Besztercei minorita rendház

A 16. század óta evangélikus vallású Besztercén, a város északkeleti részében található középkori, romos ferences templomot és kolostort 1724-ben, Philipp Langlet tábornok parancsára adta át a városi tanács a minoritáknak. A tábornok a templomot helyreállíttatta, és helyőrségi templommá tette, ahol maga is részt vett a szentmiséken és prédikációkon. 1739-ben Vitus Georg Tönnemann jezsuita tábori főlelkész engedélyezte, hogy a minoriták a bérmálás és papszentelés kivételével minden szentséget kiszolgáltathassanak a helyi katonák számára. (Ekkor a város plébánosai a piaristák voltak.) A többszöri felújítás során a gótikus templom hajóját 1772 körül újraboltozták, szentélyét magasították, és barokk párkányt építettek hozzá. 1847-ben nyugati homlokzatához előcsarnok épült. ■ Miután a piaristák 1878-ban elhagyták Besztercét, a városi plébánia vezetését 1878-ban a minoriták vették át, azonban néhány év múlva, 1893-ban ők is távoztak. Ekkor a kolostort a templommal együtt eladták a görögkatolikus egyháznak. Ezt követően, 1909-ben került lebontásra a szentély déli oldalához kapcsolódó kolostor. A trianoni békeszerződéssel Beszterce Románia része lett, majd a templom 1948-ban, a görögkatolikus egyház betiltásakor a román ortodox egyház birtokába került, amely mindmáig használja. ■ (Koltai András, 2025)