Budapest–Gellért-hegyi pálos kolostor

Az oszmán hódítók által 1526 szeptemberében feldúlt és romlásnak indult budaszentlőrinci főkolostort a pálosok Buda 1686. évi visszafoglalása után sem állították helyre, hanem Pesten építettek templomot és kolostort, amelyet 1745-ben vettek használatba. A pesti rendház volt a magyar tartomány központja, könyvtára pedig a kor tudományos és szellemi életének egyik fontos helyszíneként működött egészen az 1786-os feloszlatásig. ■ Csaknem 150 évvel később a Gellért-hegyen épült Sziklatemplom lett a magyarországi pálosok újbóli letelepedésének első helyszíne. A Lourdes-i barlangtemplom által inspirált Sziklatemplom építését a pálosok visszatérésében kivételes érdemeket szerző Pfeiffer Gyula államtitkár kezdeményezte. Vezetésével alakult meg 1924-ben a Sziklatemplom Építő Bizottsága, azzal a szándékkal, hogy a készülő templomot a pálosok láthatnák el. A Lux Kálmán terve szerint felépült, 1931-ben felszentelt, Szűz Mária Magyarok Nagyasszonya tiszteletére épült templom átvételét és a hegy barlangjában egy ház kialakítását hosszas egyeztetés után 1932-ben vállalták el a częstochowai főmonostorban élő pálosok. Ekkor Weichinger Károly terve szerint egy neoromán stílusú kolostort építettek a Sziklatemplom mellett, a hegy Duna felőli meredek oldalában. A Sziklakolostorba 1934. május 12-én ünnepélyes bevonulással 17 pálos szerzetes költözött be. A nemzeti engesztelő szentély a következő években számos országos jelentőségű egyházi esemény helyszínévé vált. A fatimai Szűz Mária-jelenések hagyományos megemlékezésén, amelyet 1948. május 13-án tartottak a Sziklatemplom körüli terekben és utcákban, Mindszenty bíboros prédikált több tízezer hívő előtt. Egy hónappal később, a Mária-év júniusi ünnepségét ugyanitt, már súlyos rendőri atrocitások kísérték. ■ A szerzetesrendek működési engedélyének megvonása után (1950. szeptember), a kolostor nagyobb részét államosították, csak három szoba maradt a templomot ellátó pálosoknak. 1951. márc. 25-én (húsvéthétfőn) azonban az Államvédelmi Hatóság letartóztatta őket. A templomot még ebben az évben lényegében lerombolták, a barlangot 1960-ban 1,5–2 méter széles betonfallal zárták el. A kolostorban az Állami Balettintézet kollégiuma működött. ■ Csaknem negyvenéves kényszerű szünet után, 1989. augusztus 27-én mutathattak be először újra szentmisét a templom előtti téren. A pálosok 1990-ben költözhettek vissza kolostorukba. A betonfalat 1992-ben bontották el. ■ (Bánkúti Gábor, 2025)