Titulus
Havas Boldogasszony
Típus
rendház
Felekezeti jelleg
katolikus
Létesítés éve
1238
Megszűnés/államosítás éve
1785
Cím
Pécs, Király utca 16.
Története

A Baranya megyei püspöki székváros monkos kolostorára vonatkozó első 1238-ból származik, tehát a legkorábbi emllítések közé tartozik. Alapítása feltehetően a francia származású Bertalan püspökhöz (1219–1250) köthető, erre utal a kolostortemplom Becket Szent Tamás titulua, az angol szent tisztelete ugyanis francia közvetítéssel jutott el Magyarországra. A kolostor többször is feltűnik az Árpád-kori forrásokban: a pécsi perjel szerepel Árpád-házi Margit szentté avatási aktáiban, de egyházi és világi bírósági ügyekben is. A pécsi konventet megtaláljuk az 1303. évi kolostorjegyzékben, és számos XIV. századi helyi és országos dokumentumban. A tekintélyes kolostort, amelynek nagyobb iskolája (studium particulare) is lehetett, általában kapcsolatba hozzák az 1364-ben alapított pécsi egyetemmel. Korábban ugyancsak ide kötötték a „Pécsi egyetemi beszédek” kódexét, amely a XIII. század végén magyar domonkos kolostorban és feltehetően főiskolai oktatási célokra készült; bár a kódex kétségtelenül használatban volt Pécsett is, az újabb kutatás keletkezését inkább a budai studium generale-hoz köti. A pécsi kolostor mind méretében mind pedig kivitelében az egyik legjelentősebb hazai domonkos épületegyüttes lehetett, a török időben teljes egészében megsemmisült, maradványait a mai Lenau-ház környékén tárták fel az 1980-as években. ■ A töröktől visszafoglalt városban már nyoma sem volt a középkori kolostornak, így 1688-ban egy török imaházban létesült az első domonkos kolostor. A Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt templom építése 1726-ban indult el, de a pécsi püspökkel folytatott hosszas pereskedések miatt csak 1771-ben fejeződött be, sőt tornya csak 1781–1782 körül épült fel. A rendházat II. József intézkedései nyomán 1785-ben feloszlatták, épületeit egy ideig világi célokra használták, majd a templomot le is bontották. Az egykori kolostor maradványaiból kialakított épület (a pécsi Nemzeti Színház szomszédságában) ma is áll, és „Dominikánus ház” elnevezésével ma is őrzi egykori pécsi domonkosok emlékét. ■ (Zágorhidi Czigány Balázs, 2021).

Archontológia

Házfőnök (prior): Poppin György (1779–1782).

Bibliográfia
Németh Béla: A pécsi Dominikánus-ház története, Pécs, 1903. – Pfeiffer 1916, 196-197. – Pfeiffer 1917, 53-54. – Kárpáti Gábor–Szekér György: A pécsi ferences és domonkos kolostorok kutatása, in Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon, szerk. Haris Andrea, Budapest, 1994, 235-256. – Romhányi 2000, 51. – Horváth István: A pécsi domonkos rend 1782-ben, in Pécsi Szemle 10(2007):2, 4-5. URL: https://www.mediadigitar.hu/idoszaki/pecsi_szemle/PSz_2007-02_Int.pdf. – Zsámbéky Mónika: Barokk domonkos kolostorok Magyarországon, in A domonkos rend Magyarországon, szerk. Illés Pál Atttila–Zágorhidi Czigány Balázs, Piliscsaba-Budapest-Vasvár, 2007 (Művelődéstörténeti műhely, Rendtörténeti konferenciák, 3), 393-401: 398. – PEmT 2009, I, 371-372. – Szőke Balázs: A pécsi domonkos kolostor rekonstrukciója, in Archaeologia – Altum Castrum Online, 2012. URL: https://real.mtak.hu/134137.– Zágorhidi Czigány 2021, 38, 55. – KMEK 2024, I, 715-716.
Név
Pécsi domonkos rendház

Az intézménynek otthont adó települések

Település Kapcsolat kezdete Kapcsolat vége
Pécs 1238 1785

Az intézményt befogadó rendtartományok

Rendtartomány Kapcsolat kezdete Kapcsolat vége
Domonkos Rend Magyar Tartománya 1238 1541
Domonkos Rend Német Tartománya 1688 1703
Domonkos Rend Magyar Tartománya 1703 1785

DMappák