Soproni domonkos rendház

Batthyány Erzsébet grófnő 1674-ben végrendeletében soproni belvárosi házát a domonkos rendre hagyta rendház alapítás céljára. Az 1675-ben Sopronban letelepedő szerzetesek a század végén eladták a házat, és 1700-ban a város falain kívül, a mai Széchenyi téren vásároltak telkeket, ahol 1719 és 1725 között építették fel a ma is álló Szent Júdás Tádé-templomukat és a hozzá kapcsolódó rendházat. Mivel a soproni domonkosok oktatási tevékenységet is folytattak, 1776 és 1802 között a korábbi jezsuita gimnáziumban tanítottak, elkerülték a II. József-féle feloszlatást. Plébániai feladatokat nem láttak el, de fontos szerepet töltöttek be Sopron katolikus életében. A rendház közelében létesült 1931-ben a Szent Domonkos-ház, amely egy rendi irányítás alatt álló középiskolai internátus volt, és mint ilyen meghatározó szerepet játszott a rendi utánpótlás nevelésében. A kollégium számára 1943-ban új épületet emeltek a Lövérekben, amely ezt követően a Julianeum nevet viselte. ■ A domonkos atyák egészen 1950-ig tevékenykedtek a soproni rendházban és a Julianeumban, majd 1950. június 18/19-én, a magyar szerzetesrendek fölszámolása során a kommunista rendőrség Máriabesnyőre deportálta őket. Ezután a rendházat államosították, de a rendtagok közül többen a szétszóratás idején is a templom közelében éltek és dolgoztak. ■ A rendszerváltás után a rend visszaigényelte a kolostort, amelyet erősen lelakott állapotban 1995-ben kapott vissza, felújítása azóta is tart. A templom külső renoválása 2000–2001 között, belső felújítása 2003-ban készült. A kolostorban 1995-től élő néhány fős közösség ellátja a templomot és aktívan részt vesz a város egyházi életében. ■ (Zágorhidi Czigány Balázs, 2025)