkertes

47.73588, 16.50222

Ősi plébánia. A falu szélén az erdő mellett a 13. sz. óta Szent Kereszt remeteség, 1641-ben itteni lelkész látja ela-a plébános távollétében Kertes katolikusait, a filiával együtt.

Sopronkövesd

47.54535, 16.74523

Ősi plébánia, sohasem volt filiája. A 17. sz. közepén sok ev. lakos, majd ezek zömmel újra katolizáltak. A temp. 1782-ben épült újjá. 1864-ben renoválták. Szent Anna kápolna.

Sopronnyék

47.59833, 16.54811

Ősi plébánia, melynek temp. -a -Szentháromság titulussal- 1646-ban épült. 1647-ben a filiák közé tartozott Alsó-Péterfa és a Szent György kápolna a falun kívül, mely Haracsonyhoz feküdt közel.

Sopronszentmárton

47.5643, 16.42809

Ősi plébánia, 1647-ben filia volt. Noitol (Nyujtal), Noidorff (Újfalu), Lindgraben, Czurendorff (Cundra), Vepersdorff (Veperd). Valamennyi a kaboldi vár tartozéka. 1713-1843 közt ide sorolták Csáva kat.

Sóskút

47.40701, 18.82889

A község lakói a 18. sz. elején g.k. szerbek voltak, 1722-ben ők kezdték a tem. építését, mely 1748-ban kat. lett. A szerbek száma csökkent, helyükre szlovákok telepedtek. A helység Tárnok filiája volt.

Söréd

47.32507, 18.2788

Sukoró

47.24001, 18.60451

Sumony

45.9684, 17.91567

A templomot az unitáriusok alapították 1641-ben, 1676 táján renoválták, és a háborúk után a katolikusokhoz került. A plébánia 1789-ig átkerült Szent Dénesre és annak filiája lett.

Süttör

47.61865, 16.88745

Az Eszterházy-család központja. Egykor filia volt Agyagos és Szergény is. A temp. 1732-ben épült. A temetőben Szent Lénárd, a kastélyban magánkápolna (T: Páduai Szent Antal).

Szabadbáránd

47.53786, 16.55496

Ősi plébánia, már a 11. sz.-ban állt a temp. 1858-1859-ben újat emeltek. Kisbarom filián már 1505-ben Szent Anna temp. működött, 1860-ban renoválták.

Szabadbattyán

47.12064, 18.37355

A 18. sz. elején a falu protestáns volt, 1736-tól a kat. híveket szerzetesek látták el. 1808-ig ők vezették a plébániát. A tem.

Szabadegyháza

47.07649, 18.68512

Szabadszentkirály

46.00785, 18.04179

A török háborúk alatt is folyamatosan magyarok lakta hely. A hódoltság után „egytelkes” nemesek lakták. Ősi templom, többször átépítették. 1679-ben újat építettek. A torony 1816-ban készült.

Szabolcs

46.11212, 18.27149

Ősi templom és plébánia. A hódoltság alatt is magyarok lakták. 1724-ben a templomot és a sekrestyét felújították. A kórust 1769-ben készítették.

Szajk

45.99088, 18.53491

A hódoltság végére magyar és délszláv lakói voltak. Egy ideig puszta, 1711 után vegyes délszláv lakossága volt, 1720 után németeket telepítettek be. Temploma 1753-ban épült, fa toronnyal.

Szakadát

46.54053, 18.47206

Ősi templom a falun kívül a hegyen, a háborúk alatt romos lett, de újjáépítették. 1765-ben épült új templom, 1815-ben restaurálták.

Szakály

46.52444, 18.38214

Ősi templomos hely. 1779-ig Regöly filiája, az 1742-es vizitációkor a templomépítés idejének 1558-at adták meg, titulusa Szeplőtelen Fogantatás. A Rákóczi-szabadságharc alatt romos lett, de újjáépítették.

Szakcs

46.53807, 18.11438

„A faluban nem volt keresztény élet évtizedek óta” – állapította meg az 1729-es vizitáció. A templom romokban volt, 1733 táján felújították.

