Szigetvári ferences rendház

A ladiszlaita provinciához tartozó ferencesek 1689-ben telepedtek le a városban, amikor Vécsey Gábor ezredestől, Szigetvár parancsnokától egy korábbi dzsámit vagy imahelyet kaptak a város keleti oldalán, a Pécsi-kapu mellett, amelyet templommá alakítottak, és fából rendházat építettek mellé. A dzsámi helyén 1713-ban tették le a ferences templom alapkövét, de csak 1736-ban szentelték fel. A kolostor épülete 1740-ben, a templom hármas főoltára 1768-ban készült el. A kolostort II. József szükségtelennek ítélte, és 1788-ban megszüntette. Az épületekből katonai raktár lett, majd üresen álltak. ■ A súlyosan sérült épületet 1890-től ismét elfoglalták a ladiszlaitus ferencesek, és az egész országban gyűjtött adományokból rendbe hozták. A magyarországi ferences rendtartományok 1900. évi átszervezése során a ladiszlaitusoktól a kapisztránusok vették át, majd 1925 és 1928 között az egész épületegyüttest restaurálták. A 20. század első felében, a szerzetesrendek 1950-ben történt feloszlatásáig hittancsoportok és világi harmadrend működött a ferencesek gondozásában. ■ A második világháborúban a kolostort teljesen kifosztották, majd a magyarországi szerzetesrendek 1950. évi fölszámolása során 1950. jún. 9/10-én a ferenceseket a kecskeméti piarista rendházba deportálta a kommunista államrendőrség. Jelenleg a rendház épületében a Weiner Leó Alapfokú Művészetoktatási Intézmény működik. ■ (Szuly Rita, 2025)