Nyírbátori minorita rendház

Nyírbátorban már az 1480-as években létezett egy ferences kolostor, amelyet valószínűleg a birtokos Báthori család tagjai alapítottak az obszerváns provincia számára. A barokk kortól elterjedt legenda szerint Báthori István országbíró a kenyérmezei csatában (1479) nyert hadizsákmányból építtette föl. Az 1550-es években a kolostor megszűnt, de a templom a 17. században is a Báthori család temetkezési helye maradt. ■ 1717-ben Károlyi Sándor földbirtokos és kegyúr a romos épületeket a minoritáknak adományozta, és a megmaradt falak felhasználásával új kolostort és templomot építtetett számukra. Egyúttal rájuk bízta a plébánia vezetését is. A református vidéken a minoriták letelepedése kezdetben nagy feszültséget okozott. Az első rendházat többször felgyújtották, de Kelemen Didák, aki 1717-ben tartományfőnök, majd 1720-tól bátori gvardián volt, ismételten felépíttette. Egyúttal elemi iskolát, illetve kisgimnáziumi osztályokat létesített bentlakásos konviktussal. Ezt a reformátusok is értékelték, mivel így gyermekeiket nem kellett távoli iskolába járatni. Az építkezés 1725-re odáig jutott, hogy ismét felszentelhették az immár barokk berendezésű templomot. 1731-ben Krucsay János eperjesi mester készíttette a Passió-oltárt, amely Jézus szenvedéstörténetét mutatja be. ■ Az épületeket 1834-ben földrengés rongálta meg. 1889-ben villámcsapás következtében a templom tornya beomlott, a harangok megolvadtak, a tetőzet leégett. A helyreállítás után a minoriták itt helyezték el rendi növendékeik teológiai tanfolyamát. ■ 1911-ben Lakatos Ottó tartományfőnök gimnáziumot indított Nyírbátorban, amely felmenő rendszerben fejlődött négyosztályossá. Az első világháború utáni nehéz gazdasági helyzetben azonban a rend már nem tudta fenntartani, így 1921-ben az állam vette kezelésébe. A minorita templomhoz kapcsolódóan az 1940-es években harmadrend, oltáregyesület és Rózsafüzér Társulat működött. ■ A kommunista államhatalom a magyarországi szerzetesrendek fölszámolása során, az 1950. július 31. és augusztus 2. közötti éjszakán a rendházban élő minoritákat a jászberényi ferences kolostorba deportálta. A nyírbátori kolostor államosított épületét 1957 és 1961 között a Báthori István Múzeum számára alakították át, a lelkipásztori szolgálatot a főegyházmegye papjai vették át. 1991-től Horváth János plébánossága idején néhány évre újra minorita kézbe került a plébánia vezetése. 2010/2011-ben az egykori rendház és templom teljes felújításon esett át. Előbbiben 2025-ben három intézmény működött: a plébánia, a lelkigyakorlatos ház és a múzeum. ■ (Rácz Piusz, Koltai András, 2025)