Szakony

47.4294, 16.71245

A plébánia megszervezése előtt Csepreg filiája volt. Gyalóka filián a 18. sz. elején oratórium, majd Keresztelő Szent János temp. E közösség korábban Vis filiája volt. Alsószakonyban Szűz Mária kápolna.

Szalatnak

46.29159, 18.28215

A templom a hódoltság alatt is megmaradt, Szent Márton tiszteletére volt, a plébánia Szilváson. A háborúk során elnéptelenedett, 1700 körül horvátok települtek be.

Szálka

46.27482, 18.63732

1837-ig Grábóc filiája. A török háborúk után rác lakói voltak, a németek folyamatosan kiszorították őket. Sokáig puszta.

Szany

47.46188, 17.30272

A település a győri püspökség gazdasági központja volt. A plébánia már a középkorban működött. A 17. sz. közepén romos Mindenszentek tem., harangláb.

Szár

47.47649, 18.51951

A falut a török kiűzése után Esterházy telepítette újra német lakosokkal. A régi tem. helyett 1735-től kezdtek újat építeni, Keresztelő Szent János titulussal, szobor. Bodmér ref.

Szárazvám

47.84421, 16.45875

Ősi plébánia és temp. A 17. sz.-ban Mária Magdolna, Szentháromság, Szent Margit kápolnák. 1682-ben a tem.-ot feldúlta a török, de újjáépült.

Szárföld

47.59415, 17.12219

1659-ben Csorna, majd Veszkény filiája volt. Az ősi tem.-ot 1782-ben építették újjá. Nyilvános kápolna.

Szarvkő

47.88084, 16.44586

Ősi plébánia és temp. 1651-ben Szűz Mária kápolna a mezőváros közepén, temp. a hegyen. A település a helyi várhoz tartozott. 1663-ban romos a vár, mellette Szent József kápolna.

Szászvár

46.27419, 18.37795

A hódoltság alatt is folyamatosan lakott hely. Az 1724-es vizitáció szerint a „közelmúltban” restaurálták. Ősi templomos hely az 1332-es pápai tizedjegyzékben is szerepelt.

Szata

45.2966, 19.09928

Vizitálása csak ekkor fordul elő, később elkerült. Anyakönyvek voltak, de idejük nem ismert. Ferencesek pasztorálták. A templom új és „elegáns” építési ideje nem ismert.

Százhalombatta

47.3176, 18.9084

Szebény

46.13294, 18.58484

A hódoltság alatt is magyarok lakta hely, a XVIII. század közepétől német telepesek is jöttek. A templom 1761 táján épült.

Székesfehérvár-Almássy telep

Székesfehérvár-Belváros

47.19022, 18.40982

A belvárosi plébániát a török kiűzése után szervezték újjá. A plébánia tem. 1777-ben lett székesegyház, 1866-ban restaurálták.

Székesfehérvár-Felsőváros

47.2008, 18.40902

A plébániát a budai városrész számára az egyházmegye megalakulásakor szervezték meg. A régi tem.-ot 1739-1741-ben elbontották, 1800-1807 közt újat emeltek, 1864-ben átalakították.

Székesfehérvár-Maroshegy

47.1688, 18.4096

Székesfehérvár-Nagyboldogsszony

Székesfehérvár-Öreghegy

47.2088237, 18.4602125

Székesfehérvár-Szárazrét

Székesfehérvár-Szent György kórház

47.1935, 18.433

Székesfehérvár, Seregélyesi út 1. Anyakönyvek 1930-tól.

Székesfehérvár-Vasútvidék

Székesfehérvár-Vízváros

Szekszárd-Belváros

46.34982, 18.69818

Szekszárdon bencés apátságot alapított I. Béla 1065-ben. A mohácsi csatát követően a török elpusztította, a szerzeteseket megölték, egyrészük elmenekült. Az apátság teljesen elpusztult.

Szekszárd-Újváros

46.35873, 18.70453

1883-ban alapították a plébániát.

Széleskút

47.943, 16.73664

Ősi plébánia. A temp. 1675-ben épült, 1696-ban már romos. 1805-ben épült újjá. A 19. sz.-ban Szent Kereszt, Flórián kápolnák.

