Budapest-máriaremetei szervita rendház

Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspök 1928-ban a máriaremetei kegytemplomot kivette a Mária Remete Boldogasszony Kápolna Egylet kezeléséből, és a szervitákra bízta. Döntésének oka az volt, hogy a népszerű kegyhely már túlnőtt azon, hogy a pesthidegkúti plébánia gondját viselje, és a zarándokok lelkipásztori ellátását pedig egy szerzetesközösség jobban tudta biztosítani. Az egyesület hivatalosan 1928. jún. 17-i közgyűlésén kérte fel a rendet a kegyhely átvételére. Ezt Casari József budapesti házfőnök, majd tartományfőnök el is fogadta, és ígéretet tett kolostor felépítésére. A szerviták rendháza a kegytemplom mögött épült fel, Shvoy Lajos megyéspüspök 1930. jún. 18-án áldotta meg. ■ A szerviták által végzett, szinte folyamatos liturgikus cselekmények – litániák és szentségimádások, szentmisék és prédikációk, körmenetek és a zsolozsma ünnepélyes végzése – nagymértékben növelték a kegyhely látogatottságát. A szerviták a kegytemplomot három új oltárral gazdagították: a főoltár a Boldogságos Szűz, a mellékoltárok pedig Jézus Szíve és Szent József tiszteletére készültek. A szószéket szervita szentek domborműveivel díszítették. A kegyhely környékén és a kegytemplom előtt új szobrokat állítottak: ekkor készültek el a hétfájdalmú stációk, a Fájdalmas Szűzanya szobra és Szent István ország-felajánlása, valamint Szent Imre, Szent László és Szent József szobrai. A kegyhely akkori igazgatója, Eremiás M. Ottmár Via Matrist építtetett Marchi M. Cyrill tartományfőnök támogatásával és a hívek közreműködésével. A híres Szent István-kút is ekkor készült el, amelyre nagy szükség volt, különösen a nyári forróság idején. A máriaremetei rendház volt a magyar rendtartomány növendékháza, jelentős könyvtárral. 1945-től a templom önálló lelkészséggé vált, külön anyakönyvvezetéssel. ■ A szerviták rendjük 1950. évi magyarországi betiltásáig gondozták a kegyhelyet. Az utolsó szervita lelkész, Csete M. Ágoston lelkész 1951-ig maradhatott, utána a székesfehérvári egyházmegye papjai vették át a lelkészséget. Az államosított rendházban szociális otthont rendeztek be. A kegytemplomot is átalakították, a szervita domborműveket leszedték a szószékről, és 1964-ben a szerviták által készíttetett, a rend szentjeit ábrázoló freskókat is átfestették. Így mára minden, ami valaha a szerviták jelenlétére utalt, eltűnt a templomból. ■ (Goreczky Tamás, 2025)