Sztropkói minorita rendház

Gersei Pethő István már 1609-ben elhatározta, hogy birtokán, a Zemplén megye északi részén fekvő Sztropkón (Sztrophi), a Szent Kereszt templom mellett kolostor építtet a minoritáknak, de 1611-ben, Forgách Zsigmond felső-magyarországi főkapitány erdélyi hadjárata során elhunyt. Tervét csak testvére, Pethő Ferenc jászói prépost valósította meg. 1617-ben a lengyel minorita provincia négy tagja költözött a kolostorba, és átvették a plébánia vezetését. Az átadott ingatlanok körül azonban családi vita alakult ki, majd 1619-ben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem támadása miatt a minoritáknak menekülniük kellett. Radzinski Benedek elöljáró és Cipiriano Saxili ugyan már abban az évben visszatértek, de a szétrombolt kolostor helyett egyelőre a sztropkói várban laktak, és az ottani kápolnában miséztek. Csak a nikolsburgi béke megkötése, és a kolostor rendbetétele után, 1622-ben tértek vissza a minoriták. Ekkor birtokaikról és szolgálataikról egyezséget kötöttek a gersei Pethő családdal. A fatemplomuk helyett kőtemplom építésére az 1630-as években többször is kértek támogatást a Magyar Kamarától. ■ A kolostort végül 1671-ben a minoriták elhagyták, feltehetően azért, mert nem tudtak megegyezni birtokaikról és ellátásukról gersei Pethő Zsigmonddal. Távozásuk után, 1673-ban szalvatoriánus ferencesek költöztek a sztropkói kolostorba. ■ (Koltai András, 2025)