Szend

47.55202, 18.17237

Szend Kocs filiája volt, Szák pedig Dadhoz tartozott. A szendi temp. 1789-ben épült, a szákit 1749-ben emelték, 1776-ban Fellner Jakab tervei szerint átalakították (T: Őrangyalok).

Szentdénes

46.00515, 17.92713

Folyamatosan magyarok lakta hely, a ma hozzátartozó Ranódfa önálló község volt a középkorban. Tinódi Lantos Sebestyének is volt itt birtoka.

Szentlászló

46.15747, 17.83489

1788-ig Mozsgó filiája. A hódoltság alatt lakói elmenekültek, majd horvát-magyar vegyes lakosság volt a XVIII. század elején. A XVIII. végén németeket telepítettek be. A templom 1806-ban épült.

Szentlőrinc

46.04304, 17.98133

A középkorban templomos lovagok rendháza volt a település mellett. A török idők alatt is folyamatosan magyarok lakta hely. A templom 1707-ben épült, 1808-ban restaurálták.

Szentmargitbánya

47.80356, 16.60678

Ősi plébánia, a temp. gótikus formában már 1497-ben állt. A 17. sz. közepén ide tartozott filiaként Ruszt is. 1674-ben temetőkápolna (T: Szent Margit), mely csontház céljaira is szolgált.

Szerecseny

47.46081, 17.5558

1942-től önálló anyakönyvet vezető lelkészség.

Szigetbecse

47.13503, 18.94716

Szigetcsép

47.2663, 18.97114

Szigetújfalu filiája volt. A tem. 1758-ban épült.

Szigethalom

47.3266, 19.0029

Szigetmonostor

47.68908, 19.09953

A tem. 1752-ben épült, 1792-ben renoválták. Nepomuki Szent János kápolna, 1807-től szobor. Ref. tem. A filiákon zömmel ref. lakosság, tem.-ok. Megyeren 1781-től nyilvános urad.

Szigetszentmárton

47.23035, 18.95843

Szigetszentmiklós

47.34526, 19.04077

Szigetújfalu

47.23626, 18.92681

A tem. -kezdetben fa toronnyal- 1733-ban épült, 1770-1773-ban, 1832-ben, 1857-ben renoválták, 1820-tól szobor. 1783-ig domonkosrendi adminisztrátorok. Csépen zömmel g.k. lakosság, a kat. tem.

Szigetvár-Ferencesek

46.04741, 17.80057

A 18. század első felétől vannak jelen a ferencesek, templomuk az 1730-as években épült. 1784-től a plébánia mellett ők is vezettek anyakönyveket.

Szigetvár-Kórház

46.04823, 17.8077

1918-ban lelkészség önálló lelkésszel és anyakönyvezéssel. A közkórházban az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek működtek.

Szigetvár-Plébánia

46.04714, 17.79914

A hódoltság alatt is lakott hely, de lakossága teljesen kicserélődött. Az ősi templomból mecset lett. Sokáig csak a várkápolna működött Szűz Mária tiszteletére, de 1729-re már romos.

Szikra

47.65038, 16.37969

A település 1736-ban Marcfalva filiája volt. Ekkor épült a kápolna formájú tem., 1797-ben újjáépítették és kibővítették. 1696-tól Szűz Mária szobor.

Szil

47.50003, 17.23372

Ősi plébánia. A 16. sz. közepén ev. többség, ők birtokolták a tem.-ot és a parochiát. A kegyúr, Eszterházy plébániát és ideiglenes misézőhelyet létesített, majd elűzte az ev. prédikátort és a temp. újra kat.

Szilsárkány

47.54053, 17.25464

Szil filiája volt, Alsó-és Felső-Pásztorival együtt. A 17. sz. végén ev. lakosság, tem., prédikátor, nem is engedték meg a vizitációt.

Szilvás

45.96232, 18.19886

Folyamatosan magyarok lakta hely. A vizitáció szerint Keszü már 1738-ban mater lett és Szilvás a többi filiával együtt oda került. A későbbi vizitáció szerint azonban ezt a szerepet Szalánta töltötte be.

Szomód

47.68442, 18.34156

A plébánia megszervezése előtt Bánhida filiája volt. A temp. szilárd anyagból 1775-ben épült, 1832-ben renoválták. Szentmiklóson a névadóról tem., Ágostyánban is Szent Ágoston a titulus.

