Budapest-Újlak

A középkorban a mai plébánia területén,  két település feküdt: Felhévíz és a Szent Jakab apostolról nevezett, exempt, királyi plébániatemplom körül kialakult Szentjakabfalva. A török megszállás alatt mindkét település és Szent Jakab temploma is elpusztult. – [1686 után:] Bajor és württembergi telepesek népesítették be a Buda és Óbuda közötti Duna-partot, és létrehozták Újlak (Neustift) községet, amely Buda külvárosa lett. 1702-ben 150 háztulajdonost írnak össze. Kis templomot emeltek a mai plébániaház helyén, amelyben 1705-ben egy vízivárosi bosnyák ferences atya mutatott be először a szentmisét, s ettől számítható a plébánia visszaállítása. 1745 és 1750 között új templom épült Hamon Kristóf és Nepauer Máté terve szerint. A veszélyesség miatt lebontott torony helyébe 1765-ben újat emeltek. 1774-ben került a főoltárra a Segítő Szűz Mária (Mariahilf) képe. 1779-ben a főoltár fali keretépítményének elkészültekor oda a Falkoner-féle Visitatio-képet helyezték, és a templom titulusát Segítő Szűz Máriáról Sarlós Boldogasszonyra változtatták. A templomot Rudnay Sándor esztergomi érsek szentelte fel 1825-ben. 1875-ben felhőszakadás rongálta meg. Az azt követő a renoválás során, 1877-ben nyerte el mai formáját. 1957 és 1960 között külsőleg az Országos Műemléki Felügyelőség renoválta. Az ismételt külső felújítás 1997-ben fejeződött be. A templombelső a hívek adományából újult meg. Néhány év óta az egykori szokást felelevenítve, a búcsú napján kismamák zarándokolnak a templomba. – Az egyházi tulajdonban levő műemlék jellegű plébániaház 1766-ban épült. A XIX. sz.-ban történt átalakításkor kapta eklektikus homlokzatát.