Titulus
Szent Miklós
Típus
rendház
Felekezeti jelleg
katolikus
Létesítés éve
1739
Megszűnés/államosítás éve
2021
Cím
Szeged, Munkácsy utca 5-7.
Története

Szegedre először 1727-ben költöztek minoriták, amikor Kelemen Didák tartományfőnök egy házat kapott a szegedi városi tanácstól. A következő évben azonban a Helytartótanács parancsára el kell hagyniuk a várost, csupán Vajda Achillesz maradt, mint a só- és vámhivatal lelkésze. ■ Amikor 1739-ben Belgrád ismét oszmán kézre került, az ottani minoriták a szegedi Felsővárosban vettek telket és házat, és ott telepedtek le. Könyvtárukat és más tárgyaikat is Belgrádból, hajón hozták magukkal. Mária Terézia királynő 1742-ben erősítette meg a minoriták jelenlétét. Első, ideiglenes kápolnájukat 1744-ben, a ma is álló rendházat 1747-ben emelték. A templom 1754-1764 között épült, tervezője Lechner Vencel, építőmestere Dobi János volt. II. József kormányzatának plébániarendezései során 1789-ben az addig egyetlen (és 1720-tól a palánki piaristák által vezetett) szegedi plébániát három részre osztották, és az felsővárosi új plébánia ellátását a minoritákra bízták. A templom kriptájába a nagy árvízig (1879) lehetett temetkezni. 1881/1882-ben új tetőzetet kapott az épület, s a rendházat kerítéssel vették körül. A templom 1887-ben kiégett, melyet a következő években helyreállítottak. A templom 1928-ban, majd 1939-ben ismét restaurálták. Az első alkalommal épült a timpanonos kapu és az Angster-orgona, a másik alkalommal Bicskei Karle János készített freskókat a szentély és a hajó mennyezetére. A templomhoz kapcsolódóan az 1940-es években oltáregylet, Rózsafüzér Társulat, legényegylet és dolgozólányok egyesülete működött. ■ A magyarországi szerzetesrendek fölszámolása során, 1950. jún. 9/10-án a kommunista államrendőrség a kolostorban élő minoritákat egri rendtársaikhoz deportálta. A kolostor államosított épületét a Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola kollégiumaként használták, a plébániát világi papok vezették. Mivel 1985-től plébánosa Kovács Mihály (kereten kívüli) piarista volt, a rendszerváltás után a rendház épületében – a minorita tartományfőnök engedélyével – 1990-től az újrainduló piarista rendházi közösség, illetve 1991-től a Piarista Gimnáziuma működött (míg föl nem épült, új külső-rókusi otthonuk). 1999-től 2021-ig között újra minoriták voltak a rendház lakói, majd 2022-től a Szeged-Csanádi egyházmegye látja el a lelkipásztori szolgálatot a templomban. ■ (Rácz Piusz, Koltai András, 2025)

Archontológia

Gvardiánok: Csák Cirjék <1880>; Orbán Jácint <1882>; Cserna Jácint <1905>; Szikra Lénárd <1915>; Tatarek Balázs <1918–1919>; Bujnovszky Aurél (1930–1936?); Merényi Vince (1936?–<1942>); Beck Alajos <1947>, Merényi Vince <1950>; Adamczyk Bogdan (2020–2021)

Bibliográfia
Knáisz 1803, 386-387. – SchemProvHungOFMConv 1882, 12. – Szőllőssy 1882, 131. – Szabó 1921, 346. – Körtvélyessy László: A szegedi minorita rendház és templom története, Szeged, 1937. – Körtvélyessy László: A 700 éves minorita rend története, Szeged, 1943. – SchemProvHungOFMConv 1942, 35-36. – SchemProvHungOFMConv 1950, 26-27. – Bálint Sándor: Szeged városa, 1959, 70-74. – Varga András: Régi könyveink és kézirataink katalógusai: A szegedi minoriták könyvtára, Szeged, 1991 (Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae, Acta bibliothecaria 11/4). – O. Csegezi Mónika, in Csongrád megye építészeti emlékei, szerk. Tóth Ferenc, Szeged, 2000, 467-470. – szegedfelsovaros.hu – https://templomfelujitas.blogspot.com
Projekt
Szerzetes Magyarország 1918–2068
Név
Szegedi minorita rendház

Az intézménynek otthont adó települések

Település Kapcsolat kezdete Kapcsolat vége
Szeged 1739 2021

Az intézményt befogadó rendtartományok

DMappák