Szőny

47.73573, 18.16751

Az ókorban fontos település Brigetio néven. A kat. temp. 1758-ban épült. A városban ferencesek éltek, akik ellátták a kat. lakosságot. Ref. tem., Szentháromság, Szent Miklós, Nepomuki Szent János szobor.

Tabajd

47.40123, 18.63116

Tác

47.08354, 18.40708

Tahitótfalu

47.75361, 19.09122

Monostor filiája volt. A tem. 1801-től épült, 1813-ban, 1831-ben bővítették. Zömmel ref. lakosság, tem.

Tamási

46.63116, 18.28263

Lakói folyamatosan voltak, a simontornyai ferencesek pasztorálták őket. A templom 1740-ben épült, volt előtte is, de arról nincsenek adatok.

Táp

47.51606, 17.82891

Ősi plébánia, a 17. sz. végén ref. többség. 1764-ben újjáépült a temp. Asszonyfán Mária neve, Tápszentmiklóson Nepomuki Szent János tem.-ok. Asszonyfán zsinagóga, Tápszentmiklóson ref. temp. is.

Tárkány

47.59056, 18.002

Régi plébániáját 1734-ben megújították. Anyakönyveit 1722 óta vezetik.

Tárnok

47.37515, 18.84742

A török kiűzése után a faluba rác lakosság települt, akik rövidesen visszatértek hazájukba. Tem.-ukat 1720-ban a kat.-ok kapták meg, akik 1731-től 1737-ig helyreállították. 1844-ben, 1867-ben épült újjá.

Tárnokliget

47.368, 18.8714

Tata

47.64295, 18.31451

Ősi város Géza fejedelem korából, jelentős vár, városfalak. Fontos szerepet játszott a török korban és a Rákóczi-szabadságharc idején. Az ősi plébániát a 18. sz. elején szervezték újjá, a temp.

Tata-Tóváros

47.65166, 18.3242

A kapucinusok temploma 1932-ben lett önálló plébánia székhelye. A rend 1950. évi betiltása után egyházmegyés papok, 1981-től egyházmegyei keretben működő kapucinusok vezették.

Tatabánya-Óváros

47.55824, 18.42539

Tengelic

46.52856, 18.70957

Plébánia-alapítás előtt Tolna filiája. Nem összekeverendő Alsó-, Közép-, és Felső-Tengeliccel, amelyek Kajdacshoz tartoztak.

Tengőd

46.70812, 18.09471

1863-tól önálló lelkészség, 1898-tól plébánia. Lelkészség-alapítás előtt Kánya filiája.

Ténye

45.5063, 18.728

1928: Eszék filiája.

Tényő

47.54186, 17.64441

Régi plébánia. Évkönyveit [sic] 1768-tól vezetik.

Tét

47.51459, 17.51426

Gyarmat filiája volt. Ev. többség. Ev. temp. és zsinagóga. A kat. temp. a 18. sz. végén épült. Szentkút 1715-től búcsújáró hely, Páduai Szent Antal tem.

Tevel

46.41228, 18.45233

A török háborúk alatt az ősi település elpusztult, rác jövevények éltek, majd 1760 után német telepesek jöttek, akik a rácokat „elűzték”. A templom 1727-ben épült a helységen kívül.

Tinnye

47.62289, 18.77657

Perbál filiája volt. A kat. tem. 1760 körül épült, 1797-ben renoválták. szobor, 1840-től kápolna. Zömmel ref. lakosság, tem., zsinagóga.

Tolna

46.42194, 18.78922

Ősi, római kori település. A hódoltság alatt is folyamatosan lakott. A háborúk után rácok, majd a XVIII. század közepétől német telepesek jöttek. Az első templom építését az 1828-as vizitáció 1016-ra teszi.

Tordas

47.34233, 18.75219

Torjánc

45.75825, 18.36768

Plébánia-alapítás előtt Beremend filiája.

Tormafalu

47.78369, 16.41603

Siklóssal együtt Kisboldogasszony filiája volt. A temp. a 17. sz. közepén már állt, többször átépült, 1793-ban tornyot emeltek. A 19. sz.-ban Szent Kereszt kápolna, szobrok.

