Balassagyarmaton 1931-ben a város és a katolikus egyházközség összefogásával fiúárvaházat létesítettek hadiárvák számára. A Belügyminisztérium átengedte a volt csendőrlaktanya épületét, a fenntartást pedig a helyi katolikus Szent Erzsébet Nőegylet árvaházi alapja biztosította. ■ A 30 fős Szent Imre-árvaház vezetésére kérték fel a gyarmati plébánosok (Jeszenszky Kálmán, majd Kray Pál) a szaléziakat, akik 1934-ben érkeztek a városba. Az intézet anyagi alapját az árvaházi alapon túl a helyi születésű Trikál József teológus, egyetemi tanár 50.000 pengős alapítványa vetette meg. A szaléziak középiskolai internátussal egészítették ki az árvaházat, és rövidesen egy templom építéséhez is hozzáfogtak. A közadakozásból épülő templomot 1935-ben szentelték fel az előző évben szentté avatott Bosco Szent János tiszteletére (Magyarországon elsőként), belseje pedig 1936-ra készült el (tervezője Magos/Munk Dezső). 1937-ben húzták fel az árvaház és a templom közötti új, egyemeletes épületszárnyat, amely otthont adott a rendháznak, és lehetőséget az árvaházi és internátusi férőhelyek növelésére (a fő adományozó ismét Trikál József, a tervező Magos Dezső volt). A templomból, árvaházból, internátusból és a helybeli gyermekeket megszólító oratóriumból összeálló keretben intenzív ifjúsági élet zajlott, amelyben amatőr színjátszás, zene- és énekkar, filmvetítés is helyet kapott. 1940-ben saját cserkészcsapatot alakítottak, amely az intézet alapítója, Trikál József nevét viselte (1917. sz.). 1944-ben az internátus működését a front közeledtével felfüggesztették, 1947-ben indult újra, 1948-ban azonban államosították. A szalézi szerzetesek 1950. július 31-én, az állami hatóságoknak az északi határsávban lévő rendházak kiürítésére vonatkozó felszólítása nyomán hagyták el a várost. ■ Távozásuk után az esztergomi főegyházmegye még 1950-ben templomigazgatóságot szervezett a Don Bosco-templomhoz, amelyet 1982-ig az intézet korábbi igazgatója, a főegyházmegyébe átvett Holdampf Károly vezetett. Mint kisegítő és sekrestyés itt élt a Boldog Sándor Istvánnal együtt perbe fogott Varga Aladár szalézi atya is a börtönből való szabadulásától (1956) haláláig (1967). Az internátusi épületrészben az 1970-es évekig a Madách Imre Kollégium működött. ■ 1989-ben Balassagyarmatról az elsők között kérték a szaléziak visszatérését. Paskai László érsek ekkor az egyházmegyés papként „titkos” szalézi fogadalmat tevő Vendrey Gábort nevezte ki templomigazgatónak, majd 1992-ben a templomigazgatóságot plébániai rangra emelte. A rendház szintén 1992-ben az Olaszországból hazatérő Halász István vezetésével alakult újjá, és az oratóriumot is újra megszervezték, majd 1997-ben megnyílt általános és középiskolai kollégiumuk is. 2014 óta a rend jelenléte – nem végleges jelleggel – szünetel, a plébániát egyházmegyés papok vezetik, a kollégiumot is a váci egyházmegye vette át (ma általános iskolaként szolgál). ■ (Szekér Barnabás, 2026)
Igazgató: Hollinger István (1934–1937); Holdampf Károly (1937–1943); Peisch Alajos (1943–1945); Kemény Pál (1945–1948); Peisch István (1948–1950) – Halász István (1992–2000); Vendrey Gábor (2000–2003); Tarjányi Ferenc (2003–2006) Hartai Gábor (2006–2009); Baji János (2009–2012); Hartai Gábor (2012–2014)
meltematricula@gmail.com
https://melte.hu
https://www.facebook.com/magyaregyhazileveltarosok