A kalocsai érseki kisszemináriumot Haynald Lajos érsek alapította 1880-ban a gimnáziumba járó egyházmegyei papnövendékek számára. Városy Gyula érsek 1907-ben a Jézus Társaságát bízta meg vezetésével. Épületét ezután 1908-ban a későbbi Batthyány József utca felett átívelő híddal („Sóhajok hídja”) kötötték össze a Stephaneum internátussal. A növendékek aktív közösségi életet éltek: a gimnáziumi egyesületek és cserkészcsapatok mellett saját énekkart, önképzőkört és kongregációt tartottak fenn. ■ Az intézmény létszáma ingadozó volt. 1938-ban lakta a legkevesebb papnövendék (20 fő), ezért 15 alsós leventét is melléjük költöztettek. Az 1942/43-as tanévben viszont 56 növendékével szinte teljes kihasználtsággal működött. Az 1940-es években az ellátásért az 1–4. osztályosok évi 200 pengő, az 5–8. osztályosok 150 pengő díjat fizettek. ■ Az első világháború alatt, 1914. szept. 17-től az épületet hadikórháznak foglalták le, a sebesültek ápolásában a jezsuiták is részt vállaltak. A növendékeket ekkor a gimnázium tornatermében és könyvtárában szállásolták el. A Tanácsköztársaság ideje alatt, 1919. máj. 22-én a kisszemináriumot átmenetileg államosították. 1943. febr. 10-én az épület ismét hadikórház lett, ekkor a 7–8. osztályosok az érseki nagyszemináriumban, a kisebbek (3–6.) az érseki kastélyban kaptak helyet. Utóbbiak közül a 4. és 6. osztályosok hálótermét egy közeli kanonoki házban jelölték ki. ■ A jezsuiták megbízatása a kisszeminárium vezetésére 1945 nyarán ért véget, amikor Grősz József érsek – az egyházmegye megváltozott anyagi helyzete miatt – magát az intézményt is megszüntette. Az egyházi iskolák államosítása után az 1949/50-es tanévtől más püspöki székhelyekhez hasonlóan Kalocsán is újra működni kezdett a kisszeminárium, ahol az 1950/51-es tanévben jezsuiták tanítottak. A régi épületbe azonban már 1945 szeptemberében a belvárosi katolikus leányiskola költözött, amelyet az 1948-as államosítás után állami általános iskolává szerveztek át. Az épületben ma a Kalocsai Belvárosi Általános Iskola működik. ■ (Boda Attila, 2025)
Régensek: Molnár László (1907–1910); Riegl Sándor (1910–1914); Hörl Gyula (1914–1918); Speiser Ferenc (1918–1922); Buzna Viktor (1922–1926); Jablonkay Gábor (1926–1929); Ambrus István (1929–1932); Csávossy Elemér (1932–1935); Ambrus Pál (1935–1941); Tüll Alajos (1941–1945). – Elöljárók: Hörl Gyula (1911–1914); Pinzger Ferenc (1914–1915); Spreitzer Péter (1915–1918). – Subregensek: Lagger József (1918–1922); Speiser Ferenc (1922–1924); Komárik István (1924–1926); Roznovszky János (1927–1928); Alaker György (1928–1934); Pethő Jenő (1934–1935); Hegedűs László (1935–1936); Pethő Jenő (1936–1941); Kovács Jenő (1941–1943); Bodolay Gyula (1943–1945)
meltematricula@gmail.com
https://melte.hu
https://www.facebook.com/magyaregyhazileveltarosok