Tököl

47.32125, 18.96019

A település a 18. sz. elejétől királyi birtok, illír lakossággal. A 13. sz.-ban emelt tem.-ot 1734-ben, majd 1813-ban, 1832-ben, 1853-ban építették újjá. Kápolna Méregyháza. Szigetszentmiklóson ref.

Töltéstava

47.62433, 17.73436

1945-től önálló anyakönyvet vezető lelkészség.

Tömörd

47.36372, 16.6757

Ősi plébánia, amely a kőszegi vár tartozéka volt. Az 1532. évi török betörés pusztította el. Horvát lakosság költözött be a településre. 1723-ban renoválták a temp.-ot.

Törökbálint

47.4282, 18.91495

A középkori tem.-ot a budai jezsuiták 1695-ben építették újjá. 1705-ben tituláris címére a pápa búcsút engedélyezett.

Töttös

45.91586, 18.54179

Plébánia-alapítás előtt Bóly (Németbóly) filiája.

Újdombóvár

46.38219, 18.15323

1930-tól lelkészség, 1941-től plébánia.

Újkér

47.46342, 16.81492

Ősi plébánia, azonban a 17. sz. közepén ev. lakosság. A Szent Katalin temp. is az ő birtokukban volt. 1663-ban a vizitátor már jórészt megtért magyar, kat. lakosságot talált.

Újpetre

45.93302, 18.36358

Magyar lakói a hódoltság alatt elpusztultak, helyükre rácok jöttek. A XVIII. század közepén német telepeseket vittek, akkor a rácok elköltöztek. A templom 1763-ban épült a fa helyett kőből.

Und

47.48939, 16.69553

Füles, majd Horpács filiája volt. A temp. 1647-ben már állt. Nepomuki Szent János magánkápolna.

Úrhida

47.1329, 18.3356

Üröm

47.59842, 19.01425

Borosjenő filiája volt. A tem. -középkori egyház romjain- a 18. sz. elején épült, 1764-1766 között kibővítették. Kápolna. Kalászon Szent kereszt feltalálása tem., szobor. Ürömben és Kalászon g.k.

Vág

47.44699, 17.21189

A 16. sz.-ban önálló plébánia, Sebes filiával. Később zömmel ev. lakosok, a kat.-okat filiaként Páli plébánosa látta el. A kat. temp. 1728-ban épült, majd 1825-ben a kegyúr újat emelt.

Vajszló

45.85956, 17.98259

A török háborúk alatt és után 1747-ig a templomot a reformátusok használták. Újat 1776-ban építettek, 1807-ben és 1831-ben restaurálták. Református oratórium. Filiákon harangláb.

Vajta

46.71535, 18.66679

A vajtai tem. a középkorban épült, 15. sz.-i tornya fennmaradt. A betelepedő lakosság számára 1730 körül a simontornyai ferencesek újították fel, azonban ez a 18. sz. közepén összedőlt.

Vál

47.35827, 18.67288

A helység a török kiűzése után 1694-ben települt újjá. A török korban összedőlt tem.-ot a jezsuiták 1714-ben állították helyre. 1819-1824 között épült a plébánia tem.

Valkótard

45.37051, 18.79499

A falu elkerült az egyházmegyétől, temploma fa volt, a valkóvári ferencesek pasztorálták. Krisztus Szentséges Teste társulat működött.

Valkóvár

45.34722, 19.00692

A plébánia elkerült az egyházmegyétől. Ferencesek pasztorálták. Kápolna Szent Rókus tiszteletére. A Krisztus Szentséges Teste társulat működött.

Valla

47.72416, 16.93496

A 17. sz. közepén ev. lakosság, a növekvő számú kat. híveket a pomogyi plébános látta el. A temp. 1730-ban épült. Szent Anna kápolna, négy meg nem nevezett szobor.

Valpó

45.65915, 18.41794

A város mindig fontos központ volt. Egykor itt vezetett a Szmirnába vivő út. A török alatt is lakott hely. A háborúk után az egész környék anyaegyháza. Ferencesek pasztoráltak.

