Keresztény iskolatestvérek tiszaföldvár–homoki Beniczky Fiúotthona

A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Tiszaföldvár Homok nevű településrészén birtokos Beniczky Géza és felesége, gróf Almássy Mária fiuk, Beniczky István tragikus halálát követően, 1912-ben egy alapítványnak engedték át homoki kúriájukat és a hozzátartozó 30 holdnyi földterületet. Kezdetben az alapítvány a Fehér Kereszt Gyermekvédő Liga kezelésében állt, amely gyermekszanatóriummá akarta átalakítani. A munkát azonban nem tudták befejezni, így az első világháború kezdetén az épületbe hadikórház költözött. Több kísérlet után (elmegyógyintézet, fogyatékos gyerekek otthona) az épületet 1923-ban az Országos Katolikus Patronázs Egyesület szerezte meg. ■ Eközben a Patronázs által a Sopron megyei Lorettóban árva vagy elhagyott fiúk számára alapított és a keresztény iskolatestvérek által vezetett nevelőintézet (menhely) 1921-ben kénytelen volt elköltözni, mert a települést Ausztriához csatolták. Két évig budapesti barakkokban működött, majd 1923-ban a Beniczky-kúriába költözhetett. ■ A homoki fiúotthonban 6–18 éves fiúk éltek, akiket az országos menhelyigazgatóság utalt be ide, és akik elemi, polgári vagy ipari iskolai oktatásban részesültek. A minőségi szakmai képzést különböző műhelyek (szabó, cipész, asztalos, bádogos, lakatos) biztosították számukra. 1928 nyarán az intézet könyvnyomdát és könyvkötészetet indított, amelynek gépeit Németországból, illetve Svájcból szerezték be, így akkor az ország legkorszerűbb nyomdái közé tartozott. Az intézet kertészettel, ártézi vízű kúttal, fürdőmedencével is rendelkezett. 1929-ben új, kétszintes, épületet kapott az intézmény, amelynek tanulói létszáma elérte a 300 főt is. ■ A tanári kar nagyrészt iskolatestvérekből, kisebb részben civil tanítókból állt. A testvérek a műhelyekben is oktattak a szakmai oktatók mellett. 1924-ben Homokon szervezték meg az iskolatestvérek első magyar nyelvű noviciátusát. ■ Az iskolatestvérek az egyházi iskolák 1948. évi államosítása után is Homokon maradhattak. Jankó Miklós testvér menhelyi igazgatóhelyettes megszervezte a „Beniczky fiúk városát”, amelynek volt polgármestere, bírósága, rendőrsége, törvénykönyve, fúvós zenekara, labdarúgó csapata és folyóirata (A srác). Utóbbit Szebellédi Ottó testvér szerkesztette. ■ A magyar szerzetesség erőszakos felszámolásakor, 1950 nyarán az intézetbe jezsuitákat és minoritákat deportáltak különböző helyekről. Ők a nyár végén távoztak, az iskolatestvérek azonban egyelőre maradhattak. Mivel azonban az állami hatóságok nem engedték, hogy Miklós testvér maga választhassa ki világi munkatársait, a testvérek 1951. december 1-én elhagyták Homokot. A kúriában azóta az Állami Gyógypedagógiai Intézet működik, 2010-től Révay György Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény néven. ■ (Békefi Marcell, 2015)