Titulus
Szent Imre
Típus
rendház
Felekezeti jelleg
katolikus
Létesítés éve
1934
Cím
Pécs, Hunyadi János utca 70.
Története

A pálosok pécsi visszatelepítése iránt Zichy Gyula pécsi püspöksége (1906–1926) első éveitől kezdve érdeklődött, és minden lehetséges módon igyekezett azt előmozdítani. A jövőben visszatelepülő pálosok elhelyezésére megvásárolt, és a rend tulajdonára íratott egy mecseki villát és egy hozzá tartozó szőlőt. A pálosok számára a pécsi letelepedés mellett szólt, hogy – ellentétben a budapesti Sziklatemplom mellett 1932-ben elvállalt alapítással – Pécs alkalmas helynek látszott a noviciátus létesítésére. A villából átalakított kolostort 1934. október 27-én vették birtokba a pálosok. A kolostorhoz kapcsolódó Szent Imre-templomot, amely a város támogatásával, Weichinger Károly terve alapján épült, és építészeti szempontból is jelentős volt, Zichy Gyula kalocsai érsek szentelte föl 1937. május 17-én. Az oltárszentelést August Hlond, Lengyelország bíboros prímása végezte 1938. június 6-án. Az 1950-es szétszóratásig a pécsi kolostorban működött a magyar pálosok noviciátusa, és ezzel összefüggésben általában a rendfőnöki megbízott viselte egyúttal a pécsi rendház perjeli tisztségét is. ■ A magyarországi szerzetesrendek felszámolása során a pécsi pálosokat az 1950. június 9/10. közötti éjszakán a váci püspöki palotába deportálták, kolostorukat pedig államosították. 1950 őszétől Bolyós Ákos és Mitura Márk ugyan visszatérhettek, mint templomigazgató és sekrestyés, de Bolyóst 1951. márc. 31-én letartóztatták. ■ A pécsi egyházmegye szolgálatába álló pálosok, főként Arató László Botond és Bolváry Pál révén, a katakombacserkészet és a hitoktatás keretében 1961-ig lényegében szervezetten folyt a rendi utánpótlás titkos képzése. A pálos templomot 1962 és 1989 között Kalász Gyula kanonok, székesegyházi segédlelkész látta el és tartotta karban, templomigazgatóként. ■ A rendi élet újraindítására 1989-ben a szentelése óta a pécsi egyházmegyében, ez időben pécs-kertvárosi plébánosként szolgáló Máthé Péter kapott rendfőnöki megbízást. A novíciusok képzése Bolyós Ákos vezetésével indult el. Mindketten abba a kolostorba térhettek vissza, ahonnan 1950. június 9-én elhurcolták őket. ■ (Bánkúti Gábor, 2025)

Archontológia

Perjel (prior): Raczyński Kajetán (1934–1935); Zembrzuski Mihály (1935–1939); Besnyő Gyula (1939–1940); Zembrzuski Mihály (1940–1943); Galambos Kálmán (1943–1946); Rába Lukács (1946–1947); Bolyós Ákos (1947–1950)

Bibliográfia
Michal M. Zembrzuski: Visszaemlékezés, 1947 (kézirat). – Török–Aczél 1996, 34. – Bolyós Rezső Ákos OSPPE: A pálosok Magyarországon a XX. század első felében: Visszaemlékezések I-II, Budapest, 2004. – Damásdi Zoltán: Pálos emlékek a Pécsi Egyházmegyei Levéltárban, in Pálosaink és Pécs, szerk. Sarbak Gábor, Budapest, 2016 (Művelődéstörténeti Műhely, Rendtörténeti Konferenciák 4/4), 93–132. – Légrádi Attila: Tanúságtevők és Fehér kovászok: A Magyar Pálos Rend története az 1945 utáni évtizedekben. Budapest, 2020. – Bánkuti 2021. – [Web:] https://kozepkoritemplom.hu/pecs-szent-imre-templom/ – https://www.palosepiteszet.hu/del-dunantul-palos-kolostorai/pecs/ – Wikipédia/hu (Pécsi pálos templom) – https://paloskozpont.hu/
Projekt
Szerzetes Magyarország 1918–1989
Név
Pécs–mecsekoldali pálos kolostor

Az intézménynek otthont adó települések

Település Kapcsolat kezdete Kapcsolat vége
Pécs 1934

Az intézményt befogadó rendtartományok

Rendtartomány Kapcsolat kezdete Kapcsolat vége
Pálos Rend Lengyel Tartománya 1934 1950
Pálos Rend Lengyel Tartománya 1989 1996
Pálos Rend Magyar Tartománya 1996

DMappák