Vámoscsalád

47.39084, 16.96974

A 17. sz. közepén zömmel protestáns lakosság. Elkerült az egyházmegyéből.

Vámosderecske

47.51236, 16.4007

A település 1613-tól lett mezőváros. 1532-1605-ig vár állt a helységben. Ősi plébánia, a 16. sz. végén ev. lakosság. Karlón már a 16. sz. közepén Szent Katalin temp.

Várbalog

47.83723, 17.07325

1939-től önálló anyakönyvet vezető lelkészség.

Várdomb

46.24541, 18.68837

A templom 1787-ben épült, 1838-ban restaurálták. 1826-ban a plébánia leégett, de hamarosan újjáépítették. Decs és Sárpilis filián református és evangélikus oratóriumok.

Várgesztes

47.47492, 18.39863

Környe, majd Zsömle filiája volt, 1851-től helyi káplánság. A temp. 1870-1873 körül épült. Vár-romok.

Vásárosdombó

46.3055, 18.13569

Ősi templomos hely, 1332-ben már plébánia. A török hódoltság alatt is lakott. A templomot 1730 táján építették újjá a romokból.

Vasvörösvár

47.25104, 16.24284

Vázsnok

46.2652, 18.1222

A falu 1756 előtt Vásárosdombó, 1783 után Sásd filiája volt. A templom akkor nyomorúságos állapotú volt, bár az 1756-os vizitáció szerint újjáépítették. Filiákon harangláb.

Védeny

47.92703, 16.86838

A 16. sz. végén is kat. lakosság. 1680-ban a tem.-nak már új titulusa van. 1786-ban új épületet emeltek, 1840-ben renoválták. Kápolna a határban (T: Mater Dolorosa), Szentháromság, Immaculata szobrok.

Velence

47.23939, 18.64298

A török kiűzése után a településre ref. lakosság költözött, már 1690-től volt egyházközség. A kat.-ok 1717-től jöttek. A plébánia Pázmánd filiája volt, majd 1770-től káplánságként működött. A középkori tem.

Veliskovce

45.69134, 18.32181

Plébánia-alapítás előtt előbb Valpó, majd Marijanci filiája.

Véménd

46.15622, 18.61439

A hódoltság alatt elnéptelenedett, hosszú ideig rácok éltek, a XVIII. század közepétől németek. 1788-ig Szebény filiája. A templom 1796-ban épült.

Veperd

47.58393, 16.42413

Ősi plébánia, a 17. sz. közepén zömmel ev. lakosság. 1647-ben Szentmárton filiája volt, azonban 1651-ben már újra működött a plébánia, és a század végére a környék központja lett.

Versend

45.99568, 18.51296

Plébánia-alapítás előtt Szajk filiája.

Vértesacsa

47.79408, 19.38743

A török kiűzése után, 1690 körül a faluba ref. lakosság költözött, 1765-ig -középkori szentéllyel -csak ref. tem. volt.

Vértesboglár

47.43014, 18.52484

A török korban elpusztult településre a német lakosságot a földesúr 1740-ben költöztette. 1810-ben épült a tem.

Vérteskethely

47.48578, 18.08187

1945-től önálló anyakönyvet vezető lelkészség.

Vérteskozma

47.45421, 18.43575

A kegyúr a plébánia alapításának évében oratóriumot emelt, különálló haranglábbal. 1771-1779-ben épült a tem., melyet 1829-ben nagyobbítottak. Szent Vendel szobor, majd helyén kápolna.

Vértessomló

47.50662, 18.37436

Római település romjain épült, a tem.-ot 1735-ben emelték. 1801-ben helyi káplánságként szerepelt az egyházmegyei sematizmusban. Gesztes 1851-ig tartozott ide filiaként. Itt Szent Miklós tem., harangláb.

Vértesszőlős

47.61954, 18.38183

Bánhida filiája volt. A temp. 1792-ben épült. Remeteség pusztán temp. vagy kápolna nincs.

Vértestolna

47.62797, 18.45465

Bánhida filiája volt. A temp. a 18. sz. közepén épült, Mater Dolorosa kápolna. Szobrok, köztük az egyik Szent Vendelt ábrázolja.

