Patacs–Jakab-hegyi pálos rezidencia

A pálos rend ősi, Jakab-hegyi kolostorában 1225 körül gyűjtötte össze Bertalan pécsi püspök a Mecsek erdeiben élő remetéket, akik később újabb földterületeket szereztek. (A hegy Ürög és Patacs falvak fölött található, így a források hol ürögi, hol patacsi kolostort emlegetnek. A két község 1930-tól Mecsekalja községhez, 1954 óta Pécshez tartozik.) A kolostor élete az oszmán hódítással (1543) szűnt meg. ■ A kolostor birtokát I. Lipót 1703-ban a pécsi székeskáptalannak adományozta, de a Jakab-hegyi romok között az 1700-as évek elején is éltek remeték, majd Fonyó Sándor kanonok épített ott kolostort. Az emeletes remeteház 1745-ben nyílt meg és a hozzá kapcsolódó konfraternitás is ekkor kezdte működését, ám a remetelak II. József intézkedései következtében megszűnt. ■ A pálosoknak 1947-ben sikerült rövid időre újra birtokba venni a rend ősi fészkét. A székeskáptalantól 1945-ben elkobzott, majd állami tulajdonba került romterületet és a környező erdőt 1946-ban Bihar Árpád Tádé sikeresen igényelte meg a földművelésügyi minisztériumtól a rend számára. 1947-ben az egykori kolostor romjaihoz közeli erdészlakba három pálos költözött ki, akik megkezdték a bozóttal benőtt és törmelékkel borított terület megtisztítását. A hegytetőn kis gazdaság alakult. A tartós megtelepedéshez szükséges kolostor és a hozzá tartozó Boldogasszony kápolna terveit Keresztfalvi Artúr készítette el, a terület déli részén, a vadászház átépítésével. A rend bölcsőjénél indított építkezést a környező falvak népe, a pécsi, sőt a budapesti ifjúság is önkéntes munkával segítette. A toronyról 1949 júniusában már csak a cserepezés hiányzott, a kolostorban a kápolna fölött a cellák is elkészültek. A szentelést egy évvel később, 1950. június 11-re tervezték. Erre azonban a szerzetesek június 9/10-én bekövetkezett elhurcolása miatt már nem kerülhetett sor. A Jakab-hegyi terület parlaggá vált, az új építményt nem utalták ki senkinek. A középkori kolostorrom 1951-ben műemléki védettség alá került, a területet az 1970-es és 1980-as években a Kárpáti Gábor által vezetett ásatások tárták fel. Az 1950-ben elkészült új épület maradványa azóta turistapihenőként működik, a Duna-Dráva Nemzeti Park 2021-ben teljesen felújította. ■ (Bánkúti Gábor, 2025)