Keszthelyi sarutlan kármelita rendház

A keszthelyi kármelita rendház létesítését belső (rendi) és külső (lelkipásztori) igény egyaránt indokolta. A rend a trianoni békediktátum során elcsatolt zombori teológiai intézet pótlására akart létrehozni új intézményt az anyaország területén. Ugyanakkor Keszthelyen, a külvárosban élő, jelentős számú katolikus hívő lelki gondozására egyre sürgetőbben merült fel egy új templom létesítése. Ezért Rott Nándor veszprémi püspök 1926-ban engedélyt adott a rendház alapítására. Az építkezés 1927-ben kezdődött Festetich Tasziló herceg, Keszthely városa és a helyi egyházközség támogatásával, Buchweiser Brunó bécsi építész terve szerint. Az új intézmény 1930-ban nyitotta meg kapuit, a templomot ősszel adták át, és 1931-ben keresztúttal, 1932-ben pedig főoltárral bővült. Kívülről neoromán, belülről neoreneszánsz jegyeket mutat. Felszentelését 1938. május 22-én Wéber Pál veszprémi apátplébános végezte. ■ A templom melletti telkek megvétele során a templom mellett felépült kolostorban kapott helyet – a zombori, illetve a győri rendház feladatait átvállalva – a magyar fél-rendtartomány teológiai főiskolája és növendékháza. Ezután a gimnazista korú rendi növendékek is helyi apremontrei gimnáziumot látogatták. ■ Czapik Gyula veszprémi püspök a Balaton-melléki templomokban a nyári istentiszteleteket ki akarta terjeszteni egész évre. Ennek érdekében a keszthelyi plébános 1940-ben megbízta Hász Brokárd perjelt, hogy a kármeliták végezzék Gyenesdiás és Vonyarcvashegy filiák lelkipásztori szolgálatát. 1944 nyarán, a szovjet csapatok közeledésének hírére a rendház megmaradása érdekében Pálvölgyi Ignác tartományfőnök kérésére Mindszenty József veszprémi püspök a kármelita templomot plébániává minősítette, és második plébániát létesített Keszthelyen. A kármelita plébánia a terület átadásával 1944. nov. 5-én kezdte meg működését. ■ A második világháborúban a német-szovjet front átvonulása nyomot hagyott az épületen. 1945. márc. 29-én német katonák a rendtagok tiltakozása ellenére tüzérségi megfigyelőállást létesítettek a templom tornyában, aminek következtében az épület az orosz lövegek célpontja lett. A kár bőven meghaladta a 400 000 pengőt. ■ A magyarországi szerzetesség felszámolása során, 1950-ben a rendházat megszüntették, épületét államosították, a plébániát azonban 1958-ig egyházmegyés papként Berkes Gyula Bernát kármelita vezette. ■ 1989 után a kármelita rend visszakapta a keszthelyi templomot, mely 1989-ben basilica minor rangot kapott. A plébánia lelkipásztori ellátását 2017-től azonban újra a veszprémi főegyházmegye papjai látják el, akik ugyanakkor a rendi szentek ünnepeit is kiemelten kezelik és megünneplik. ■ (Fischer Gergely János, 2024)