Veszkény

47.59834, 17.08744

Ősi plébánia, a 17. sz. végén is kat. lakosság, torony nélküli tem., harangláb. 1793-ban építették újjá, 1864-ben renoválták. Szárföld 1659-ben még Csorna filiája volt.

Veszprémvarsány

47.42395, 17.83368

Plébániáját a 11. században alapították. Működését 1774-ben megújították, anyakönyveit is ettől az évtől vezetik.

Villány

45.87467, 18.45401

A hódoltság alatt a népesség teljesen kicserélődött. A régi középkori falvak elpusztultak, megszűntek. A XVIII. század közepén német telepesek jöttek.

Villyó

45.74606, 18.06536

Ősi templomos hely. A háborúk alatta a lakosság kicserélődött, a templom romokban. Az új templom 1750-1760 között épült. 1789 előtt Alsómiholjác (horvátul: Donji-Miholjac) filiája.

Vimpác

47.91612, 16.42922

Ősi plébánia, a szarvaskői vár tartozéka. 1590-ben ferencesek, 1628-ban minoriták telepedtek be, akik átvették a hívek gondozását. II. József a rendet feloszlatta.

Vinkovce

45.29021, 18.79792

A plébánia elkerült az egyházmegyétől. Három fa kápolna. Romtemplom Szent Rókus tiszteletére. Filián új, fatemplom Szeráfikus Szent Ferenc tiszteletére a régi romjain.

Vitnyéd

47.58681, 16.97936

Vokány

45.91645, 18.33623

Plébánia-alapítás előtt Újpetre filiája.

Völcsej

47.49746, 16.76193

A plébánia megszervezése előtt Egyházasfalu filiája volt. A Szent Márk temp. már a 18. sz. elején állt, 1864-1865-ben renoválták, titulusa megváltozott.

Völgyfalva

47.81316, 16.40577

Ősi plébánia, a tem.-ot mely a falun kívül volt, az 1660-as években építették újjá, kő tornyot kapott a régi fatorony helyett, 1683-ban az épület károsodott. Szobrok a 19. sz.-ban.

Vörösmart

45.79699, 18.80151

1738-ban is vizitálták, de csak reformátusok voltak. Templom és plébánia 1752-ben létesült. Kálvária hegyen 18 szobor és Szűz Mária szobor.

Vulkapordány

47.79332, 16.4941

A plébánia tem.-ot 1630-ban kezdték építeni, 1642-ben szentelték fel. Újsor települést 1847-ben alapították. Vulkapordányban a 19. sz.

Zámoly

47.31613, 18.41549

Csákvár, majd Csákberény filiája volt, 1805-ig káplánságként működött. A fatornyos tem.-ot 1772-ben szentelték, majd 1830-ban újat emeltek. Szobor, török kori tem. romjai, romok a temetőben.

Zárány

47.76499, 16.51177

A plébánia megszervezése előtt Ottova filiája volt. 1641-ben már állt a temp. a temetőben kápolna, mely később csontház. A tem.-ot 1724-ben építették újjá. A 19.

Závod

46.39593, 18.41427

A török háborúk alatt is lakott, 1700 körül német telepesek jöttek és az ősi templomot felújították. Az 1729-es vizitáció még Hőgyész filiájának írta. Új templom 1764-1768 között épült.

Zillingdorf

47.85382, 16.32649

Ősi plébánia, püspöki birtok. A település a 18. sz. közepén Ausztriához került.

Zomba

46.41103, 18.56356

Hódoltság alatt is lakott hely, XVII. században rácok, XVIII. században német telepesek jöttek. 1750 tájára a régi templom rombadőlt, újat építettek 1766-ra. Nepomuki Szent János szobor.

Zsámbék

47.54847, 18.71948

A mezőváros a 18. sz. elején többször cserélt gazdát. A kat. lakosok a sz. közepéig a prépostsági tem.-ot használták, ahol ferences szerzetesek miséztek. A plébánia tem.

Zurány

47.9848, 17.00034

Ősi plébánia volt. A gótikus tem.-ot 1673-ig az ev. hívek vették birtokukba. A település növekvő számú kat. lakosa Hegyeshalomhoz tartozott. 1737-től Szent Mihály és temetőkápolna. Új ev. temp.