Keresztény Iskolatestvérek budapesti háza és Szent József fiúnevelő intézete

A Pesti Mária Erzsébet Egylet 1896-ben Károlyi Gyuláné Pálffy Géraldine és Győry Teréz kezdeményezésére árvaházat alapított, amely a budai Svábhegy oldalában épült fel, és vezetését a Keresztény Iskolatestvérekre bízták. Ebből fejlődött ki a Szent Józsefről elnevezett Fiúnevelő Intézet. Az eredeti földszintes, 30 gyermeket és két elemi iskolai tantermet befogadó épületet 1905-ben emelettel bővítették a Vallásalap támogatásával, és így létrehozhatták a polgári iskolát, amelynek a magántanulói státuszban lévő diákjai vizsgáikat valamely másik fővárosi iskolában rakták le. ■ Az iskolába 6-14 éves kor közötti egészséges katolikus fiúk járhattak. Az elemi iskolában a következő tantárgyak oktatása zajlott az 1898/99-es tanévben: hit- és erkölcstan, beszéd- és értelemtan, magyar olvasás nyelvtan és helyesírás, földrajz, szépírás, testnevelés, folyékony olvasás, tartalmi tárgyalás, ének és természetesen a számtan. ■ Mivel közben az adományok megszűntek, 1914-ben az iskolatestvérek megvették az egyesülettől az egész intézetet, és azt fizetős internátussá alakították jómódú családok gyerekei számára. ■ Az 1919. évi Tanácsköztársaság idején rövid időre ezt az iskoláját is államosították, és a kommunisták igyekeztek a diákságot és a tanárokat egyaránt megfélemlítés alatt tartani. ■ A Szent József Fiúnevelő Intézet polgári iskolája 1920-ban kapta meg a nyilvánossági jogot. Az első évben csak az I. és a II. osztályok, míg a III. és IV. osztályok felmenő rendszerben a következő két évben kezdtek működni. Az intézmény a teljes nyilvánossági jogot 1925. június 15-én kapta meg. A polgári iskola osztályaiban a következő tantárgyak oktatása zajlott: hittan, történelem, magyar, német, természetrajz, természettan, vegytan és ásványtan, egészségtan, közgazdaságtan, mennyiségtan, rajz, kézimunka, testnevelés és ének. ■ 1926/1927-ben újabb nagyobb szabású átépítésre került sor. Ekkor 150 növendékre tervezett épület új polgári iskolai tantermekkel, tornateremmel stb., illetve egy 400 fős kápolnával bővült. Ekkor, 1929 körül vezették be az egyenruhát, ünnepi alkalmakra. ■ Ahogyan nőtt a létszám, úgy kellett az iskola felszereltségét is javítani. Az iskola természetrajz, egészségtani, földrajzi és kézimunka szertárral, illetve külön tanári és diákkönyvtárral is rendelkezett. 1944-ben a héttagú tantestületből öten iskolatestvérek, ketten pedig világiak volt. A diákok hitben való nevelése természetesen az iskola katolikus mivoltából is nagy hangsúlyban részesült: napi szentmise látogatás, előírt és rendkívüli hittanórákon való részvétel, havonta közös szentgyónás végzése, illetve reggel és este imádsággal kezdték, illetve végezték a napot. Tanórán kívül is biztosítottak elfoglaltságot a diákoknak, mégpedig különböző ifjúsági egyesületekkel, mint a Szent Alajos Önképzőkör (1920), vagy a rendalapító De La Salle János pártfogása alatt működő Szeplőtelen Fogantatásról elnevezett ifjúsági Mária Kongregáció (1927), és a Szent Imre Sportkör (1927). ■ Budapest 1944/1945. évi ostroma során az iskolaépülete teljesen romba dőlt, de 1946 őszére sikerült néhány termet helyreállítani és elkezdeni a tanítást. Az 1946/47-es tanévben a III. évfolyamban 1 magán és 22 nyilvános tanuló, míg a IV. évfolyamban 23 nyilvános tanuló tanult. Később állami támogatással az egész épületet helyreállították, és a diákság száma 250-re nőtt. ■ 1948 máj. 18-án, a felsőkrisztinavárosi plébánia vizitációja során Mindszenty József is meglátogatta az intézetet, egy hónap múlva azonban a kommunista diktatúra a többi egyházi iskolával együtt államosította. A szerzetesrendek 1950. évi feloszlatása során a rendházat is elvették az iskolatestvérektől, akik szétszóródtak, majd az 1956-os forradalmat követően Ausztriába távoztak. Az államosított iskolából tanoncotthon, majd szakiskola, végül pedig szakközépiskola lett. ■ A diktatúra megszűntével, amikor 1989-től a szerzetesrendek ismét szabadon működhettek, az iskolatestvérek irányításuk alatt alakult meg az Osztrák-Magyar Európaiskola (általános iskola és gimnázium), illetve az Osztrák-Magyar óvoda. Az iskola 1995-ben az Osztrák Köztársaság anyagi támogatásával felújított épületben nyílt meg. Fenntartására az iskolatestvérek 1995-ben alapítványt hoztak létre. ■ (Békefi Marcell, 2025)